Címlap Hírek Apróhirdetések Hasznos Fórum Archívum Időjárás Írjon nekünk

Ma 2017. Június 25.
Vasárnap, Vilmos napja van.



Címlap arrow Fórum arrow Dévaványa Város fórumaarrow Dévaványaarrow Vanyológia
Vanyológia
Főoldal Súgó Bejelentkezés Regisztráció
 
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
 
Hírek:
 
Oldalak: 1 2 [3] 4   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Vanyológia  (Megtekintve 51551 alkalommal)
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #80 Dátum: 2011-01-04, 21:52:55 »

István!

A kétkedők és kishitűek meggyőzése végett megmutatom a lapot.  Vigyorog

Még a következő jutott eszembe: dr. Bereczki Imre bátyám is említette nekem, hogy van a gyűjteményében a "Dévaványá"-ból egy(-két?) szám. Hagyatékát a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény őrzi, ott lenne érdemes érdeklődni...

(Az itt bemutatott lapszámot én az Országos Levéltár egyik családi fondjában találtam.)



Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/Devavanya_1913-01-19.jpg

Várom jelentkezésedet a nagyapádra vonatkozó további adatokkal.

Üdv: - hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2011-01-05, 23:38:22 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #81 Dátum: 2011-01-05, 23:37:21 »

KI TUD RÓLUK???

Sziasztok!

A "vanyológia" egy érdekes szelete az 1956-os események kutatása. Jómagam éppen 5 éve foglalkozom ezzel a témával intenzívebben (részben családi érintettség okán is)...

Az eseményeknek volt két olyan fiatal kulcsszereplője, akikről tudjuk, hogy nem dévaványaiak voltak. Egyikük Rácz János (róla nem sokat tudok - de ő volt a dévaványai nemzetőrség megalapítója és első parancsnoka -), másikuk Bajkay István. Róla tudható, hogy - habár jómaga nem volt ványai - menyasszonya a dévaványai Varga Rózsa volt.

A dévaványai Varga Rózsa - Bajkay István menyasszonyaként - 1956. december 22-én vőlegényével és annak testvérével, Bajkay Lajossal indult a nyugati határ felé Vácról (vőlegénye lakóhelyéről) és december 23-ára virradó hajnalban Sarród térségében lépték át a Magyar-Osztrák határt. Néhány hónap ausztriai veszteglés után 1957. március 28-án indultak tovább a befogadó új haza, Dél-Afrika irányába.

Amit még tudunk: Dél-Afrikában Bajkay István és a dévaványai Varga Rózsa életútja elvált, Varga Rózsa egy másik magyar férfival kezdett új életet. Utolsó megbízható információnk szerint kórházban dolgozott Dél-Afrikában...

KI TUD RÓLA???

Ha valaki tud bármilyen információval szolgálni Varga Rózsa személyéről, kérem jelentkezzen itt a fórumon, vagy hagyjon üzenetet a

digisarret@gamil.com

elektronikus levél címen.

Segítségül íme két, Varga Rózsa családjából Dél-Afrikába küldött postai levelezőlap.








Előre is köszönöm segítségeteket:

- hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2011-01-09, 21:28:19 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #82 Dátum: 2011-01-06, 21:55:42 »

Kedves József!
Nagyon örülök a lapnak. Tényleg bizonyíték.
A "Békesség" számait hosszú évek alatt sikerült összegyűjtenem (nagyrészt digitális formában), de most már, hála Istennek, mind megvan hiánytalanul.
Ezért reménykedem, hogy a "Dévaványából" is sikerül a keresett számot fellelni. Persze, ehhez kell a segítség: hátha lappang valahol, valakinél. Oly sok és sokféle információ olvasható a honlapon... Megpróbálom az általad megadott utat is: a Helytörténeti Gyűjteményt. Remélem, van elérhetőségük.
Tetszik a mottód, még akkor is, ha Pompeius szavainak másik részét nem osztom (sed vivere non est necesse), mert igenis, élni is kell! Meg kutatni.
Jó éjt! István
Naplózva
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #83 Dátum: 2011-01-08, 21:08:47 »

Sajnos, nem válaszol a Helytörténeti Gyűjtemény...
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #84 Dátum: 2011-01-09, 21:36:29 »

EGY KIVÁLÓ PEDAGÓGUS, DÉVAVÁNYAI KAPCSOLATTAL

Sziasztok!

Felteszek ide egy részletet egy pedagógus életrajzából, aki egy évig tanított a ködmönösi iskolában.

A teljes életrajz linkjét is mellékelem, akit érdekel, letöltheti.

*



Ivancsó Jenő Ödön Gődényháza községben (Ugocsa megye) született 1888. augusztus 30-án. Édesapja, Iváncsó Ágoston itteni kántortanító, édesanyja Dobra Magdolna volt. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, majd Beregszászon járt gimnáziumba. Ezután az Ungvári Királyi Gör. Kat. Kántortanítóképzőben folytatta tanulmányait. 1905-ben elnyerte a király ösztöndíját, mint az (akkori) ország legjobb matematikus diákja. Aztán 1908-ban kitüntetéssel szerzett tanítói oklevelet, 17/1907-08. számmal.

Már mint diák az „Ungvári Szemle”, majd 1908 júliusában és augusztusában a „Nagyszőlősi Hírlap” munkatársa volt.
1908. szeptember 1-jétől 1909. március 18-ig Ugocsagázlón beteg édesapja helyett tanított. Ekkor kapott kinevezést a bereg-megyei Szajkófalva állami népiskolájába igazgatói-tanítói munkakörbe állami tanítóként. 1910. augusztus 9-én „Bizonyítvánnyal” igazolja a gondokság, hogy „1909. év március 18. napjától kezdve úgy a gondnokság, mint a község lakosságának megelégedésére működik; s mint szorgalmas köztisztviselő, köztiszteletben részesül”. Itt a bérelt rossz iskolaépület helyett saját költségén, bankhitellel kéttantermes, nevelői lakásos iskolát épített, melyet bérbe adott az államnak. 1912-től ebben az épületben tanítottak. Ugyancsak 1912-ben „Borzsavölgy” címmel közgazdasági hetilapot alapított és szerkesztett.

1914 őszén a céltalan háború ellen agitált, ezért a kassai haditörvényszéken feljelentették. Érdemeire való tekintettel csak áthelyezéssel büntették. Így került Szolnok megyébe a Dévaványa-Ködmönös tanyára. Itt állami tanítóként mintaiskolát létesített. (A „Dévaványa” című hetilap riportban számolt be róla.)

1915. szeptember 21-én, a 3116. számú okmánnyal Miklósy István hajdúdorogi püspök Nyírgyulajba (Szabolcs megye) rendes kántortanítóvá nevezte ki. Október 15-én kezdte munkáját. A katonai szolgálat alól felmentették, mivel egyedül 137 gyermeket tanított. Nyírgyulajban húsz éven keresztül, 1915-től 1935-ig volt egyházi tanító.


A teljes életrajz: http://data.hu/get/3381663/Ivancso_Jeno_Odon.doc

Jó olvasgatást kívánok.

Üdvözlettel: - hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2011-01-30, 12:16:43 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #85 Dátum: 2011-01-10, 08:50:29 »

A nyilvánosság előtt is szeretném megköszönni "Hajó"-nak, hogy nagyapám életrajzát közkinccsé tette, és kérek mindenkit, hogy ha tud a ködmönösi iskoláról, valamint a róla szóló riportról, legyen kedves megosztani velem.
Üdvözlettel: István
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #86 Dátum: 2011-01-17, 22:25:14 »

Oly sok és sokféle információ olvasható a honlapon...


Egyetértek a fenti hozzászólással! Éppen ez a szép a "vanyológiában" Vigyorog

Nos, színesítsük tovább a palettát! Nem csak az a jó vanyológia, ami hízelgő, de az is, ami - ha nem is hízeleg, de - elgondolkodtat...

"Romantikus vanyológus" jó barátom kérte tőlem az alábbi írást. Noha Dévaványával csak érintőlegsen foglalkozik és nem is éppen pozitív kontextusban, azért mégis elgondolkodtató...

Ráadásul a szerző, Féja Géza decemberben lett volna 110 éves. Emlékezzünk rá az alábbi írással!


