Főoldal Hírek Apróhirdetések Hasznos Fórum Archívum Időjárás Webkamera Kapcsolat

Ma 2017. Augusztus 21.
Hétfő, Sámuel és Hajna napja van.



Főoldal arrow Fórum arrow Dévaványa Város fórumaarrow Dévaványaarrow Vanyológia
Főoldal Súgó Bejelentkezés Regisztráció
 
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
 
Hírek:
 
Oldalak: 1 ... 8 [9] 10 ... 13   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Vanyológia  (Megtekintve 54086 alkalommal)
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #80 Dátum: 2011-01-04, 21:52:55 »

István!

A kétkedők és kishitűek meggyőzése végett megmutatom a lapot.  Vigyorog

Még a következő jutott eszembe: dr. Bereczki Imre bátyám is említette nekem, hogy van a gyűjteményében a "Dévaványá"-ból egy(-két?) szám. Hagyatékát a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény őrzi, ott lenne érdemes érdeklődni...

(Az itt bemutatott lapszámot én az Országos Levéltár egyik családi fondjában találtam.)



Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/Devavanya_1913-01-19.jpg

Várom jelentkezésedet a nagyapádra vonatkozó további adatokkal.

Üdv: - hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2011-01-05, 23:38:22 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #81 Dátum: 2011-01-05, 23:37:21 »

KI TUD RÓLUK???

Sziasztok!

A "vanyológia" egy érdekes szelete az 1956-os események kutatása. Jómagam éppen 5 éve foglalkozom ezzel a témával intenzívebben (részben családi érintettség okán is)...

Az eseményeknek volt két olyan fiatal kulcsszereplője, akikről tudjuk, hogy nem dévaványaiak voltak. Egyikük Rácz János (róla nem sokat tudok - de ő volt a dévaványai nemzetőrség megalapítója és első parancsnoka -), másikuk Bajkay István. Róla tudható, hogy - habár jómaga nem volt ványai - menyasszonya a dévaványai Varga Rózsa volt.

A dévaványai Varga Rózsa - Bajkay István menyasszonyaként - 1956. december 22-én vőlegényével és annak testvérével, Bajkay Lajossal indult a nyugati határ felé Vácról (vőlegénye lakóhelyéről) és december 23-ára virradó hajnalban Sarród térségében lépték át a Magyar-Osztrák határt. Néhány hónap ausztriai veszteglés után 1957. március 28-án indultak tovább a befogadó új haza, Dél-Afrika irányába.

Amit még tudunk: Dél-Afrikában Bajkay István és a dévaványai Varga Rózsa életútja elvált, Varga Rózsa egy másik magyar férfival kezdett új életet. Utolsó megbízható információnk szerint kórházban dolgozott Dél-Afrikában...

KI TUD RÓLA???

Ha valaki tud bármilyen információval szolgálni Varga Rózsa személyéről, kérem jelentkezzen itt a fórumon, vagy hagyjon üzenetet a

digisarret@gamil.com

elektronikus levél címen.

Segítségül íme két, Varga Rózsa családjából Dél-Afrikába küldött postai levelezőlap.








Előre is köszönöm segítségeteket:

- hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2011-01-09, 21:28:19 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #82 Dátum: 2011-01-06, 21:55:42 »

Kedves József!
Nagyon örülök a lapnak. Tényleg bizonyíték.
A "Békesség" számait hosszú évek alatt sikerült összegyűjtenem (nagyrészt digitális formában), de most már, hála Istennek, mind megvan hiánytalanul.
Ezért reménykedem, hogy a "Dévaványából" is sikerül a keresett számot fellelni. Persze, ehhez kell a segítség: hátha lappang valahol, valakinél. Oly sok és sokféle információ olvasható a honlapon... Megpróbálom az általad megadott utat is: a Helytörténeti Gyűjteményt. Remélem, van elérhetőségük.
Tetszik a mottód, még akkor is, ha Pompeius szavainak másik részét nem osztom (sed vivere non est necesse), mert igenis, élni is kell! Meg kutatni.
Jó éjt! István
Naplózva
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #83 Dátum: 2011-01-08, 21:08:47 »

Sajnos, nem válaszol a Helytörténeti Gyűjtemény...
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #84 Dátum: 2011-01-09, 21:36:29 »

EGY KIVÁLÓ PEDAGÓGUS, DÉVAVÁNYAI KAPCSOLATTAL

Sziasztok!