Féja Gézáról bővebben:

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9ja_G%C3%A9za

http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03975/04229.htm


*****


Íme a fentebb beígért cikk:

KANADAI TÍMÁR JÓZSEF HAZATÉR

Vasárnap kora reggel póhalmi gazdák kopogtak az ajtómon. Azoknak a küldöttei, akik három hónappal ezelőtt vették meg és osztották föl a Fábián birtokot. Annak idején írtam erről, s arról is beszámoltam, hogy Észak-Békésben egész sereg eladósodott és elhanyagolt nagybirtok vár erre a sorsra. A gazdák azt kérték, hogy indítsunk mozgalmat újabb parcellázás érdekében. Néhány hónap telt el, és máris itt az eredmény: parasztok kezére került báró Huszár Lászlóné 1650 holdas póhalmi birtoka is.

Kilencvennyolc gazda szövetkezett, s példás egyetértésben végezték a föld felosztását. Ha a hatóság intézi ezt a munkát, olyan a falu, mint a felbolygatott méhkas. Mindenkinek nem lehet eleget tenni, annál kevésbé, mert a legtöbb ember konokul meg van győződve arról, hogy felülről csakis méltánytalanság érheti. Ha sorsolás útján osztják szét a birtokrészeket, akkor pedig hosszan átkozódó háborúskodás indul a sors kockáját irányító természetfeletti hatalmak ellen. Ez a földosztás azonban békében és egyetértésben történt, mert közös megegyezés, mert békés belátás alapján ment végbe, mert maguk a gazdák intézték.

Belátással voltak minden iránt. Számbavették, hogy kinek-kinek mekkora a családja, a tőkéje, a gazdasági felszerelése. Azt is megfontolták, hogy takarékos ember-e, meg tud-e birkózni a vállalt anyagi terhekkel? Mindent maguk csináltak, az egyik gazda még tökéletes térképet is készített a felosztott birtokról.

A szociális gondolat is feltámadt ezekben a gazdákban. Póhalom jó néhány kilométerre fekszik a községtől, Endrődtől. Az 1920-as földreform alkalmával ilyen távol eső helyekre telepítették a szegénységet. Kijöttek, putrit építettek, s azóta is nyomorognak a maguk két-három holdján, ha ugyan meg nem szöktek. Az endrődiek csak tehetősebb embernek juttattak itten földet, olyanoknak, akik a bárói majorból községet tudnak teremteni. Azt tervezik, hogy a község közvetlen közelében fekvő s nemsokára szintén felosztás sorsára jutó nagylaposi 2000 holdat teljesen a földnélkülieknek juttatják. A szegénység benn maradhat tehát a faluban, munkát vállalhat továbbra is, emellett nyugodtan megművelheti majd a maga néhány holdacskáját.

A módosabb ember vállalta a nehezebb szerepet, kiköltözik a községből, új életet akar teremteni az elhanyagolt, pusztuló bárói majorban. Máris kötelezték magukat, hogy a kastélyt népiskola céljára engedik át. Mélységes felelősségtudattal az Endrőd melletti földeket a szegénységnek akarják átengedni.

A legmegindítóbb a dologban az, hogy még az Újvilágba szakadt endrődiekkel is tudatták a nagy eseményt: föld látszik a láthatáron. Kanadai Timár József, az Észak-Amerikába szakadt endrődi paraszt pedig már be is jelentette, hogy hazatér. Öt felnőtt gyermekét hozza haza, 70 holdat jegyzett számukra, hazahívja a kis békés földdarab.

Ilyen ez a „veszedelmes nép”! A szomszédban fekszik Dévaványa, ahol felelőtlen agitátorok a Teleki téren vásárolt, uraságoktól levetett egyenruhákkal kápráztatták el a kétségbeesett és éhező parasztok szemét. Felelőtlen tervekkel, hazug álmokkal „nyerték meg” maguknak egy időre a mezítlábasokat. Azóta Dévaványát lecsendesítette, megnyugtatta a digózás. A póhalmiak pedig bebizonyítják, hogy mire képes a felszabadult és tűrhető szociális sorsba jutott paraszt. Nem is kell parancs, felsőbb utasítás vagy hosszadalmas rábeszélés, a maguk józan esze és egészséges ösztöneik szerint bölcsen, békésen rendezik el az életüket. Ez a parcellázás a legtisztább értelemben vett önkormányzat útján jött létre, s általában megnyugvás keletkezett a nyomában.

Milyen távol áll ettől a néptől az a felelőtlen politikai agitáció, mely a magyar városi életet ma annyira felizgatja, annyira nyugtalanná teszi. Milyen idegen ettől a néptől minden parancsuralmi gondolat, a politikai erőszak minden hangzatos dicsőítése. Szégyenérzet fut végig az emberen, mert míg mi rémekkel és agyrémekkel küszködünk, ők lassan hódítanak és nyugodtan építenek.

Nagyon sok mindenről tudósít ez a kis békési hír, a magyar nép törté¬nelmi bölcsességéről. Ezek az emberek rájöttek az 1920-as földbirtokreform minden tévedésére és hibájára. Éppen úgy rájöttek, mint a budapesti lapok és folyóiratok hasábjain az írók és tudósok. De cselekedetekkel, tökéletesebb munkával fejezik ki bírálatukat.

Ide lejöhetnek a legkörmönfontabb agitátorok, hinthetik a röpcédulát, suttoghatják az eszmét, itt valóságok beszélnek, valóságok döntenek. Itt még üres puszták és meghódítható földek vannak, falut lehet alapítani az urasági major helyén, iskolát lehet szervezni az elhagyott úrilak szobáiban.

Dévaványán Budapestről leszivárgott politikai kalandorok prófétálták – hiába – a „forradalmat”. A közvetlen szomszédságban öntudatos parasztok teremtenek élő példát arra, hogy milyen az igazi reform. Hitet élesztgető vigasztalásnak nagyon jó ez a mai napokban.

Magyarország, 1938. február 23.



Üdv: - hajó -
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
tortakirálynő
Vendég
« Válasz #87 Dátum: 2011-01-18, 20:01:11 »

Kedves István!

Az én nagymamám 1950 és 1958 között a ködmönösi iskolába járt. Sajnos fényképe nincs róla és a riportról sem tud semmit, hiszen azt még jóval születése előtt készítették, de elmondott néhány dolgot, ami esetleg érdekes lehet számodra.
Az iskola a nagyködmönösi tanyaközpontban volt, az udvara végében egy széles kanális folyt. Volt ott mellette vagy 8-10 ház, sőt, még egy bolt is. Az épület elég nagy volt, mamám azt mondta, hogy kastélyszerű, mivel lépcsőn lehetett felmenni, nagy belmagasságú volt és hatalmas ablakai voltak (ez nála akkoriban már kimerítette a kastély fogalmát :-). A fapadlós osztálytermen kívül volt benne egy tanítói lakás és egy hosszú tornác is. Mamám szerint még akkoriban is elég modern volt (az akkori tanyasi iskolákhoz képest). Valamikor a 60-as években lebontották, mint ahogy a többi ködmönösi házat is, mert mindenki beköltözött Ecsegre vagy Ványára. Bár abban biztos, hogy még 1962-ben működött, mert akkor még odajárt a testvére, de utána ők is bejöttek Ványára.
Mivel Nagyködmönös Ecsegfalvához tartozott (Kisködmönös meg Ványához), az iskola is az ottani sulihoz tartozott, így őket lenne érdemes megkeresned további információkért. Ott talán még fénykép is van róla.
Naplózva
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #88 Dátum: 2011-01-19, 23:40:21 »

Kedves Tortakirálynő!
Nagyon-nagyon szépen köszönöm a válaszodat. Végre valami konkrétumot is kaptam. Bár Hajós is roppant jó szándékkal igyekezett segíteni, de a Tied az eddigi első kézzelfogható eredmény.
Mindenesetre, nem adom fel. Megpróbálom Ecsegfalvát is megkérdezni.
Bár az az igazság, hogy a ványai Helytörténeti sem jelzett vissza...
Nos, ismételten is köszönöm kedvességedet.
S minden további információ is érdekel.
Köszönettel és üdvözlettel: István
Naplózva
tortakirálynő
Vendég
« Válasz #89 Dátum: 2011-01-21, 17:12:42 »

Kedves István!

Igazán nincs mit, örülök, hogy segíthettem. Csak most láttam, hogy ez a téma egy másik topic-ban is fut, de ha nem haragszol, én itt folytatnám, ha már itt kezdtem el. Feltetted ott azt a kérdést, hogy milyen messze van Ködmönös a központtól. Hát elég messze, kb. 16 km-re és csak nagyon rossz, kanyargós földutakon lehet eljutni oda. Kb. 15 évvel ezelőtt, még gyerekként a családdal ki mentünk oda, hogy megnézzük a régi tanyát (mármint a helyét). Hát nem volt egyszerű, mert az utak szinte járatlanok voltak, vagy csak munkagépek használták. Ecsegfalva felől viszont sokkal egyszerűbb odajutni és rövidebb is (4-5 km.). Ha Dv. felől mész Ecsegre,  akkor az ecsegi temető mellett elhaladva jobbra (keletre) az első úton le kell kanyarodni, és azon végig kell menni, amíg vége nem lesz. Ez egy viszonylag jól járható út, azt hiszem, valamennyire kövezett is, bár erre nem nagyon emlékszem. Ahol vége van az útnak, ott két felé ágazik, na ott megint jobbra (dél felé) kell kanyarodni, és az egyenest a régi iskolához visz. Azon a másik topicon valaki felrakott egy google térképet, azon látszik az iskola előtt egy É-D irányú, fákkal övezett vonal, na az a vonal ez az út. Sőt, ezt a vonalat az iskola déli oldalánál keresztezi egy másik, K-Ny irányú vonal, az pedig a kanális, amiről írtam neked múltkor. Szívesen felraknék én is egy térképet, amin be van jelölve az útvonal, de fogalmam sincs, hogy kell.
Arra a kérdésedre, hogy honnan eredhet a Ködmönös elnevezés, nem tudott mamám válaszolni. Sőt, ő még azzal is bajban van, hogy miért van megkülönböztetve Kis- meg Nagyködmönös. Merthogy szerinte ezek nem voltak hivatalos elnevezések, a bizonyítványában is az áll csak, hogy Ecsegfalva-Ködmönös, viszont az ott élő emberek mindig is használták ezeket a megkülönböztető előtagokat.
A másik topicban felmerült Pap Gyula neve. Ő és a felesége tanították mamámat. Valamikor a 90-es évek végén volt osztálytalálkozójuk, akkor még mindketten éltek. Lehet, hogy érdemes lenne őket megkeresned további infóért.
Naplózva
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #90 Dátum: 2011-01-21, 18:39:30 »

Kedves Tortakirálynő!
Nagyon szépen köszönöm az újabb információkat. Igen, a "Ködmönös"-t én kezdtem, aztán "Hajós" áttette ide, a "Vanyológiába". Örültem neki, mert így két helyen is fut, esetleg több válasz érkezik. Nagyon hálás vagyok mindenkinek a legkisebb adatért is, mert (mint már említettem) nagybátyám egy éve meghalt, s rám maradt a családi krónika, valamint annak továbbvitele. Nagyapámhoz pedig egészen személyes emlékek kötnek: vérbeli pedagógusként már akkor megtanított írni-olvasni-számolni, amikor még iskolába sem jártam. Márpedig ez ötven éve nem volt annyira "köznapi", mint manapság. S csak egy érdekesség még, ha nem untatlak: Soha senkit meg nem buktatott. Volt egy nagy biztosító tűje, amivel odatűzte a magáéhoz a gyermek kabátját, hogy amíg a dolgozatokat javítja, legalább kettesre (bocsánat, akkor még négyesre) megtanulja az anyagot.
Visszatérve a jelenbe: valószínűleg csak nyáron fogok eljutni Ködmönösre (Nyíregyházáról), amikor már jobb idő lesz (és járhatóbb utak). De mindenképpen szeretném megnézni legalább a terepet. Így köszönöm a másik topikon megadott térképet is.
Minden további információt is szíves-örömest veszek, s szeretettel üdvözöllek: István
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #91 Dátum: 2011-01-30, 12:15:06 »

EGY KIS VANYOLÓGIA MINDENKINEK

Sziasztok!

Dr. Marsi István vanyológus barátom kérésére teszem közzé az alábbiakat.

Üdvözlettel: - hajó -

*

Néhány morzsa Ködmönöshöz


Az elmúlt hetekben érdeklődve olvastam a Ködmönössel kapcsolatos emlékezéseket a Vanyológia fórumon. Pár adalékkal én is szeretnék hozzájárulni az izgalmas nyomozáshoz.

Mindenekelőtt a ködmönösi iskola helyéről. A napokban átbaktattam nagyszerű kollégámhoz a Földtani Intézet térképtárába és megkértem, mutasson pár régebbi térképet, melyek segíthetnek az iskola helyének pontos rekonstruálásában. Az eredmény nem maradt el. Két térképen is sikerült azonosítani az egykori iskola helyét, mégpedig az 1970-ben kiadott 25 ezres térképen (1. ábra), valamint az 1966-os 10 ezres lapon (2. ábra). Mindkét térkép egybehangzóan mutatja, hogy az iskola a Dévaványa–Ecsegfalva határán folyó kanális (Nagyködmönös–Görbesziget–Cserepesi-mellékcsatorna) partjától 10-20 m-re É-ra, tehát a mai ecsegi határban volt, azon pontnál, ahol a kisködmönösi út átvezet a hosszú nevű kanálison.




A teljes felbontáshoz kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/01_kodmonos.jpg

A térkép-kivágatról látszik, hogy Ködmönös kb. 3 km-re K-re van a Dévaványa–Ecsegfalva országúttól. Feltűnik az is, hogy nem volt még „kiegyenesítve” a laponyagi kanyar, és nem bontották el az ott volt kőmagtárat. Az 1970-es térképen még rajta van a Dévaványa–Kisújszállás vasútvonal. Úgy emlékszem, 1972-ben szüntették meg ezt a vonalat (Mellesleg arra pontosan emlékszem, hogy a megszüntetés mellett egyik fő érv az volt, hogy a busz kényelmes, gyakrabban jár, gyoors, mooodern és kúúúltúúrember, aki halad a koorral és ad valamit is magára, nem utazik azzal a hülye vonattal, stb., stb. Hát tényleg nem … Az országút maga egy felrobbantott aknamező, a busz kevés, kirázza a lelked és legtöbb el sem megy a kisúji állomásig, nehogy kényelmesen elérd a nem létező csatlakozást.)

Ködmönösön, mint látható nem volt vasúti megálló. Az ecsegi vasútállomás Ködmönöstől ÉNY-ra, a réhelyi megálló DNY-ra volt, egyaránt kb. 4-5 km távolságra.
A 2. ábrán zöld körben jelöltem meg az iskola pontos helyét, ami mintegy 600 m-rel délebbre van attól a helytől, mint ami a Dévaványa város fórumán látható képen helytelenül szerepel (piros kör). Valóban az egykori iskolaépület közelében van feltüntetve egy szivattyúház, és jól tanulmányozható az egykori major képe. Sajnos a tanyák tulajdonosainak neve hiányzik a térképről.




A teljes felbontáshoz kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/02_kodmonos.jpg

Az 1966-os térkép még gyakran járt, bár gépkocsival nehezen járható földútként jelöli a Ványáról Ködmönösre vezető utat, ami a belterülettől pontosan É-ra van, légvonalban cirka 9,5 km-re. Ez a legrövidebb út az egykori Vásár-tér sarkától (Most „Libamáj” vendéglő) északnak indulva gépállomás (jelenleg nem tudom, mi van ott?) a Szentgyörgyi-tanya, Vad-tanya irányába haladt. Onnan, vagyis a nagy csordagyep sarkától egy 150-200 m-es nyugati kitérő után újra északnak kellett tartani és sz*rkalaposi-tanya, Kisködmönös, Nagyködmönös volt az útirány. Ez a külső szakasz ma lényegében teljesen elhagyatott, nincs dűlőút sem, a madár se jár arra, legalább is nem hagy keréknyomot.

Ködmönös nevét illetően elárulom, én sem tudom, mi lehet a határnév eredete. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a ködmönről kapta azt. Ismeretes, hogy környék nagy legelőin legalább évszázados, talán évezredes hagyományokkal rendelkezik a juhászat. Ezen a határrészen több nagybirtok is volt, nem lehetetlen, hogy az egyikben bőrfeldolgozás, ködmönkészítés is folyt. Az erdélyi Ködmönös falu mindenesetre a ködmönkészítésről eredezteti a nevét.

Van egy másik elképzelésem, ami számomra kedvesebb, bár kevésbé valószínű. Létezik egy házigalamb színváltozat, a ködmönös-deres, amelyiket a tollai jellegzetes fehérsége jellemez, miáltal a tollazat olybá tűnik, mintha az alapszínt dér lepné be. Ennek mintájára nem elképzelhetetlen, hogy a kis-, és a nagyködmönösi legelő is a tájképi arculatáról neveztetett el, vagyis arról, hogy messziről nézve a vidéket, a késő őszi, téli ködös, deres lepelbe öltözött legelő olyan gyönyörű volt, mint valami hatalmas ködmönös-deres galamb tollruhája. Erősíti ezt a vélekedést az is, hogy a környék több határneve is valamilyen tulajdonságot tükröz – bürkös, zsombokos, sz*rtos, cserepes, bogáros és talán ködmönös.