Felteszek ide egy részletet egy pedagógus életrajzából, aki egy évig tanított a ködmönösi iskolában.

A teljes életrajz linkjét is mellékelem, akit érdekel, letöltheti.

*



Ivancsó Jenő Ödön Gődényháza községben (Ugocsa megye) született 1888. augusztus 30-án. Édesapja, Iváncsó Ágoston itteni kántortanító, édesanyja Dobra Magdolna volt. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, majd Beregszászon járt gimnáziumba. Ezután az Ungvári Királyi Gör. Kat. Kántortanítóképzőben folytatta tanulmányait. 1905-ben elnyerte a király ösztöndíját, mint az (akkori) ország legjobb matematikus diákja. Aztán 1908-ban kitüntetéssel szerzett tanítói oklevelet, 17/1907-08. számmal.

Már mint diák az „Ungvári Szemle”, majd 1908 júliusában és augusztusában a „Nagyszőlősi Hírlap” munkatársa volt.
1908. szeptember 1-jétől 1909. március 18-ig Ugocsagázlón beteg édesapja helyett tanított. Ekkor kapott kinevezést a bereg-megyei Szajkófalva állami népiskolájába igazgatói-tanítói munkakörbe állami tanítóként. 1910. augusztus 9-én „Bizonyítvánnyal” igazolja a gondokság, hogy „1909. év március 18. napjától kezdve úgy a gondnokság, mint a község lakosságának megelégedésére működik; s mint szorgalmas köztisztviselő, köztiszteletben részesül”. Itt a bérelt rossz iskolaépület helyett saját költségén, bankhitellel kéttantermes, nevelői lakásos iskolát épített, melyet bérbe adott az államnak. 1912-től ebben az épületben tanítottak. Ugyancsak 1912-ben „Borzsavölgy” címmel közgazdasági hetilapot alapított és szerkesztett.

1914 őszén a céltalan háború ellen agitált, ezért a kassai haditörvényszéken feljelentették. Érdemeire való tekintettel csak áthelyezéssel büntették. Így került Szolnok megyébe a Dévaványa-Ködmönös tanyára. Itt állami tanítóként mintaiskolát létesített. (A „Dévaványa” című hetilap riportban számolt be róla.)

1915. szeptember 21-én, a 3116. számú okmánnyal Miklósy István hajdúdorogi püspök Nyírgyulajba (Szabolcs megye) rendes kántortanítóvá nevezte ki. Október 15-én kezdte munkáját. A katonai szolgálat alól felmentették, mivel egyedül 137 gyermeket tanított. Nyírgyulajban húsz éven keresztül, 1915-től 1935-ig volt egyházi tanító.


A teljes életrajz: http://data.hu/get/3381663/Ivancso_Jeno_Odon.doc

Jó olvasgatást kívánok.

Üdvözlettel: - hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2011-01-30, 12:16:43 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #85 Dátum: 2011-01-10, 08:50:29 »

A nyilvánosság előtt is szeretném megköszönni "Hajó"-nak, hogy nagyapám életrajzát közkinccsé tette, és kérek mindenkit, hogy ha tud a ködmönösi iskoláról, valamint a róla szóló riportról, legyen kedves megosztani velem.
Üdvözlettel: István
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #86 Dátum: 2011-01-17, 22:25:14 »

Oly sok és sokféle információ olvasható a honlapon...