Az iskola történetéről kevés írott emlékről tudok. Dévaványa nagyközség története c. könyv (Gaál J. 1978.) adatai alapján1911-ben épültek Sártó, Ködmönös, Fúdér–Őrhalom, Perjés és Varsányhát tanyasi iskolái. Mindezek alapján valószínű, hogy elsőként Ivancsó Jenő Ödön tanító úr rendezhette be, alakíthatta ki az újonnan épült ködmönösi iskolát. Az életrajzi forrásokból tudjuk, hogy „itt állami tanítóként mintaiskolát létesített”.

Az 1915-1916-os tanévet Ivancsó tanító úr már Nyírgyulajban kezdte. Az iskola egyik következő tanítója Jósa Gábor bibarcfalvi állami elemi iskolai igazgató lánya lehetett. Erre való utalásokat találtam Jósa Piroska egy az Erdélyi Naplóban közölt 2002-es írásában. A cikkből – melyben a szerző családja régi levelezésből közöl részleteket – kiderül, hogy két nagynénje 1915-1917 között dévaványai tanyasi tanítónők voltak. Mária Sártón, lánytestvére, kinek keresztneve nem derül ki az írásból – Ködmönösön tanított. A székelyföldi szülők és a testvérek többször meglátogatták a két tanítónőt a ványai határban. Jósa Piroska írása az első világháborús magyar viszonyok rendkívül megható, tanulságos kordokumentuma, ezért ványai helytörténeti vonatkozások kiemelésével, s minden érdeklődő olvasónak „szíves elmélkedésre” alább az egész cikket közreadom.

Jó lenne még sokkal többet tudni arról, milyen is lehetett ez a mintaiskola, az egykor sokaknak megélhetést adó népes ványai határban! Egyelőre ennyit Ködmönösről, talán előkerül a keresett újságcikk és sok más forrás is.

Bp. 2011-01-29



Marsi István
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #92 Dátum: 2011-01-30, 12:39:45 »

EGY KIS VANYOLÓGIA MINDENKINEK

Sziasztok!

Dr. Marsi István vanyológus barátom kérésére teszem közzé az alábbiakat.

Üdvözlettel: - hajó -

*

Levelek az első világháborúból

Erdélyi Napló; XII. évfolyam, 18. (553.) szám. 2002. május 7.


Néhány levél került nemrég a kezembe az 1915-ös és 1917-es évekből. Valamennyi címzettje apai nagybátyám, aki ebben az időben pénzügyőr volt Nagyváradon, majd 1916 októberétől katona. Az 1892-ben született JÓSA Károlyt csak 24 éves korában hívták be a seregbe, addig védett volt bizalmi állása miatt. A legtöbb levél írója a kilencgyermekes édesapa, JÓSA Gábor bibarcfalvi állami elemi iskolai igazgató. A család elég szép földbirtokkal rendelkezett a szomszédos faluban, Bodosban, s ott volt a szülői ház is. Mivel akkoriban a székely értelmiségnek nem volt szégyen a földműves munka, a család alkalmi szolga segítségével maga művelte a birtokot és nevelte a háziállatokat. A tizennyolc év alatt született kilenc gyermekből három kiskorában elhalt, míg a hat felnőttkort elért négy leány és két fiú legtöbbje megérte, sőt túl is haladta a nyolcvan esztendőt, kivéve a levelek címzettjét, aki 62 évesen távozott az élők sorából. Valamennyien az akkori monarchia különböző városaiban jártak középiskolába, majd estek kenyérbe. A levélváltás az összetartó, szerető család kapcsolatának bensőségességére vet fényt.

Egy levelet Károly öccse, édesapám írt a család nevében, kettő végére a kisebb leánytestvérek írtak rövid üzenetet. A dátummal ellátott híradások „Kedves fiam, Károly”, „Édes fiam, Károly” vagy „Drága fiam, Károly” megszólítással kezdődnek, s az aláírás előtt minden esetben két szó: „Isten velünk!” Mivel ebben az időben két lány már tanítónő az Alföldön kis tanyasi iskolákban, az édesanya gyakran látogat a Székelyföldről a távoli vidékre, útját rendszeresen megszakítva Váradon, hogy pénzügyőr fiát is meglátogassa és ellássa hazai finomságokkal. Abban az időben a pedagógusok és családtagjaik fényképes igazolvánnyal jutányosan utazhattak a vasúton. Nagyapám iskolai elfoglaltsága miatt ritkábban mehetett, ám a vakációban ő is útra kelt. Gyakran küldtek csomagot az idegenben levőknek. A posta elég jól működött, még háborús körülmények között is.

Édesapám írja 1916. január 21-én: „Tudatom, hogy apámék szerencsésen megérkeztek. Apám nem hízott semmit. Épp a tegnap föltettünk egy csomagot neked, tartalma háborús sütemény, 1/2 kiló kolbász, perec és kenyér. A háborús süteményt anya azért küldi, hogy főzz teát és abba tedd bele, mert nagyon tápláló. Ha megkapod, rögtön írj, hogy még küldjünk-e valamit. A disznót mikor megöljük, akkor fogunk valamit küldeni. Ha beteg vagy, menj orvoshoz, szabadságoljad magad és jöjj haza!”

Minden levélben az édesapa beszámol az otthoni dolgokról, a gabona és az állatok piaci áráról, a pici ló betegségéről, a mezőgazdasági munkákról. Bár Károly mint tartalékos egyelőre civil, azért az apa félti: „Míg zajong Európa, légy csak nyugodt és imádd Istent, hogy bőröd még ép, vagyis hogy nem vagy a harctéren. Emlékszel-e a huszár kaszárnyai hálásra, az még kitűnő volt, hát most igazi, a szenny, a piszok és a bogarak sokasága kínozza a szegény katonákat. Te igazán jól találod magadat a te jó ismerős városodban, rólunk nem is igen álmodozol! Na hát, ha megérném, hogy bár két-három gyermekem jó élhető állapothoz jutna – nem bánnám, ha meghalnék és nyugodtan mennék síromba!”

Egy levelezőlapon, amelyet JÓSA Károly pénzügyi fővigyázó úrhoz címez Nagyváradra a Pénzügyőr-palotába, a következő sorok olvashatók: „Édes fiam, Károly! A természet szépsége meg a folytonos jólét elvonták figyelmedet a szülői otthonról, mivel rég nem írtál ide. Röviden értesítlek egyről-másról. Itt az időjárás kezd jóra változni. A tavaszi vetést pár nap alatt bevégezzük, most jó lenne rá kevés eső. Az ősziek nagyon gyérek, az egerek roppant kárt tettek benne az őszön, no de ha így marad, akkor is elég lesz a szükséges. BORSAI orosz fogoly, te gondolsz-e okt. 1-re, vajon behívnak-e akkor. Jó lenne, ha addig helyre állna minden! Itt roppant drágaság van s még emelkedik most is. Eltekintve anyád betegségétől, jól volnánk. Én cseléddel végzem a mezei munkát. Isten velünk! Csókolunk, apád. Bodos, 1915. ápr. 24.”

Egy évvel később beszámol az állatállomány mesébe illő drága áráról. „A csomagot köszönjük, vigyázz a táplálkozásodra! BOGDÁN Gyuri, aki Amált kérte, most itthon van, ápolónővel, haldoklik szegény, épp ma írtam neki végrendeletet.” Szintén 1916 tavaszán értesíti Károlyt, hogy újból lósorozat lesz, a cukor kilója 601 kr, a kávé 4 frt 40 kr és nehezen lehet kapni. Az unokatestvér Dani Montenegróból jött haza mint nyomorék, lábai kihűltek, sok mindent mond a háború borzalmairól. „Táplálkozz jobban, nehogy tüdővészt kapj a sovány koszt és a meghűlés miatt. Anyád most küld egy kis friss sertés ázalékot, ha ugyan a posta felvenné. A sertés elég jól fizetett, még van 4 db süldő. Fiam, vajon neked lesz-é részed e rettentő embergyilkolásban?”

A következő levélben értesíti fiát: „Jó anyád indul a lányokhoz Ködmönösre, csütörtökön reggel. Estve 10 órakor lesz Váradon, légy azon, hogy legalább kapj kétnapi szabadságot, hogy anyáddal menj hozzájuk. Őrizd meg az egészségedet, jövődet, őrizkedj a gonosz barátoktól. SZÉKELY Samu mint főhadnagy, NAGY Pál tanító mint közember a csatatéren elhaltak. Isten tudja, mi lesz velünk, itt roppant drágaság van, a jövő évi termést tönkreteszik az egerek.”

Valószínűleg csomagban érkezett a néhány sor, amelyben írja: „Itten küldünk mindenféle ennivalót, ha szerencsésen hozzád jutna, azt szeretnők. Váljék egészségedre! Fiam, itt újra felvették a búzát, félek, elveszik s helyette hadilisztet adnak. Ezzel egyidejűleg a lányoknak is csomag megy. Élünk. Isten veled. Apa és a többi.”

A katonaság idejéből mindössze egy tábori postai levelezőlap maradt fenn, melyet JÓSA Gábor ny. ig. tan. Sártó állami iskolából küld, Mária leánya szolgálati helyéről. A pecséten Dévaványa 1917. január 30. olvasható, a címzett JÓSA Károly, Prága, IV. ker. Karatän Spital. A tízsoros levél előző napi dátumot visel „Kedves fiam, Károly, tudatunk Gabi jan. 15-én estve Bpesten volt, ti jórészt egy vonaton utaztatok, bámulatos, hogy nem találkoztatok. Ő Nagyajtán állott elő, nem vették be. Anyádtól várom az arcképes igazolványokat, addig menni nem tudok. Fiam, ahogy kijősz a kórházból, rögtön írj, hogy küldhessünk csomagot. Itt nagy tél van s nagy drágaság. A közlekedés most is lassú. Anyádtól épp most postán van egy ajánlott levelünk. Malvin s mi jól vagyunk. Várjuk az értesítőket. Lapjaid egy hétre jönnek ide. Isten óvjon, drága fiam! Csókolunk, apád s testvéreid!”

Ebből a levélből derül ki, hogy édesapám, aki 1916. december 19-én töltötte be a 18. évet, sor alá kellett álljon Erdővidéken, bár akkoriban Budapesten járt a tanítóképzőbe.

Jósa Piroska


« Utoljára szerkesztve: 2011-01-30, 22:44:50 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #93 Dátum: 2011-01-30, 14:12:33 »

Jaj, de jó, hogy valóban egyre izgalmasabbá válik a nyomozás! Nagyon-nagyon hálásan köszönöm dr. Marsi István pontos és gondos adatait (nem kevésbé a kedves hozzáállását). Valóban tanulságos a levelezésről közreadott írás is Jósa Piroskától. No, és természetesen "Hajó" barátunkról sem kívánok megfeledkezni, akinek köszönhetően minden érdeklődő olvashatja az egyre bővülő nyomozás újabb adalékát. Bár még sok lenne belőle!
Üdv mindenkinek: István
Naplózva
pacsirta
Törzstag
*****
Hozzászólások: 89



« Válasz #94 Dátum: 2011-01-30, 17:16:55 »

Szervusztok!

Érdekesek a közzétett adatok és felvetések.

Ködmönös nevének eredetével kapcsolatban a következőt tenném most hozzá még a nyomozáshoz.

Ködmönöst korábban KÖTMENÉS néven is említették, jegyezték volt.
Szerintem nagy valószínűséggel innen az eredet.
Tehát "köztve menvén" egyik nagyobb helyről (pl. Ványáról Ecsegpusztára) találod a helyet, mintegy úgymond "félutas tanyát". Innen meg már csak néhány évtized szép magyar ízes, szónyelvi játéka vezet el a Ködmönös szóig való evidens átalakulásig. Persze aztán nem kizárt az sem, hogy a későbbiek folyamán más, a Marsi István által leírt, lehetséges tartalommal és nem csak szónyelvi átalakulással is gazdagodott a jelentés.


További eredményes múltbéli kutakodást még!

Üdvözlettel: P.
Naplózva
pacsirta
Törzstag
*****
Hozzászólások: 89



« Válasz #95 Dátum: 2011-01-30, 18:22:04 »

Elnézést! Még a KÖT-MÉNES lehetőséget kifelejtettem. Az biztos, hogy mindig is kellett legyen kisebb-nagyobb lóállomány "Ködmönösön". Ilyen értelemben még ezen a jelentésbeli vonalon is el lehet indulni. A Köt elöljáró szó ebben az esetben ugyan nem tudom milyen értelmet kaphatna.....pl. köteles talán.

A valamikori Horthy majorhoz kapcsolódó, esetleg még fellelhető adatok vonalán is érdemes lehetne elindulni használható információkért. Talán  rejthet még jobban dokumentált tényeket, adatokat az üggyel kapcsolatban.


Naplózva
Tomzsi
Junior
***
Hozzászólások: 40


« Válasz #96 Dátum: 2011-01-30, 20:56:58 »

Helyreigazítás!

Szervusztok kedves Vanyológusok!

Azok közé tartozom akiknek volt alkalmuk több esetben idestova már több mint tíz éve bejárni keresztül kasul a Ványai határt. Rég volt biz, de megpróbáltam ismét a Goole Maps segítségével. Több esetben végigjártam az útvonalat, de bevallom tévedtem.
El csúsztam bizony északra egy düllőútnyit.
Kedves barátunk Dr. Marsi István térképeit szeretném kiegészíteni, még három térkép részlettel, mely választ ad a Pacsirta felvetésére is.







Ha valamit tévedtem, javítsatok csak bátran.
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #97 Dátum: 2011-01-30, 22:41:59 »

EGY KIS VANYOLÓGIA MINDENKINEK

Sziasztok!

Dr. Marsi István geológus és romantikus vanyológus barátom felé tartozom még valamivel.

Megígértem neki, hogy az általa Ködmönösről készített kis anyagot jobban archiválható formában, nevezetesen egy letölthető PDF fájlként is közzé teszem.

Íme a letöltő link: http://data.hu/get/3459537/Nehany_morzsa_Kodmonoshoz.pdf

Üdvözlettel: - hajó -

« Utoljára szerkesztve: 2011-02-01, 22:41:15 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #98 Dátum: 2011-01-30, 23:09:03 »

Helyreigazítás!

Szervusztok kedves Vanyológusok!

Azok közé tartozom akiknek volt alkalmuk több esetben idestova már több mint tíz éve bejárni keresztül kasul a Ványai határt. Rég volt biz, de megpróbáltam ismét a Goole Maps segítségével. Több esetben végigjártam az útvonalat, de bevallom tévedtem.
El csúsztam bizony északra egy düllőútnyit.
Kedves barátunk Dr. Marsi István térképeit szeretném kiegészíteni, még három térkép részlettel, mely választ ad a Pacsirta felvetésére is.







Ha valamit tévedtem, javítsatok csak bátran.
Naplózva
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #99 Dátum: 2011-01-30, 23:10:33 »

Köszönjük Tomzsi pontosítását is, Hajó segítségét is! I.
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #100 Dátum: 2011-01-30, 23:36:07 »

EGY KIS VANYOLÓGIA, NÉMI VANYOLÓGIAI-ETIMOLÓGIÁVAL FŰSZEREZVE

Kedves Barátaim!

Amikor elindítottam ezt a rovatot, azt gondoltam, hogy egy tényleges "vanyológiai fórum" alapjait rakhatom le, ahol mindenki és minden témában hozzászólhat, ami az egyébként igen-igen tágas "vanyológia" témakörébe beleillik.

Nem akarok kitérni abbéli csalódásaimra, hogy az egy év alatt megforduló 10 ezernyi látogató hány érdemi hozzászólással jelentkezett... Csak annyit jegyzek meg, hogy nagyon frusztráló és szomorú, kedvet szegő érzés, ha a még oly jó szándékkal és oly tetemes energia befektetetéssel létrehozott FÓRUM (!!!) is csupán valamiféle "monodráma" formájában vegetál...

Ezért vagyok nagyon hálás, ha egy-egy téma kapcsán felvillan a valóban élő fórum megteremtésének lehetősége.

Egy-két másik téma mellett bizonyára ilyenné vált ez a ködmönösi diskurzus. Őszinte köszönetem mindazoknak, akik aktívan részt vettek ill. a továbbiakban részt vesznek a fórum rovat élővé alakításában.

*

Nos, az általánosságok után némi konkrétum...

Nagy élvezettel és időnként némi iróniával tanulmányoztam a "Ködmönös" név eredetének megfejtését. Ismerem azt az érzést, amikor szeretnénk tudni, hogy honnan is származik egy-egy név eredete. A dévaványai határ azonban oly sok és oly ősi nevet őriz - évszázadokon át szinte változatlanul - hogy nagyrészük eredete bizonyára sohasem fejthető meg pontosan.