Egyetértek a fenti hozzászólással! Éppen ez a szép a "vanyológiában" Vigyorog

Nos, színesítsük tovább a palettát! Nem csak az a jó vanyológia, ami hízelgő, de az is, ami - ha nem is hízeleg, de - elgondolkodtat...

"Romantikus vanyológus" jó barátom kérte tőlem az alábbi írást. Noha Dévaványával csak érintőlegsen foglalkozik és nem is éppen pozitív kontextusban, azért mégis elgondolkodtató...

Ráadásul a szerző, Féja Géza decemberben lett volna 110 éves. Emlékezzünk rá az alábbi írással!


Féja Gézáról bővebben:

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9ja_G%C3%A9za

http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03975/04229.htm


*****


Íme a fentebb beígért cikk:

KANADAI TÍMÁR JÓZSEF HAZATÉR

Vasárnap kora reggel póhalmi gazdák kopogtak az ajtómon. Azoknak a küldöttei, akik három hónappal ezelőtt vették meg és osztották föl a Fábián birtokot. Annak idején írtam erről, s arról is beszámoltam, hogy Észak-Békésben egész sereg eladósodott és elhanyagolt nagybirtok vár erre a sorsra. A gazdák azt kérték, hogy indítsunk mozgalmat újabb parcellázás érdekében. Néhány hónap telt el, és máris itt az eredmény: parasztok kezére került báró Huszár Lászlóné 1650 holdas póhalmi birtoka is.

Kilencvennyolc gazda szövetkezett, s példás egyetértésben végezték a föld felosztását. Ha a hatóság intézi ezt a munkát, olyan a falu, mint a felbolygatott méhkas. Mindenkinek nem lehet eleget tenni, annál kevésbé, mert a legtöbb ember konokul meg van győződve arról, hogy felülről csakis méltánytalanság érheti. Ha sorsolás útján osztják szét a birtokrészeket, akkor pedig hosszan átkozódó háborúskodás indul a sors kockáját irányító természetfeletti hatalmak ellen. Ez a földosztás azonban békében és egyetértésben történt, mert közös megegyezés, mert békés belátás alapján ment végbe, mert maguk a gazdák intézték.

Belátással voltak minden iránt. Számbavették, hogy kinek-kinek mekkora a családja, a tőkéje, a gazdasági felszerelése. Azt is megfontolták, hogy takarékos ember-e, meg tud-e birkózni a vállalt anyagi terhekkel? Mindent maguk csináltak, az egyik gazda még tökéletes térképet is készített a felosztott birtokról.

A szociális gondolat is feltámadt ezekben a gazdákban. Póhalom jó néhány kilométerre fekszik a községtől, Endrődtől. Az 1920-as földreform alkalmával ilyen távol eső helyekre telepítették a szegénységet. Kijöttek, putrit építettek, s azóta is nyomorognak a maguk két-három holdján, ha ugyan meg nem szöktek. Az endrődiek csak tehetősebb embernek juttattak itten földet, olyanoknak, akik a bárói majorból községet tudnak teremteni. Azt tervezik, hogy a község közvetlen közelében fekvő s nemsokára szintén felosztás sorsára jutó nagylaposi 2000 holdat teljesen a földnélkülieknek juttatják. A szegénység benn maradhat tehát a faluban, munkát vállalhat továbbra is, emellett nyugodtan megművelheti majd a maga néhány holdacskáját.

A módosabb ember vállalta a nehezebb szerepet, kiköltözik a községből, új életet akar teremteni az elhanyagolt, pusztuló bárói majorban. Máris kötelezték magukat, hogy a kastélyt népiskola céljára engedik át. Mélységes felelősségtudattal az Endrőd melletti földeket a szegénységnek akarják átengedni.

A legmegindítóbb a dologban az, hogy még az Újvilágba szakadt endrődiekkel is tudatták a nagy eseményt: föld látszik a láthatáron. Kanadai Timár József, az Észak-Amerikába szakadt endrődi paraszt pedig már be is jelentette, hogy hazatér. Öt felnőtt gyermekét hozza haza, 70 holdat jegyzett számukra, hazahívja a kis békés földdarab.