Az írott források is ritkán adnak e vonatkozásban támpontokat. Aki azonban figyelmes volt az ünnepek alatt és időnként vissza-visszalátogatott a vanyológia karácsonyfája alá, már találkozhatott egy ilyen -1808-ból származó - ritka és érdekes dokumentummal, amelyet most ide citálok:

Hite Szerént vallya a Tanú, hogy a Pipás Szigetett Onnan nevezték annak, hogy midőn Kiss András Ványai lakos, azon a földön Szombati napon Kaszált volna, a Pipájábúl le esvén a Tűz a Kutúban, ottan annyira éledett, hogy az említett Kiss András Szombaton estve bé menvén Ványára amint Vasárnap ismét ki jött volna azon hellyre, ottan Tüzet talált, és a renden lévő Szénája is meg égett, bé vévén magát a tűz a kutuba, aztat ell nyomták ugyan Kiss András, és Bertzi Istvány tselédjei, azon naptúl tehát azon hely Pipásnak neveztetett.

Rekettyés Sziget pedig azon üdőtűl neveztetett annak miolta leg először Ketse Péter Ványai lakos, az Ár Vizek közül Szánkán hat Ökrön ki hozta a Reketye veszőtt Szárazra, aki mostan is éll ottan vagyon Teknős Sziget is melly azon üdőben neveztetett annak a midőn Deli Bálint Vánnyai lakos ott tanyázván a Szunyog hálóját ki húzta a szárazon mondván a többi ványaiaknak, hogy az az én girintzém ollyan mint egy Teknő:

A Nagy Piatzot pedig onnan nevezték Nagy Piatznak, hogy azon a hellyen lévén egy kevés Tiszta, arra Szokták a Déva Vánnyai lakosok nádgyaikat vízből ki rakni meg történt, hogy oda sokszor nem is mehettek sok üdeig az ár vizek miatt, és nádgyok ottan veszett.


Bizony, kevés ilyen forrás áll rendelkezésünkre!

Ködmönös nevének eredete tehát nem deríthető ki könnyen és lehetséges, hogy egy alaposabb kutatás kevésbé fennkölt eredményre vezetne, mint az fentebb a "romantikus vanyológia" iránt fogékony hozzászólásokból levezethető volna.

Nem szeretném szárnyát szegni a képzeletek csapongásának, de egy pillanat erejéig visszatérnék szilárdabb talajra.

Sok évvel ezelőtt és sok-sok éven át kutattam-tanulmányoztam a gazdag helynévanyagot megörökítő kéziratos térképeket. Ködmönös nevének előfordulását a különböző térképeken és különböző összetételekben 33 alkalommal találtam meg. Ezek közül csupán egyszer fordul elő a "Kötmenés" írásmód, az is csupán a Monarchia második katonai felmérésén (1860-as évek), amely térkép névagyagára igen jellemző az efféle ferdítés. Az ok nagyon egyszerű: a felmérést végző osztrák hadmérnökök - magyarul egy szót sem tudván - hallomás után igyekeztek térképükön rögzíteni a helyben használatos földrajzi neveket. (Tomzsi barátunk fentebb becsatolt térkép részlete is az általam említett felmérés egy darabja. - Kedves TOMZSI! Gratulálok a szép színes másolathoz és őrizd meg jó egészséggel. Lehet, hogy nem tudod, de e térkép ELSŐ digitális másolatának elkészítéséhez volt némi közöm, említett romantikus vanyológus barátom pedig sokat segédkezett ebben!...  Hááát)

Ha nem zavarom meg a további ötletelést, azért időrendben közzé tenném, hogy Ködmönös neve mikor és milyen formában jelenik meg először a kéziratos térképeken.

1700: Ködmönyös Laponyag
1760: Ködmönös rét
1778: Ködmönös derék
1783: Ködmönös
1822: Ködmönös Zug
1822: Ködmönösnek a’ Képpel való Öszveszakadása
1828: Ködmönös Tisztássa
1880: Ködmönös oldal
1883: Ködmönös dűlő


Üdvözlettel: - hajó -
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #101 Dátum: 2011-02-01, 08:30:12 »

Gondolom: mindannyiunk nevében köszönjük az eddigieket az aktívan hozzászólóknak és segítőknek.
Az "ötleteléshez" egy asszociáció: Nem megy ki a fejemből Móra Ferenc halhatatlan Kincskereső kisködmön-je. Különösen, mivel áldottemlékű pedagógus nagyapámtól indultunk...
Üdv mindenkinek: István
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #102 Dátum: 2011-02-01, 22:51:24 »

CSUDABALA

Sziasztok!

Leiter László úr az Ösztörű honlapján a minap tett bejegyzése szerintem illik e rovat profiljába és témájában kapcsolódik az utóbbiakhoz, így - engedelmével - itt is közzé teszem. Kérem, hogy olyan segítőkészséggel viszonyuljatok kérdéseihez, mint ahogyan azt ivancsoi barátunkkal tettétek.

Üdvözlettel: - hajó -

*


Tisztelt Hajdú József!

Csudabalai történeteket keresgéltem az interneten, amikor is összefutottunk. Eszembe jutott gyermekkorom Csudabalán töltött része, de nem a sárdagasztó, vacogtató, nagyhavas, hanem a méltóságteljesen szálló rétisas, zsombékok, nádak, sás, a gémeskutak, kolompoló falkák, gulyák, nyájak, a tanyasi iskola.

1956 őszén a Gyoma-csudaballai Állami Általános iskola 3. osztályos tanulójaként éltem életem. Sajnos emlékezetemből már nem tudom kicsiholni, hogy Gulyás Aladár vagy Gecsei Károly tanító bácsi foglalkozott-e velünk, mert ebben az időben történt tanítóváltás. Az előző tanév befejezését még Gulyás Aladár bizonyította aláírásával, a következő félévi bizonyítványt már Gecsei Károly.

Természetesen az egész országot megrázó események itt is mutatkoztak. Nagyranyílt szemmel hallgattuk a tanító bácsit, aki lelkesen arról beszélt, hogy az egész magyar nép a hegyekbe fog vonulni, és partizánharcot fog folytatni az oroszok ellen.

Ez az iskola Csudabala közepe táján volt /már nincs/, ha északra tájoltuk magunkat: keleten Geist-Balla, északon Osváth-Balla, délen Póhalom, nyugaton Túrkedd, vagy Csejt - már nem is tudom - feküdtek. A bizonyítványom pecsétje alapján egy tagiskola lehetett, mert a pecsét a II. sz. ÁLLAMI ÁLTALÁNOS ISKOLA Dévaványa, Körösladányi u 1. feliratot tartalmazta és az igazgató aláírása is idegen volt, nyilván a két helyi tanítónak nem volt kiadmányozási joga.

Volt egy képeslapja, amit rám bízott azzal, hogy az állami gazdaságban - én ott laktam - az asztalosnál vágassak egy üveglapot rá. A feladatot végrehajtottam, de természetesen a levéltitkot megsértettem és elolvastam a képeslapot. A lényege: a Dévaványai Forradalmi Ifjak üdvözölték őt.

Még annyi történt ebben az időben, hogy néhány szülő kivágta az iskola zászlójából a címert. Kik voltak? Erről nincs emlék.

Kedves Hajdú József!
Ha van ismerete az én csupaszív, hallatlanul naiv tanító bácsimról, legyen kedves értesítsen róla. Bár emlékeim szerint gyomai volt.
Nagyon érdekes volt a ványai nemesek története. Nagyon kíváncsi vagyok rá mi történt a csudabalai pusztával az árenda megszünése után.

Különösen érdekelne:
1. Hol volt a Teleky kastély?
2. A Salgó nevű vevő mikor, és mekkora területet, pontosabban mely területeit vette meg Csudabalának?

Jelenleg az országunk kisalföldi részén ... élek, de a jobb időjárás beköszöntével helyszíni bejárást fogok végezni Csudabalán, megnézem mennyit változott 44 év óta.

Tisztelettel:  Leiter László

« Utoljára szerkesztve: 2011-02-02, 22:08:25 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #103 Dátum: 2011-02-02, 22:07:45 »

CSUDABALA

Sziasztok!

Többször emlegetett jó vanyológus barátom hívta fel figyelmemet az alábbi írásra. Leiter László Csudabala után kutakodva már bizonyára olvasta ezt, de a fórumozók többsége vélhetőleg még nem találkozott vele. Érdemes elolvasni.

Üdvözlettel: - hajó -

*

http://www.gyomaendrod.hu/text/doc/dokumentumok/fooldal/2007/eloadasok/Toth_Janos_eloadasa.pdf
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #104 Dátum: 2011-02-03, 23:08:16 »

Amint régebben ígértem, megadom vitéz Lipcsey Márton családfáját (amennyire egyenes ágon össze tudtam állítani, mert hiszen óriási kiterjedésű). Mint a fa, alul kezdődik. A legnagyobb része Bereg megyében volt/maradt Bilke, Lipcse, Misztice fészekkel. György költözött le Tisza-Füredre (gerzsenyi Gerzsenyi Krisztina nejjel).
Íme:

LIPCSEY Márton (Budapest, 1922)
LIPCSEY Márton (Tiszafüred, 1881. dec. 26.) – TÖREI-TÓTH Edit (Budapest, 1920)
LIPCSEY Tamás (Tiszafüred, 1862. febr. 18.) – BENICZKY Gabriella (Tázlár, 1867)
LIPCSEY Lajos (Tiszafüred, 1800) – PAPP Zsuzsanna (Kisújszállás, 1876)
LIPCSEY Sámuel (Tiszafüred, 1760 – Tiszafüred, 1830. szept. 15.) ház.: Tiszafüred, 1846. nov. 21. POTTORNYAY Lidia (Pottornya, 1789 – Pest, 1804. okt. 09.)
LIPCSEY György (+ Tiszafüred) – GERZSENYI Krisztina
LIPCSEY Gábor (+ Barabás) – MORGAY Judit (+ Barabás)
LIPCSEY Mihály – PANKOTAY Erzsébet
LIPCSEY Péter (1639 k.) – DOLHAY Fruzsina
LIPCSEY Mihály (1583 k.) – BILKEY Katalin
Bilkei LIPCSEY Tamás
Naplózva
Hunter
Gumi
**
Hozzászólások: 28



« Válasz #105 Dátum: 2011-02-09, 16:08:04 »

Sziasztok Vanyológusok!


Mivel a képviselőtestületünk megszavazta, hogy a március 8-tér visszakapja a régi nevét Makay Zádor –tér előkerestem egy 1936 augusztus 30-i Dévaványai Hirlapot ahol, arról írnak, hogy valójában ki is volt Makay Zádor.
Olvassátok!
http://kepkezelo.com/images/9xf8bd58k3jk1g4zwptl.png
[IMG]http://kepkezelo.com/images/9xf8b


Naplózva

az igazság - akár letagadják, akár meghamisítják,
 akár elhallgatják - igazság marad!

Hunter...
Hunter
Gumi
**
Hozzászólások: 28



« Válasz #106 Dátum: 2011-02-14, 21:25:07 »

Jó estét!

Mivel hajó vanyológus barátom nagyon elfoglalt mostanában megpróbálok a régi Dévaványai Hírlapokból válogatni érdekes újságcikkeket.
Olvassátok!




Naplózva

az igazság - akár letagadják, akár meghamisítják,
 akár elhallgatják - igazság marad!

Hunter...
sapolo
Törzstag
*****
Hozzászólások: 97



« Válasz #107 Dátum: 2011-02-15, 00:56:34 »

Sziasztok.
Lehet nem alegjobb helyre írom fel,de egy kis segítség kellene. Ti akik jártasok vagytok a ványai határban mit javasoltok. Szeretném az ismerőseimet egy kellemes sétára invitálni a város határában.Merre érdemes elindulni? Mit érdemes megnézni?
Köszönettel:Sapolo
Naplózva

Elment az eszem tehát volt,akinek nem ment el annak nem biztos,hogy van....
pacsirta
Törzstag
*****
Hozzászólások: 89



« Válasz #108 Dátum: 2011-02-18, 15:47:46 »

Szia Sapolo, szép napot!

Ilyen szép időben, mint a mai is én ajálanám biciklivel vagy kocsival+gyalog pl. Gabonás pusztán, a Lipcsei Márton emlékére készült új kopjafához egy utat. Végig kövesút vezet, így könnyen megközelíthető, ugyanakkor a táj változatos és érdekes. A terület jelenlegi fauna különlegessége a vidékünkre spontán ismét visszatelepülő aranysakál népies nevein nádi farkas vagy toportyán féreg, melyet az elmúlt időszakban sokan megfigyeltek Gabonáson nem csak magányosan, hanem többed magával falkában is. Persze ez nem egy állandó látványosság, hiszen rejtett életmódja miatt nagy szerencse kell a félénk állat megleséséhez és szakavatatlan szemnek a rókával is könnyen összetéveszthető. Helyette viszont tele a puszta hangos vadlúd csapatokkal, melyek tízezres tömegekben pihennek a bágereken, belvíz foltokon vagy keresgélnek a földeken eleség után. Igazán impozáns látvány.... Helyenként már túzokot is megfigyelésre lehet kapni. A fákon egerészölyvek, vörös vércsék posztolnak, a talaj fölött réti héják siklanak. Az őzek még helyenként 10-es-15-ös téli rudlikban. Szóval, ha valamikor, akkor aztán most tényleg érdemes a pusztát járni, mert ilyenkor tavaszra kelve az egyik legszebb, legélénkebb arcát mutatja a Ványa környéki határ is bármelyik irányba indul is a kíváncsi természetjáró. Távcső és a gumicsizma se maradjon odahaza, ha van!
Kellemes  pusztajárást kívánok! p.
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #109 Dátum: 2011-02-20, 23:53:22 »

KÖSZÖNET A KÖZREMŰKÖDÉSÉRT!

Péter írta 2011. február 18-án: "Kedves Hajó! Először is gratulálni szeretnék a Vanyológia bloghoz - sok érdekeset ill. számomra fontosat találtam rajta. ..."

Könnyű egy e-mail-ből beollózni egy mondatot, nehezebb azonban a verbálisan (szóban, telefonon) elhangzott elismerő szavakat ide citálni. De fontosnak tartom megosztani veletek: sok pozitív visszajelzést, gyakran szinte rajongó véleményeket kaptam és kapok - többek között e fórum rovat kapcsán. Úgy gondolom, ezeket valamilyen módon meg kell osztanom mindnyájatokkal, akik tevékenyen részt vesztek a vanyológia rovat alakításában és hozzáteszitek a "magatok részét".

Köszönöm a magam és a fentebb említett vélemény nyilvánítók nevében is.  Puszi

- hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2011-02-21, 01:51:00 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #110 Dátum: 2011-02-21, 00:30:58 »

KÖRKÉRDÉS

Kedves Vanyológus Barátaim!

Szeretném megkérdezni tőletek, hogy:

- Vannak-e köztetek olyanok, akik ismernek családon belül, szomszédságban vagy bárhol olyan "jó adatközlőket", akik szívesen és színesen beszélnének a letűnt világ emlékeiről vagy az eltűnőben lévő szokásokról. Hogyan zajlottak néhány évtizede a nagy családi összejövetelek: esküvők, lakodalmak, keresztelők, gyerekágyasok látogatása (az ebéd vitel még az én gyerekkoromban is kötelező volt!). Hogy zajlottak a nagy családokban a névnapok, disznótorok. Miről meséltek a rég elporladt nagyszülők (én például édesapám közvetítésével ismerhetem azokat a farkasos történeteket, amelyeket ő a juhász nagyapjától hallott). Hogyan dolgoztak a földeken? Kik voltak Dévaványa jeles emberei vagy éppen a "falu bolondjai". Milyen élet zajlott az őrhalmi Tóth Vince-féle gyógyfürdőben? ... Hadd ne folytassam. A téma bőséges és kifogyhatatlan...

- Vannak-e köztetek olyanok, akik maguk is szívesen elbeszélgetnének egy-egy ilyen jó szavú emberrel, esetleg szívesen rögzítenék is a beszélgetést - ha a technikai feltételek biztosítva volnának (pl. egy ingyenesen kölcsönözhető, könnyen kezelhető digitális diktafon).

- Vannak-e köztetek olyanok, akik szívesen részt vennétek egy "vanyológiai hangarchívum" megalapításában? Természetesen mind az adatközlők, mind a felvételt készítők jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva.


Ne feledjétek: ha a papa vagy a mama történetei már a könyökötökön jönnek is ki, az másoknak még új és érdekes lehet. Nem beszélve a gyerekeinkről, unokáinkról, utódainkról. És egyszer még érdekes lehet visszahallgatni azt a tájszólást és kifejezésmódot, amely talán még valamelyest mentes a modern médiák közvetítette fertőzéstől...

Kíváncsian várom a véleményeteket itt a fórumon, vagy privát üzenetben.

Üdvözlettel: - hajó -

*

Csupán próbaként és nem kevésbé kedvcsinálónak: Hallgassuk azt a hangot, amelyért valamikor komoly emberek messziről elzarándokoltak Dévaványára. Mert ilyen csak egyetlen egy volt e kerek hazában...
(Remélem, nálatok is működik!)