Ilyen ez a „veszedelmes nép”! A szomszédban fekszik Dévaványa, ahol felelőtlen agitátorok a Teleki téren vásárolt, uraságoktól levetett egyenruhákkal kápráztatták el a kétségbeesett és éhező parasztok szemét. Felelőtlen tervekkel, hazug álmokkal „nyerték meg” maguknak egy időre a mezítlábasokat. Azóta Dévaványát lecsendesítette, megnyugtatta a digózás. A póhalmiak pedig bebizonyítják, hogy mire képes a felszabadult és tűrhető szociális sorsba jutott paraszt. Nem is kell parancs, felsőbb utasítás vagy hosszadalmas rábeszélés, a maguk józan esze és egészséges ösztöneik szerint bölcsen, békésen rendezik el az életüket. Ez a parcellázás a legtisztább értelemben vett önkormányzat útján jött létre, s általában megnyugvás keletkezett a nyomában.

Milyen távol áll ettől a néptől az a felelőtlen politikai agitáció, mely a magyar városi életet ma annyira felizgatja, annyira nyugtalanná teszi. Milyen idegen ettől a néptől minden parancsuralmi gondolat, a politikai erőszak minden hangzatos dicsőítése. Szégyenérzet fut végig az emberen, mert míg mi rémekkel és agyrémekkel küszködünk, ők lassan hódítanak és nyugodtan építenek.

Nagyon sok mindenről tudósít ez a kis békési hír, a magyar nép törté¬nelmi bölcsességéről. Ezek az emberek rájöttek az 1920-as földbirtokreform minden tévedésére és hibájára. Éppen úgy rájöttek, mint a budapesti lapok és folyóiratok hasábjain az írók és tudósok. De cselekedetekkel, tökéletesebb munkával fejezik ki bírálatukat.

Ide lejöhetnek a legkörmönfontabb agitátorok, hinthetik a röpcédulát, suttoghatják az eszmét, itt valóságok beszélnek, valóságok döntenek. Itt még üres puszták és meghódítható földek vannak, falut lehet alapítani az urasági major helyén, iskolát lehet szervezni az elhagyott úrilak szobáiban.

Dévaványán Budapestről leszivárgott politikai kalandorok prófétálták – hiába – a „forradalmat”. A közvetlen szomszédságban öntudatos parasztok teremtenek élő példát arra, hogy milyen az igazi reform. Hitet élesztgető vigasztalásnak nagyon jó ez a mai napokban.

Magyarország, 1938. február 23.



Üdv: - hajó -
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
tortakirálynő
Vendég
« Válasz #87 Dátum: 2011-01-18, 20:01:11 »

Kedves István!

Az én nagymamám 1950 és 1958 között a ködmönösi iskolába járt. Sajnos fényképe nincs róla és a riportról sem tud semmit, hiszen azt még jóval születése előtt készítették, de elmondott néhány dolgot, ami esetleg érdekes lehet számodra.
Az iskola a nagyködmönösi tanyaközpontban volt, az udvara végében egy széles kanális folyt. Volt ott mellette vagy 8-10 ház, sőt, még egy bolt is. Az épület elég nagy volt, mamám azt mondta, hogy kastélyszerű, mivel lépcsőn lehetett felmenni, nagy belmagasságú volt és hatalmas ablakai voltak (ez nála akkoriban már kimerítette a kastély fogalmát :-). A fapadlós osztálytermen kívül volt benne egy tanítói lakás és egy hosszú tornác is. Mamám szerint még akkoriban is elég modern volt (az akkori tanyasi iskolákhoz képest). Valamikor a 60-as években lebontották, mint ahogy a többi ködmönösi házat is, mert mindenki beköltözött Ecsegre vagy Ványára. Bár abban biztos, hogy még 1962-ben működött, mert akkor még odajárt a testvére, de utána ők is bejöttek Ványára.
Mivel Nagyködmönös Ecsegfalvához tartozott (Kisködmönös meg Ványához), az iskola is az ottani sulihoz tartozott, így őket lenne érdemes megkeresned további információkért. Ott talán még fénykép is van róla.
Naplózva
ivancsoi
Gumi
**
Hozzászólások: 30


« Válasz #88 Dátum: 2011-01-19, 23:40:21 »

Kedves Tortakirálynő!
Nagyon-nagyon szépen köszönöm a válaszodat. Végre valami konkrétumot is kaptam. Bár Hajós is roppant jó szándékkal igyekezett segíteni, de a Tied az eddigi első kézzelfogható eredmény.
Mindenesetre, nem adom fel. Megpróbálom Ecsegfalvát is megkérdezni.
Bár az az igazság, hogy a ványai Helytörténeti sem jelzett vissza...
Nos, ismételten is köszönöm kedvességedet.
S minden további információ is érdekel.
Köszönettel és üdvözlettel: István
Naplózva
tortakirálynő
Vendég
« Válasz #89 Dátum: 2011-01-21, 17:12:42 »

Kedves István!

Igazán nincs mit, örülök, hogy segíthettem. Csak most láttam, hogy ez a téma egy másik topic-ban is fut, de ha nem haragszol, én itt folytatnám, ha már itt kezdtem el. Feltetted ott azt a kérdést, hogy milyen messze van Ködmönös a központtól. Hát elég messze, kb. 16 km-re és csak nagyon rossz, kanyargós földutakon lehet eljutni oda. Kb. 15 évvel ezelőtt, még gyerekként a családdal ki mentünk oda, hogy megnézzük a régi tanyát (mármint a helyét). Hát nem volt egyszerű, mert az utak szinte járatlanok voltak, vagy csak munkagépek használták. Ecsegfalva felől viszont sokkal egyszerűbb odajutni és rövidebb is (4-5 km.). Ha Dv. felől mész Ecsegre,  akkor az ecsegi temető mellett elhaladva jobbra (keletre) az első úton le kell kanyarodni, és azon végig kell menni, amíg vége nem lesz. Ez egy viszonylag jól járható út, azt hiszem, valamennyire kövezett is, bár erre nem nagyon emlékszem. Ahol vége van az útnak, ott két felé ágazik, na ott megint jobbra (dél felé) kell kanyarodni, és az egyenest a régi iskolához visz. Azon a másik topicon valaki felrakott egy google térképet, azon látszik az iskola előtt egy É-D irányú, fákkal övezett vonal, na az a vonal ez az út. Sőt, ezt a vonalat az iskola déli oldalánál keresztezi egy másik, K-Ny irányú vonal, az pedig a kanális, amiről írtam neked múltkor. Szívesen felraknék én is egy térképet, amin be van jelölve az útvonal, de fogalmam sincs, hogy kell.
Arra a kérdésedre, hogy honnan eredhet a Ködmönös elnevezés, nem tudott mamám válaszolni. Sőt, ő még azzal is bajban van, hogy miért van megkülönböztetve Kis- meg Nagyködmönös. Merthogy szerinte ezek nem voltak hivatalos elnevezések, a bizonyítványában is az áll csak, hogy Ecsegfalva-Ködmönös, viszont az ott élő emberek mindig is használták ezeket a megkülönböztető előtagokat.
A másik topicban felmerült Pap Gyula neve. Ő és a felesége tanították mamámat. Valamikor a 90-es évek végén volt osztálytalálkozójuk, akkor még mindketten éltek. Lehet, hogy érdemes lenne őket megkeresned további infóért.
Naplózva
Oldalak: 1 ... 8 [9] 10 ... 13   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

               

 

Impresszum © 2006-2017 www.devavanya.com Minden jog fenntartva! Írjon nekünk!