Kádár Ferenc játszik náddudán - (Sárosi Bálint felvétele)


http://digisarret.uw.hu/vanyologia/kadar_ferenc_nadduda.mp3
« Utoljára szerkesztve: 2011-03-03, 00:07:51 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #111 Dátum: 2011-03-30, 20:02:36 »

666

Nem számmágia, csak pontosan ennyi látogató fordult meg a vanyológia rovatban az utolsó bejegyzés óta. Őszintén +6ó!

A 666 látogató közül azonban egyetlen egy sem akadt, aki - pro vagy kontra - megosztotta volna véleményét a fenti felvetés kapcsán.

Persze azért tudok én a nemlétező sorok között is olvasni. Megértettem, hogy ez az 5let nem (illetve: sem) aratott átütő sikert, (egyelőre) felejtsük el...

Nemrégiben egy ismerősöm - nem e bejegyzés, hanem az egész vanyológia rovat kapcsán azt írta: "Úgy tűnik nem könnyű a ványaiakat bevonni ebbe a párbeszédbe."

Nem is értem, mire gondolhatott...  He

Üdv mindenkinek:

- hajó -
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #112 Dátum: 2011-03-30, 20:12:25 »

Sziasztok!

Ismét aktuális. Kérem, hogy ha szeretnéd támogatni a vanyológia ügyét, rendelkezz adód 1%-áról az Alapítvány javára! Minden forint számít!

Üdvözlettel: hajó

*

MINDEN TÁMOGATÓNAK KÖSZÖNÖM!

*



Sárréti Digitális Gyűjtemény Alapítvány
Adószáma: 18391833−1−04
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
erdospal
Vendég
« Válasz #113 Dátum: 2011-11-15, 20:38:27 »

Tudna valaki képet küldeni a dévaványai Horthy kúriáról?
Naplózva
bodorik
Gumi
**
Hozzászólások: 22



« Válasz #114 Dátum: 2011-11-17, 07:08:19 »

Kedves hajó,
mindenképpen bátorítani akarlak helytörténeti "oral history"  vállalkozásodban. Sztem csak el kell kezdeni és lesznek majd társak, akik segíteni fognak! (én kívülállóként igen jó közösséget ismertem meg a ványaiakban - torzsalkodások pedig mindenütt akadnak...).
Ha meggondolod azt, hogy egy 25-30 évesnek már a rendszerváltás is történelem, és mivel az emberi élet véges: a 70-80 évesek is már csak a háború körüli évekre tudnak visszaemlékezni. Vannak persze kivételek, egy ilyennel én is találkoztam nálatok a nyáron, kint üldögélt az utcán, 88 éves és kifogástalan szellemi állapotban volt, emlékezett még a családomra is, hogy hol laktak, stb.

Egy ilyen archívum létrehozása semmivel sem pótolható és hihetetlenül értékes lenne. És még valamit ajánlanék figyelmedbe: e munka során, ha a ványai tanyavilág történeteit, történéseit helyezed előtérbe, még inkább értékes lesz gyűjteményed, mert ez a terület az, ahol a legkevésbé feltárt a múltunk!
Végezetül Téged idézlek:  Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
Naplózva

AMIKOR LÁTOK EGY FELNŐTT EMBERT KERÉKPÁROZNI, NEM AGGÓDOM TOVÁBB AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT.- H.G. Wells
MrsGuriga
Vendég
« Válasz #115 Dátum: 2012-03-03, 14:14:16 »

- Vannak-e köztetek olyanok, akik ismernek családon belül, szomszédságban vagy bárhol olyan "jó adatközlőket", akik szívesen és színesen beszélnének a letűnt világ emlékeiről vagy az eltűnőben lévő szokásokról. Hogyan zajlottak néhány évtizede a nagy családi összejövetelek: esküvők, lakodalmak, keresztelők, gyerekágyasok látogatása (az ebéd vitel még az én gyerekkoromban is kötelező volt!). Hogy zajlottak a nagy családokban a névnapok, disznótorok. Miről meséltek a rég elporladt nagyszülők (én például édesapám közvetítésével ismerhetem azokat a farkasos történeteket, amelyeket ő a juhász nagyapjától hallott). Hogyan dolgoztak a földeken? Kik voltak Dévaványa jeles emberei vagy éppen a "falu bolondjai". Milyen élet zajlott az őrhalmi Tóth Vince-féle gyógyfürdőben? ... Hadd ne folytassam. A téma bőséges és kifogyhatatlan...


Én szívesen vállalom ezt, bár inkább tavasz végén, nyáron lesz rá módom....technikailag viszont antitalentum vagyok, azt le kell beszélnünk mivel lehet rögzíteni a felvételt, hogy hallható és érthető is legyen....



- Vannak-e köztetek olyanok, akik maguk is szívesen elbeszélgetnének egy-egy ilyen jó szavú emberrel, esetleg szívesen rögzítenék is a beszélgetést - ha a technikai feltételek biztosítva volnának (pl. egy ingyenesen kölcsönözhető, könnyen kezelhető digitális diktafon).

lásd fent...s látom a technikai feltételt is, bár én Pesten, a rokon bácsi Szilasligeten él...

- Vannak-e köztetek olyanok, akik szívesen részt vennétek egy "vanyológiai hangarchívum" megalapításában? Természetesen mind az adatközlők, mind a felvételt készítők jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva.


Nekem egyik böngészőben sem nyit meg egy képet sem...nálam van gond, vagy időközben törölve lettek?

Dia


Naplózva
MrsGuriga
Vendég
« Válasz #116 Dátum: 2012-03-03, 14:35:01 »

Keresek egy kiadványt...

Tudom meglehetősen kevés adatom van róla, de akinek megvan vagy olvasta már biztos felismeri...

Valamilyen Ildikó írta, s azt hiszem Békés megyébe kitelepített családokról szól, mindenesetre konkrétan Ványáról szó van benne, s a dédpapám is említve van vagy nyilatkozik, ( Takács János ) ők kuláknak voltak nyilvánítva, s betelepítettek hozzájuk egy pesti családot.
Állítólag a címéről rá lehet jönni a témára...

Hát ennyi...hátha valaki tud segíteni!

Dia
Naplózva
sapolo
Törzstag
*****
Hozzászólások: 97



« Válasz #117 Dátum: 2012-03-05, 21:03:31 »

Sziasztok. Lehet nem ide tartozik,de ide is beírom. Március 24.-én vagy április 1.-én szervezek egy túrát Ványa határában. Nevezési díj leszmde ennek fejében díjjazás is. A táv kb 20 km lenne,körbe a város körül,föld és aszfalt úton. Nagyban megkönnyítené a dolgomat,ha azok az emberek akik esetleg jelentkeznének rá,azok előre jeleznék a szándékukat a tsapolo@gmail.com-ra írt üzenettel. Részleteket írok a válasz levélben.
Köszönettel:Takács Ferenc
Naplózva

Elment az eszem tehát volt,akinek nem ment el annak nem biztos,hogy van....
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #118 Dátum: 2012-03-15, 00:04:31 »

Kedves bodorik és MrsGuriga!

Ez a fórum nem csak meghalt, de a bejegyzések nagy részét érthetetlen okokból törölték is. Így került az "utolsó" bejegyzések közé az a régi hozzászólásom illetve felhívásom, amire reagáltatok.

De ha már így alakult, örülök neki és köszönöm a bejegyzéseiteket. bodorik-nak a buzdítást és a tippeket. MrsGuriga, téged pedig kérlek, hogy küldj egy e-mailt a digisarret@gmail.com címre, hogy megbeszélhessük a felvetéseidet.

Üdvözlettel:

- hajó -
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
sapolo
Törzstag
*****
Hozzászólások: 97



« Válasz #119 Dátum: 2012-03-27, 20:53:04 »

Sziasztok.
Rövid beszámoló a Ványai Körről. Sikerült megszervezni.
Az idő kedvező volt. Kellemes napsütés kísért bennünket végig az úton. Összesen 20 fő vett rajta részt. Akikkel beszélégettem a túra közben azok jól érezték magukat. Többen reményüket fejezték ki,hogy jövőre ismét meg lesz rendezve a túra... Én nem vagyok ez ellen.
Egy szomorú tény. Útközben felkerestük a Vágási temetőt is. Szomorú dolog,hogy Szügyi Dániel sírja milyen állapotban van. Reméljük ezen is lehet változtatni.
Naplózva

Elment az eszem tehát volt,akinek nem ment el annak nem biztos,hogy van....
Oldalak: 1 2 [3] 4   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás: