Címlap Hírek Apróhirdetések Hasznos Fórum Archívum Időjárás Írjon nekünk

Ma 2017. Június 25.
Vasárnap, Vilmos napja van.



Címlap arrow Fórum arrow Dévaványa Város fórumaarrow Dévaványaarrow Vanyológia
Vanyológia
Főoldal Súgó Bejelentkezés Regisztráció
 
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
 
Hírek:
 
Oldalak: 1 [2] 3 4   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Vanyológia  (Megtekintve 51550 alkalommal)
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #40 Dátum: 2010-03-12, 23:26:33 »

Képes képtelen városnézés

Bevallom, a városból kirándulni ebbe az irdatlan nagy ványai határba még ma sem veszélytelen! Könnyen elcsámborog az ember – térben és időben egyaránt –, és el sem kell tévednie ahhoz, hogy sok jó időt töltsön el benne...

Tisztelettel megígérem, hogy máskor is kilátogatunk még ide, de most − egy jókora kerülővel − térjünk mégis inkább vissza a város házai közé!

No, persze a határban való utazgatás régen más, valódibb veszélyeket is jelentett. Télen a hó, nyáron a sár vagy éppen a por keseríthette meg az erre vetődő jövőmenők dolgát. Márpedig ezek nem is lehettek olyan kevesen, hiszen – a Sárrétek áthatolhatatlan mocsrait elkerülendő – még a Budapestről Nagyváradra vezető országút is éppen errefelé, Mezőtúron, Dévaványán, Szeghalmon keresztül vezetett!

S ha a téli időjárás viszontagságai nem tartogattak volna elegendő kalandot, hát akkor ott voltak a réti farkasok! Apai ágon kinyomozható őseim – dédnagyapámmal bezárólag – mindnyájan pásztor emberek voltak, akik kemény teleken a juhkarám mellet sokat küzdhettek az éhségtől elkínzott ordasokkal. Nem véletlen hát, hogy édesapámtól több farkas történet is rám maradhatott, melyeket ő még a nagyapjától hallott...

Egy farkaskalanddal „színezett” téli utazást valamelyik ványai vőfélyünk még rímekbe is szedett. Ványáról – többed magával – szánkón vergődött át egy túrkevei lakodalomba, melynek históriáját aztán versben hagyta reánk. „A téli fehérség vette-é el szemük világát avagy az utazáshoz bátorságot merítendő, felette meghúzták-é a kulacsot, csak elég az hozzá, hogy jól bebarangolták őkelmék a két város közét.” – kommentálja az írást közlő Szűcs Sándor.

Ványáról alighogy éppen kifordulánk,
A Nádösvénynél egy csordát találánk.
Azt ne gondolják ám, hogy tán tinók voltak,
De fene ordasok, akik ránk rontottak.
Károly öcsénk együtt János kocsisunkkal,
Lovainkat védték, hegyes vasvillákkal.
Villámnak kicsapta egyik vad a farát,
Valamelyik másik Károly kezeszárát.
Közéjük puskáztunk Nagy Mihály sógorral,
Így jöttünk oszt többen egy kani farkassal.
Ám a becses vendég dög a saraglyába,
Azért vonít most mind az udvar kutyája.
De ez nem volt elég, a dühödt veresek
A Szíhalom táján megint megkergettek.
Amint odább mentünk, ott meg más baj ére,
Nyakig vesztünk bele a póhalmi érbe.
Nincsen a határnak se hegye, se völgye,
Minden útaival a hó betemette.
Ha lapátokat is nem hozunk magunkkal,
Tán a hóba veszünk szánunkkal, lovunkkal.
Sártói nádasban szinte őgyelegtünk,
Remete halmánál hóba tévelyedtünk.
A Berettyó part közt újfent ez követett,
A nagy havazásban ránk beesteledett.
Tán ide se érünk, bár ideje illő,
Ha nem tolja szánunk a feltámadt idő.


„Mikor leszállt az alkonyat és hamvaskék köd ereszkedett a pusztára, nagyon ismernie kellett annak a tájat, aki tudni akarta, merre van előre meg hátra... Ha eltévedt, ott fagyott. Vagy csak csizmáját hagyták az éhesen kuncsorgó farkasok.” – teszi hozzá a Sárrét tudósa. Hát, drága emlékű Sándor bátyám! Néhány esztendeje, egy alaposan behavazott szent karácsony napján ezt ugyan magam is megtapasztalhattam! Ehhez a kalandhoz bizony cseppet sem hiányoztak a vérszomjas réti ordasok!...

De a kalandos utazáshoz minálunk sem tél hava, sem nyár heve nem kellett! Itt volt Ványán a Vágás, a Sima-tón, vagy Tó-alján átvezető rév átkelőhely, amely önmagában véve élményt kínált az erre uatzóknak. Kása József jegyző írja 1864-ben:

„Vágás, mély ér a Pest–váradi országutban a város alatt; utasokra nézve emlékezetes vólt, minthogy a kocsit két egymáshoz erősített vályuba állítva kellett ezen vágás mély vizén átszállittatni, a lovak ezen sajátságos kompra nem fértek föl, hanem mellé kötve kellett átuszniok.”

Ezt a legendás átkelőhelyet egy 1783-ban készült térkép is megőrizte. Íme:



Nagyobb felbontásért kattints a linkre: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0021_vanyologia.jpg

1847 nyarán – Arany János nagyszalontai otthonából Pestre utaztában – Petőfi Sándor is megismerkedhetett a Sárrét marasztaló vendégszeretetével! Június 10-én Körösladányba érkezvén még „csupán” egy allegorikus szerelmes versre futotta az egyhangúnak tűnő táj nyújtotta élményekből:

PUSZTA FÖLD EZ, AHOL MOST JÁROK...

Puszta föld ez, ahol most járok,
Istenért sem látni virágot,
Rajta bokor sincsen, ahol a
Fülemile-madár szólana,
Az este is felhős, fekete,
Nincs a csillagoknak híre se'...
Hogy jutottál mégis eszembe,
Barna kislyány, szívem szerelme?
Eszembe jutottál, édesem,
És most már úgy tetszik énnekem,
Mintha itten a szomszédomba'
Fülemile-madár szólana,
S mintha virágok közt ballagnék,
S csupamerő csillag voln' az ég!


Körösladány, 1847. június 10.


Június 11-én azonban – Körösladányból Mezőtúrra utaztában – valahol a felázott agyagba ragadhatott az örök hős szerelmes költői képeinek legfennköltebb kelléktára! Ez a vers bizony már a sárból vétetett, s számunkra talán éppen az érzelmek őszinte kifakadása folytán válik oly kedvessé. Olvassuk hát együtt az Alföld legendás szerelmesének egy leplezetlenül őszinte megnyílvánulását – amely azonban felvillantja a legnehezebb pillanatokban sem nélkülözhető legendás magyar humorérzéket.

UTAZÁS AZ ALFÖLDÖN

Pompás kis útazás, valóban!
Alig van egy arasznyira
Fölöttem a felhő, oly terhes,
Szakad nyakamba zápora.
Bundám dohányzacskómra adtam,
Hogy az maradjon szárazon.
Csuron víz vagyok. Még megérem,
Hogy végre hallá változom.

Minő az út!... de vajjon út ez?
Vagy fekete kovász talán?
Mely ha kisűl, leszen belőle
Kenyér az ördög asztalán.
Ne dögönyözze kend csikóit,
Ne dögönyözze kend, kocsis,
Fölérünk Pestre, ott leszünk tán
Már az itéletnapon is. -

Hej, alföld, alföld, nem reméltem,
Hogy így fizess szerelmemért!
Vagy tán e zápor és ez a sár
Épen szerelmemért a bér?
Csakugyan az lesz... a záporban
Bucsúkönyűid ömlenek,
S karod a sár, amely helyettem
A kereket öleli meg.

Szép tőled, kedves alföldem, szép,
Hogy engem ennyire szeretsz,
Hogy távozásom így megindít,
Hogy ilyen bánatot szerez;
Örűlök rajta, hogy irántam
Ily érzékeny szived vagyon,
De, szó ami szó, jobb szeretném,
Ha nem szeretnél ily nagyon.


Mezőtúr, 1847. június 11.


Nos, a bejegyzés elején azt ígértem, hogy jókora kerülővel ugyan, de visszatérünk a város házai közé. Már szinte ott is vagyunk! De – kissé hosszúra sikeredett – bejegyzésünk nem lehetne teljes anélkül, hogy ne csupán térben, de időben is utaznánk egy kicsit! Ezt is megtehetjük, de ehhez alább egy kérés is társulni fog!

A történet a mába vezet vissza. Néhány évvel ezelőtt egyik nővérem családjával töltöttünk pár napot a Balaton déli partján, Fonyódon. A nap sugarait megelégelve és természetes érdeklődésünket kielégítendő egyik napon sógorommal bementünk a turista információs irodába, ahol a pult mögött alló hölgyek kedves érdeklődéssel kérdezték, hogy honnan is érkeztünk? Sógoromék Békéscsabáról, mi Székesfehérvárról, így hát kézenfekvő volt a szinte egyszerre kimondott válasz, a közös szülőföld említése: Dévaványáról jöttünk! Mosolyog Hát, erre a feleletre derült csak igazán kedves mosoly az említett hölgyek orcáján! Elmondták, hogy előző évben Sz@rvason jártak, ahol úgy döntöttek, hogy feltétlenül látniuk kell az európai hírű Dévaványai Túzokrezervátumot. Kocsiba szálltak és meg sem álltak... Nos, nem Réhelyig! Ahogy elmesélték, Gyomát elhagyva hamarosan megálltak, kiszálltak az autóból és lefényképezték a Gyoma-Dévaványa közötti utat. Ilyet ugyanis addig nem hogy soha sem láttak, de gazdag fantáziával sem lettek volna képesek elképzelni!

( Az alábbi kép csupán illusztráció. Forrás: www.devavanya.com)



Lehet, hogy a túzok mellett – vagy talán azt megelőzve – legnagyobb idegenforgalmi vonzerőnkké válhat(na) az említett útszakasz? Katasztrófa turizmusra kiéhezett világfiak jertek velem, imádjuk együtt az UTAT!

És akkor előhozakodok a fenntebb beharangozott kérésemmel. A véletlen úgy hozta, hogy a gyomai út ügyében a közelmúltban valaki külön rovatot indított. A téma egyszerű felemlítése is érthető érzelmeket vált ki mindnyájunkból, de nagyon szépen kérek minden ide látogatót: tekintettel arra a tényre, hogy a Dévaványára vezető utak állapota nem csupán választási ciklusokon, de egész történelmi korszakokon, politikai rezsimeken is átível – a megoldás szándékának leghaloványabb jele nélkül – tartsuk meg továbbra is e rovat aktuálpolitikától való mentességét! Örömmel várom a témához kapcsolódó hozzászólásokat, de az aktuálpolitikai értékeléseket kérem, a  fórum más, megfelelő rovatába / rovataiba bejegyezni!

Köszönöm az eddigi és ezt követő megértéseteket!


- hajó-
« Utoljára szerkesztve: 2010-03-13, 12:44:13 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #41 Dátum: 2010-04-14, 22:42:53 »

Képes képtelen városnézés


Kedves és kitartó látogatók!

Elnézéseteket kérem, amiért hosszabb ideig távol kellett maradnom, de – számtalan egyéb elfoglaltság mellett – olyan jó okom is volt erre, amely hamarosan talán „igazolni fogja” hiányzásomat...  Kacsint

Még mielőtt ismét folytatnánk a megkezdett városnézést, térjünk vissza egy korábban érintett témára.

Említettem, hogy vitéz Lipcsey Márton tábornokról úgy tudom, személyében az öttusa sport hazai meghonosítóját tisztelhetjük, de pontosabb információm nem volt a témáról. Most dr. Marsi István „vanyológus” barátom több – az interneten elérhető – forrást is küldött nekem, amely alátámasztja a fenti állítást. Megköszönve szívességét, a témához szorosan tartozó részleteket megosztom ezen a helyen.

*

1881. december 26-án született Tiszafüreden vitéz Lipcsey Márton  tábornok, aki a Ludovika legjobb sportolóival megszervezte az első  magyar öttusaversenyt. (+Szentendre, 1972.március 1.) – Forrás: http://www.tfvk.koznet.hu/html/tf_evfordulok.html

*

Marsi István összefoglalója a kastélyról: Lipcsey Márton dévaványai kastélya a település külterületén, a gabonási határrészen volt. Az épület a tábornok vitézi telkén és hozzá csatlakozó néhány száz holdas magánbirtokán (összesen kb. 370 kat hold) helyezkedett el. A birtokot az 1945-ös földreform során felosztották, a kastély pedig állami kézbe, majd az 1980-as évek eleji lerombolásáig termelőszövetkezeti használatba került. Egykori képéről nagyon kevés forrásunk maradt.

Stranszki Péter szerint az épületre, ami egy középbirtok központja, udvarháza volt, az 1960-as évekbeli állapotában a kastély kifejezés kissé hízelgőnek tűnik. Visszaemlékezése alapján az épületet az 1950-es években É-i és D-i részre választották szét, melyben egy-egy önálló lakást alakítottak ki. Az É-i részben lakott a mindvégig Dévaványán maradt ifj. Lipcsey Márton, a tábornok fia. A D-i részben Pataki László termelőszövetkezeti elnököt és feleségét követte Stranszki Miklós és családja.
A kastély kissé nyújtott sátortetejű volt, amit hódfarkú cserép fedett. A helyiségek hajópadlósak voltak, az É-i lakás nagy része alatt téglázott pince helyezkedett el, melynek külső bejárata a K-i oldalon volt. Ugyancsak az É-i lakás egyik helyiségében volt a padlásfeljáró. A főbejárat a D-i oldalon volt, itt az épület teljes szélességében terasz húzódott. A homlokzatot és a bejárati kapu oszlopait különböző gömbdíszek tagolták.


Stranszki Miklós a Licsey-kastély lépcsőjén (1960-as évek első fele):



Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vegyes/lipcsey_kastely_lepcso.jpg

Stranszki Miklós  volt a  dévaványai Lenin termelőszövetkezet (ill. jogelődjei) kertésze az egykori Lipcsey-kertben. A család, így fia Stranszki Péter is az 1960-as években a kastélyban lakott.

*

Lipcsey Márton országgyűlési képviselő életrajza. (Országgyűlési Almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről, 240. oldal)



Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vegyes/vitez_lipcsey_marton.jpg
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #42 Dátum: 2010-04-14, 23:53:27 »

Kedves Barátaim!

A rovat indítása óta többen érdeklődtek privát üzenetben, hogy mi is az a Sárréti Digitális Gyűjtemény, illetve mikor és hol válik hozzáférhetővé. Nos, nagyon röviden igyekszem megválaszolni a kérdéseket.

A Sárréti Digitális Gyűjtemény Alapítvány 2006-ban jött létre. Célja – egyebek mellett – a sárréti településekre vonatkozó, nehezen hozzáférhető helyismereti dokumentumok digitalizálása, majd lehetőség szerint ezek internetes elérésének biztosítása. (Ez a tevékenység egyébként már jóval az Alapítvány létrehozása előtt elkezdődött.)

A digitalizálási tevékenység során Dévaványát – mint a Sárrét egyik karakteres kisvárosát – megkülönböztetett figyelemmel, „referencia” településként kezeljük. Már jelenleg is meglehetősen nagy mennyiségű olyan digitalizált dokumentum áll rendelkezésre, amely bizonyára széleskörű érdeklődésre tarthat számot.


Hogyan lehet segíteni az Alapítvány munkáját, illetve céljainak megvalósítását?

Kézenfekvő és ezekben a napokban aktuális, ha az adózó állampolgárok – élve törvény biztosította jogukkal –  rendelkeznek személyi jövedelemadójuk kétszer 1%-ával és ennek a civil szervezetek számára felajánlható részét Alapítványunknak juttatják.

Ez esetben a rendelkező nyilatkozatra a következő adószámot kell írni: 18391833-1-04

Természetesen további pénzadományokat is örömmel fogadunk a következő számlaszámra: 10405066-00010421-00000004

Segíteni azonban nem csupán pénzbeli adomány révén lehetséges. Ha valaki úgy érzi, hogy tudását, szabad ideje egy részét szívesen áldozná a fenti célok valóra váltására, keressen meg privát üzenetben. Nézzük, elsősorban milyen segítségre számítana az Alapítvány:

- dokumentumok digitalizálása (szkennelés, szöveggé alakítás, stb.)
- számítógépes szövegszerkesztés (dokumentumok begépelése)
- internetes honlap fejlesztés (elsősorban PHP és MySQL programozás)
- és természetesen minden egyéb lehetséges segítség.

Köszönettel: Hajdú József
« Utoljára szerkesztve: 2010-06-13, 14:25:05 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #43 Dátum: 2010-05-23, 01:27:18 »

Kedves Barátaim!

A rovat kitartó látogatóit szeretném hamarosan kárpótolni azért, hogy megkezdett városnézésünk hosszabb ideje nem folytatódhatott. Azt ígértem, hozok majd valamilyen igazolást távolmaradásom okáról. Kacsint

Nos, reményeim szerint hamarosan "kézbe vehettek", illetve letölthettek egy olyan kis folyóiratot, amely minden "vanyológus" érdeklődésére számít.




Kérem további türelmeteket.

Üdvözlettel:
hajó
« Utoljára szerkesztve: 2010-06-25, 21:52:33 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
vargav
Vendég
« Válasz #44 Dátum: 2010-06-09, 23:57:56 »

Kedves Ványaiak,

Gratulálok ehhez a szép helytörténeti fórumhoz!

Egy kérdéssel fordulok a fórumozókhoz. Rokonaim elbeszélése szerint őseimnek földje volt Dévaványán valamikor. Az általáluk nevekkel visszavezethető időkben már nem, akkor Endrődön éltek a Vargák, de azt is mesélték hogy van/volt egy kereszt ott, amit "Varga keresztnek" neveztek, talán mert ők állították.
Hallottak erről a keresztről esetleg?

Varga Attila
Naplózva
viharsarok
Kiváló dolgozó!
*****
Hozzászólások: 275



« Válasz #45 Dátum: 2010-06-10, 11:20:56 »

Kedves Varga Attila.

A kereszt amiről hallottát (Varga kereszt) a Mezőtúri úton található, az útkereszteződés mellett ahol a tsz major felé vezető úton.
Naplózva
Tomzsi
Junior
***
Hozzászólások: 40


« Válasz #46 Dátum: 2010-06-10, 19:47:03 »

Tisztelt Varga Attila!

Itt találhatsz képeket az általad keresett keresztről, valamint a városról. Alkalmanként frissül az oldal, bár van pótolni való.
A mezőtúri úti keresztet itt találod,
http://devavanya.tvn.hu/devavanyaalbum/pg229.html
és ez már a felújjított változatot is tartalmazza.

Üdvözlettel Tomzsi.
« Utoljára szerkesztve: 2010-06-10, 20:44:06 írta erdoscsaba » Naplózva
vargav
Vendég
« Válasz #47 Dátum: 2010-06-11, 13:54:18 »

Köszönöm a válaszokat!

Ezek az albumok nagyon informatívak, majd egyszer el is látogatok Dévaványára. Azt meg tudja esetleg valaki mondani, hogy miért Varga keresztnek hívják, ha egyszer a Szöllősy család emelte? Olvasom, hogy a Gyomai úti keresztet Varga András állíttatta, még az évszám (1894) is jobban illik a képbe.

VA
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #48 Dátum: 2010-06-12, 12:28:38 »

Kedves Attila!

Engedd meg, hogy lerántsam a leplet a nagy titokról!!!  Vigyorog

A Varga keresztet azért hívják Dévaványán Varga keresztnek, mert bizonyára Varga András állíttatta. Gondolom, most meglepődtél!  Vigyorog

Viharsarok barátunk jó indilatú válaszában (egyébként köszönet érte!!!) azért volt egy alapvető tévedés. A mezőtúri úton is áll ugyan egy kereszt, amit lelkes fiatalok tudtommal ki is igazítottak nemrégiben. Viszont! ...

Az általad keresett Varga kereszt a gyomai út mellett, ha Dévaványáról Gyomára mész, akkor az út bal oldalán, közvetlenül Lórés (ez a dévaványai határ egy része, amely a vizes időkből származik és eredetileg Ló-rév volt a neve) - naszóval: a lórési leágazásnál találod az elődöd által emeltetett keresztet.

A Varga kereszt az én gyermek és ifjú koromban, tehát talán a 70-es és a 80-as években még egy kőkereszt volt, rajta festett "bádog" Krisztussal. Aztán amikor állaga megromlott és valójában ledőlt, egyszer egy szép napon - nagy meglepetésemre - kijavították, pontosabban az eredeti talapzaton teljesen újra építették. Egy fém kereszt és egy "háromdimenziós", vélhetőleg öntött - Krisztus került rá. A kijavítás, ill. újra építés ténye a nagy büdös "cocalizmusban" valószínűleg nem csak engem lepett meg pozitívan, még szinte gyerek fejjel, hanem másokat is, mert még az indoklásra is emlékszem: a kereszt tájékozódási pontként jelölve van a katonai térképeken, így a mindig háborúra készülő kommunista barátaink sem hagyhatták elveszni. Könnyebb volt kiigazítani a Varga keresztet, mint a Varsói szerződés összes térképét!  Vigyorog

A valóságot, hogy tudniillik ki és kinek a költségén javíttatta ki, már régen szeretném magam is tudni, de ennek utána kellene járni. Én mindenképpen a dévaványai római katolikus egyháznál kezdeném a tájékozódást...

Ha valaki többet és pontosabbat tud erről kérem jelentkezzen itt a fórumon, vagy "privát üzenetben". [digisarret@gmail.com]

Üdvözlettel: hajó
« Utoljára szerkesztve: 2010-06-15, 23:27:39 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #49 Dátum: 2010-06-25, 22:20:47 »

Kedves Vanyológusok és Kitartó Érdeklődőim!

Jelentem: hosszas és nem kevesebb kitartást igénylő verejtékes munka végeredményeként, sok hónapos vajúdás után nemrégiben megszületett a világtörténelem legelső önálló vanyológiai folyóirata, az
Ösztörű első száma. Az újszülött mérete 54 oldal, súlya (Dévaványa kulturtörténetében remélhetőleg) nem elhanyagolható!... Vigyorog

Megoldódni látszik az a dilemma is, hogy egy ilyen elektronikus kiadvány hogyan juthat el az érdeklődő Olvasókhoz. Azt gondoltam, hogy megérdemel ez a magazin egy egyszerű, önálló honlapot. Valójában minden rajtra kész, a kis honlap tesztelése várat még csupán magára, így megígérhetem Nektek: MÉG E HÉTVÉGÉN STARTOLUNK!

Szóval...


.. JÖN! ... JÖN! ... JÖN! ... JÖN! ..



M i n d i g   a   c s ú c s o n ...  ;-)


(Teljes felbontásért katt ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0024_vanyologia.jpg)

 Vigyorog

Üdvözlettel: hajó
« Utoljára szerkesztve: 2010-06-28, 22:23:09 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #50 Dátum: 2010-06-27, 20:43:35 »

Kedves Vanyológusok, Barátaim!

Ahogyan megígértem, útjára bocsátom az Ösztörű címet viselő folyóiratot, amely mostantól ingyenesen letölthető az Internetről. Kívánok hozzá tartalmas szórakozást mindenkinek!

A középkorúak még bizonyára emlékeznek az Aczél házaspár által irányított Kádári "magyar" kultúrpolitika legendás három T-jére: Tiltani, Tűrni vagy Támogatni...

Nos, semmiféle gondolati közösséget nem vállalva a fentiekkel, de szeretném az Ösztörű kapcsán meghirdetni a 3+1 T programját:  Vigyorog

1. T ------ TÖLTSD LE!
2. T ------ TANULMÁNYOZD figyelmesen!
3. T ------ TERJESZD!
3+1. T --- TÁMOGASD további számok megjelenését!


Jó olvasgatást kívánok mindenkinek!  Kacsint

Íme az Internetes honlap címe:
http://osztoru.net84.net/

Üdvözlettel: hajó
« Utoljára szerkesztve: 2010-06-28, 21:46:06 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #51 Dátum: 2010-06-28, 22:06:53 »

Egy hasznos info: ha valakinek nem könnyű megjegyeznie az URL címet, mától használhatja a Google keresőt. Ha a Google-be beírod az Ösztörű szót, az első vagy a második találati helyen kihozza az Ösztörű honlapját. Innen már csupán 1 kattintás! ...  Vigyorog

Szintén mai hír: az Ösztörű immár hivatalosan bejegyzett folyóirat, mely az ISSN 2061-9189 számmal került regisztrálásra.  Meglepődött

Üdv:
hajó
« Utoljára szerkesztve: 2010-06-30, 16:34:32 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
Tomzsi
Junior
***
Hozzászólások: 40


« Válasz #52 Dátum: 2010-06-29, 20:11:21 »

Tisztelt HaJó!

Köszönetemet, és nagyrabecsülésemet szeretném tolmácsolni.
Egy kisváros mint Dévaványa, életében fontos ha egy olyan kiadvány jelenik meg, amely a múltjával s jelenével foglalkozik. Remélem mind ez hamarosan anyagi támogatásra is talál, s fizikai formában is beszerezhetővé válik ez a kiadvány. Újságnak semmi képen nem nevezném, inkább egy fontos helytörténeti és vagy helyrajzi, magazinnak. Mondjuk ki és használjuk büszkén ezt a szót, magazinnak mely mindenféleképpen túlmutat jelenkori, mindennapi eseményeinken, mégis fel öleli mindennapi, múltbeli történetünket. Fontos ez, főleg egy olyan történelmi esemény feldolgozása tekintetében mint a közelmúltunk 56.-os forradalma, melyet ha egy idősebb ember olvassa olyan emlékek kerülhetnének felszínre, melyek pótolhatatlanok, s segíthetnek még objektívebben látni s megítélni bennünket.


Tisztelt HaJó, mégy egyszer  köszönöm, hogy megajándékoztál az Ösztörűvel.

Üdvözlettel Tomzsi
Naplózva
Antekirt
Kiváló dolgozó!
*****
Hozzászólások: 389



« Válasz #53 Dátum: 2010-06-30, 10:35:29 »

Kedves Vanyológusok és Kitartó Érdeklődőim!

Jelentem: hosszas és nem kevesebb kitartást igénylő verejtékes munka végeredményeként, sok hónapos vajúdás után nemrégiben megszületett a világtörténelem legelső önálló vanyológiai folyóirata, az
Ösztörű első száma. Az újszülött mérete 54 oldal, súlya (Dévaványa kulturtörténetében remélhetőleg) nem elhanyagolható!... Vigyorog


Letöltöttem, és minden elismerésem hajó!
Várom a további számokat.

Üdv: Antekirt
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #54 Dátum: 2010-07-04, 20:44:42 »

Tomzsi, Antekirt és Mások!

Köszönöm az elismerő sorokat!

A honlapra feltettem néhány további visszajelzést is.


http://osztoru.net84.net/olvasoi_velemeny.html

Köszönöm, ha a továbbiakban is megosztjátok velem, hogy melyik írás tetszett, vagy éppen melyik nem és miért. Minden reflexió segít a következő számok összeállításában.

És természetesen örülök, ha népszerűsítitek a folyóiratot, hogy minden érdeklődőhöz eljuthasson.

Üdvözlettel:
hajó
« Utoljára szerkesztve: 2010-12-25, 11:48:24 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #55 Dátum: 2010-07-21, 21:18:34 »

Lenzo barátunk még januárban küldött két képet és segítséget kért a személyek beazonosításához. Nos, kedves fórumozók, részetekről túl nagy aktivitást nem váltott ki a próbálkozás, azonban Lenzo azóta elért bizonyos sikereket. Kérésére közlöm az eredményt...



Nagyobb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vegyes/1933-1939.jpg

Óvodai csoportkép
Készült: Dévaványán az 1939. évben.  Helyszín: Óvoda udvara a református parókiával szemben.

Ismert személyek nevei:
Alsó sor balról 4. Csatári István (Szolnokon cukrásznak tanult az 1950-es években.) - 6. Emericzi László (állami gondozott volt.)
Aluról a 2. sor balról az első:  Hőgye ? - 13. Kelemen Árpi - 14. Igrici Sári
Óvónő: Nagy Irén (Erdélyből származott)
Alulról a 3. sor balról jobbra: 8. Kovács Róza
A legfelső sor: Dadus a kezében gyermekkel ismeretlen, balról az 5. fej: Nyúzó János - 7. Lengyel János (zsebkendője az ingjéhez rögzítve) - 12. Ladányi Mihály későbbi költő (a kezével  szemét törlő, síró gyermektől jobbra)


*



Nagyobb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vegyes/1935-1939.jpg

Iskolai csoportkép
1940-ben a tanév végén készült osztálykép a dévaványai első osztályosokról.

Felső sor, balról jobbra: H.Nagy Elemér, Somogyi János, Plesovszki Imre, Séllei Gyula, Berczi József, Csatári István, Z. Nagy Lajos,  Ismeretlen, Kovács István
Felülről a 2. sor, balról jobbra: Ismeretlen, Lengyel János, Földvári (?), Szilágyi Zsigmond, Földesi (?) Mária, Csikósné Tömöri Gizella tanítónő, Ismeretlen, Balla Róza, Kaszanyi Zsigmond, Ismeretlen, Feke József, Tagai Dezső.
Fentről 3. sor, balról jobbra: Pengő (?) Júlia, Ungy Erzsébet, Olasz Emma, Makkosi Eszter, Ismeretlen, Ismeretlen, Ismeretlen - (Tanító nénitől jobbra): Ismeretlen, Ismeretlen,  Fodor Rozália, Ismeretlen, Ismeretlen, Kovács Róza, Ismeretlen tanyasi kislány.
Alsó sor, balról jobbra: Szabó Katica, Ismeretlen, Ismeretlen, Ismeretlen, Csaba Margit, Ismeretlen, Túri Zsuzsa, Csikós Ádámka (a tanító néni fia), Csatári Irén, Heltai Márta, Ismeretlen, Ismeretlen, Papp Krisztina, Ismeretlen, Ismeretlen.

Lenzo, köszönjük!

Üdv: - hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2010-08-02, 19:35:55 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #56 Dátum: 2010-08-02, 19:39:31 »

Lenzo barátunk újabb ajándéka...



Nagyobb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vegyes/1948.jpg

Dévaványai Polgári Iskola végzősei 1948-ban

Ismert személyek nevei:

Felső sor, balról jobbra:
Kürti József, Földesi Béla, Szabó Gyula, Faragó ? , Dudás József, Barta Ferenc, Gecsei Zoltán, Csatári István, Ismeretlen, Papp Gyula.
Felülről a 2. sor, balról jobbra:
Vince Sándor, Gyányi Sándor, Tímár István, Lengyel János, Pauer Irén, Blaskai Irén, Nyíri Ibolya, Cinege Ferenc, Ladányi Mihály, Plesovszky Imre, Kónya Imre.
Felülről a 3. sor,  balról jobbra:
Földesi Irén,  ? Mária,  Vaszkó Magda,  Ambrus Erzsébet, Ismeretlen, Szűcs Mária,  ? Emília, Barabás Vilma, Barabás Erzsébet, Ismeretlen, Sípos Mária, Ismeretlen.
Alsó sor, balról jobbra:
Kovács Júlia, Ismeretlen, Nyíri Ilona, Szőnyi Olga, Vass Antal lelkész, Nagy Béláné tanárnő, ? esperes úr,  Ismeretlen, Balogh Erzsébet, Ismeretlen, Tóth Judit.

Lenzo, köszönjük!

Üdv: - hajó -
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
Alemo
Mindíg itt ólálkodik!
*****
Hozzászólások: 174



« Válasz #57 Dátum: 2010-11-01, 07:41:53 »

Képes képtelen városnézés


Kedves és kitartó látogatók!

Elnézéseteket kérem, amiért hosszabb ideig távol kellett maradnom, de – számtalan egyéb elfoglaltság mellett – olyan jó okom is volt erre, amely hamarosan talán „igazolni fogja” hiányzásomat...  Kacsint

Még mielőtt ismét folytatnánk a megkezdett városnézést, térjünk vissza egy korábban érintett témára.

Említettem, hogy vitéz Lipcsey Márton tábornokról úgy tudom, személyében az öttusa sport hazai meghonosítóját tisztelhetjük, de pontosabb információm nem volt a témáról. Most dr. Marsi István „vanyológus” barátom több – az interneten elérhető – forrást is küldött nekem, amely alátámasztja a fenti állítást. Megköszönve szívességét, a témához szorosan tartozó részleteket megosztom ezen a helyen.

*

1881. december 26-án született Tiszafüreden vitéz Lipcsey Márton  tábornok, aki a Ludovika legjobb sportolóival megszervezte az első  magyar öttusaversenyt. (+Szentendre, 1972.március 1.) – Forrás: http://www.tfvk.koznet.hu/html/tf_evfordulok.html

*

Marsi István összefoglalója a kastélyról: Lipcsey Márton dévaványai kastélya a település külterületén, a gabonási határrészen volt. Az épület a tábornok vitézi telkén és hozzá csatlakozó néhány száz holdas magánbirtokán (összesen kb. 370 kat hold) helyezkedett el. A birtokot az 1945-ös földreform során felosztották, a kastély pedig állami kézbe, majd az 1980-as évek eleji lerombolásáig termelőszövetkezeti használatba került. Egykori képéről nagyon kevés forrásunk maradt.

Stranszki Péter szerint az épületre, ami egy középbirtok központja, udvarháza volt, az 1960-as évekbeli állapotában a kastély kifejezés kissé hízelgőnek tűnik. Visszaemlékezése alapján az épületet az 1950-es években É-i és D-i részre választották szét, melyben egy-egy önálló lakást alakítottak ki. Az É-i részben lakott a mindvégig Dévaványán maradt ifj. Lipcsey Márton, a tábornok fia. A D-i részben Pataki László termelőszövetkezeti elnököt és feleségét követte Stranszki Miklós és családja.
A kastély kissé nyújtott sátortetejű volt, amit hódfarkú cserép fedett. A helyiségek hajópadlósak voltak, az É-i lakás nagy része alatt téglázott pince helyezkedett el, melynek külső bejárata a K-i oldalon volt. Ugyancsak az É-i lakás egyik helyiségében volt a padlásfeljáró. A főbejárat a D-i oldalon volt, itt az épület teljes szélességében terasz húzódott. A homlokzatot és a bejárati kapu oszlopait különböző gömbdíszek tagolták.


Stranszki Miklós a Licsey-kastély lépcsőjén (1960-as évek első fele):



Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vegyes/lipcsey_kastely_lepcso.jpg

Stranszki Miklós  volt a  dévaványai Lenin termelőszövetkezet (ill. jogelődjei) kertésze az egykori Lipcsey-kertben. A család, így fia Stranszki Péter is az 1960-as években a kastélyban lakott.

*

Lipcsey Márton országgyűlési képviselő életrajza. (Országgyűlési Almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről, 240. oldal)



Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vegyes/vitez_lipcsey_marton.jpg


Köszönet azoknak az embereknek, akik most felkarolták a Lipcsei kastély-ra való emlékezést és emléket állítanak neki!
Ilyenkor hol van a többi képviselő? Azért a cikk elgondolkoztató! Ha valóban per lenne, mint jogutód az Agro-Deva tönkremenne? Így sem áll jól valami fényesen!
Naplózva
bodorik
Gumi
**
Hozzászólások: 22



« Válasz #58 Dátum: 2010-11-11, 13:50:25 »

Szeretném, ha segítenétek. Keresek egy fahidat, amely egy, talán a város Szeghalom felé eső részén ívelt át egy nagyobbacska árkot. Úgy 30 éve még meglehetett. Előre is köszi a választ.
Naplózva

AMIKOR LÁTOK EGY FELNŐTT EMBERT KERÉKPÁROZNI, NEM AGGÓDOM TOVÁBB AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT.- H.G. Wells
mapettshow
Haladó
****
Hozzászólások: 62

http://www.youtube.com/watch?v=IUWmCZm9a-E&list=RD


« Válasz #59 Dátum: 2010-11-14, 07:07:28 »

Alemo ez lehetséges hogy a lenin tsz jogutódjától kárpótlást követeljenek a leszármazottak?
Akkor tényleg bajban lesznek.
Naplózva
bodorik
Gumi
**
Hozzászólások: 22



« Válasz #60 Dátum: 2010-11-22, 08:57:02 »

Milyen kár, hogy senki nem emlékszik arra a kis fahídra, amelyik egy keskenyebb árkot ívelt át, a város Szeghalom felé eső oldalán. Ha kicsit bővítem a keresést, talán...

Arrafelé volt Bodorik Sándor (a nagyapám) asztalos és üveges műhelye, tudtommal egy időben több alkalmazott is dolgozott neki. Mezőtúrról költöztek Ványára, édesapám már Ványán született, 1920-1940 között laktak Ványán. Tehát, akár a fahídról, akár nagyapámról, vagy a Bodorikokról tud valaki valamit, válaszát igen szívesen veszem.
Üdv a ványaiaknak!
Naplózva

AMIKOR LÁTOK EGY FELNŐTT EMBERT KERÉKPÁROZNI, NEM AGGÓDOM TOVÁBB AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT.- H.G. Wells
pacsirta
Törzstag
*****
Hozzászólások: 89



« Válasz #61 Dátum: 2010-11-22, 12:23:46 »

Kedves Bodorik!

Mivel egyelőre senki nem ad választ kérdésedre,bár én sem vagyok helybeli, azért úgy gondoltam megkérdezem a nagymamámat, -aki szintén dévaványai- tud-e valamit minderről. Mivel 1940-ben ő még csak 9 éves volt,így sejtettem, hogy túl sokat nem fogok tudni kideríteni. De amit elmondott azért leírom, hátha segítségedre lehet. Emlékszik egy kis fahídra (talán azonos az általad keresettel), amely egy kanálison ívelt át. A híd innenső oldalán még Tálagy, dévaványai földek voltak, míg a tulfelén már szeghalmi táblák terültek el. A híd csupán akkorka volt,hogy emberek, esetleg egy-egy ló átvezetésre lehetett alkalmas, egyszerű kis fából készült tákolmány, fa cölöpökkel, deszkákkal, karfával. A háború alatt még biztosan állt, közel hozzá egy tanyával, ami a kanális szeghalmi oldalán volt. A híd tulajdonképpen feltehetően a tanya miatt épült, mert a mindenkor ott lakóknak nagy kerülő lett volna a szeghalmi út felől Ványára jutni. A háború alatt a tanyát már Balogh Zsigmond és családja lakta. Talán ők éppen a Bodorik családtól vásárolták?He? A tanya magaslaton, hátasföldön vagy laponyagon állt, míg a hídon innen, az a tálagyi rész már inkább érben, laposban húzódott. Talán tudtam picit segíteni. Eredményes további kutatást kívánok!

Üdvözlettel: Pacsirta

UI: Balogh Zsigmond unokája, most orvos Gyomaendrődön, ha minden igaz. Talán az a család esetleg jobban emlékezne a környék, a tanya előzményeire.
Naplózva
bodorik
Gumi
**
Hozzászólások: 22



« Válasz #62 Dátum: 2010-11-22, 15:09:40 »

Kedves Bodorik!

Mivel egyelőre senki nem ad választ kérdésedre,bár én sem vagyok helybeli, azért úgy gondoltam megkérdezem a nagymamámat, -aki szintén dévaványai- tud-e valamit minderről. Mivel 1940-ben ő még csak 9 éves volt,így sejtettem, hogy túl sokat nem fogok tudni kideríteni. De amit elmondott azért leírom, hátha segítségedre lehet. Emlékszik egy kis fahídra (talán azonos az általad keresettel), amely egy kanálison ívelt át. A híd innenső oldalán még Tálagy, dévaványai földek voltak, míg a tulfelén már szeghalmi táblák terültek el. A híd csupán akkorka volt,hogy emberek, esetleg egy-egy ló átvezetésre lehetett alkalmas, egyszerű kis fából készült tákolmány, fa cölöpökkel, deszkákkal, karfával. A háború alatt még biztosan állt, közel hozzá egy tanyával, ami a kanális szeghalmi oldalán volt. A híd tulajdonképpen feltehetően a tanya miatt épült, mert a mindenkor ott lakóknak nagy kerülő lett volna a szeghalmi út felől Ványára jutni. A háború alatt a tanyát már Balogh Zsigmond és családja lakta. Talán ők éppen a Bodorik családtól vásárolták?He? A tanya magaslaton, hátasföldön vagy laponyagon állt, míg a hídon innen, az a tálagyi rész már inkább érben, laposban húzódott. Talán tudtam picit segíteni. Eredményes további kutatást kívánok!

Üdvözlettel: Pacsirta

UI: Balogh Zsigmond unokája, most orvos Gyomaendrődön, ha minden igaz. Talán az a család esetleg jobban emlékezne a környék, a tanya előzményeire.
Naplózva

AMIKOR LÁTOK EGY FELNŐTT EMBERT KERÉKPÁROZNI, NEM AGGÓDOM TOVÁBB AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT.- H.G. Wells
bodorik
Gumi
**
Hozzászólások: 22



« Válasz #63 Dátum: 2010-11-22, 15:38:12 »

[Bocs, hogy tudatlanságból az előbb beidéztem a hsz-edet.]

Kedves pacsirta,
köszi a gyors választ. A fahíd, melyet leírtál, valszeg tényleg az, melyet nagyapám és az akkor még tinédzser apám csinálhatott azon az árkon. Amit róla tudok: ez tényleg egy kisebb gyaloghíd lehetett, kb. az 1930-as évek közepén csinálva. Ha legközelebb Ványán járok, bejárom azt a környéket, hátha valami nyomára bukkanok.
Ám a tanya valszeg nem az övéké lehetett, tudtommal nagyapámnak a műhelye/háza még Ványán állott, bár a városszélen.
Nem tudom, megoldható-e, hogy megjelölnéd, melyik utcához van legközelebb ez a kanális, esetleg egy maps.google-link is jól jönne. "Arrul mán" nem is szólva, hogy az általad említett Tálagy elhelyezkedéséről sajna, fogalmam sincs, hiszen amikor egyszer Ványán voltam csak a katolikus templomig jutottam el...
De az eddigiekkel is sokat segítettél, és külön köszönet ezért!
Üdv, BS.
Naplózva

AMIKOR LÁTOK EGY FELNŐTT EMBERT KERÉKPÁROZNI, NEM AGGÓDOM TOVÁBB AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT.- H.G. Wells
pacsirta
Törzstag
*****
Hozzászólások: 89



« Válasz #64 Dátum: 2010-11-22, 16:07:34 »

Sajnos a nagymamám a Bodorik névre egyáltalán nem emlékszik, így sokkal többet nem tudok sajnos segíteni.
A kérdéses terület, ahol szerintem a híd állhatott nagyjából az alábbi térképen a pirossal karikázott részen kellett elhelyezkedjen. Szerintem nincsen már meg. De ebben a helybeliek tudnának megerősíteni.




A Körösladányi és a Szeghalmi út felől egyaránt megközelíthető, de ilyentájt csak gyalogosan. Nem találtam a területről megfelelő felbontású műhold felvételt, amelyen a csatornák is jól látszanának. Ha tudok még információt, akkor jelzem.

Minden jót! P.
Naplózva
Tomzsi
Junior
***
Hozzászólások: 40


« Válasz #65 Dátum: 2010-11-22, 18:39:25 »

Kedves Pacsirta, és Bodorik!

A térképen jelzett területen anno valamikor volt egy kis fa híd, amely a vágási temetőt kötötte össze a szigeti majorral, a gyöngyi telep érintésével. Az út és a fa híd inkább gyalogos, esetleg kerékpáros közlekedésre volt alkalmas, és járdalapokkal volt fedve.

Naplózva
bodorik
Gumi
**
Hozzászólások: 22



« Válasz #66 Dátum: 2010-11-22, 19:24:28 »

Mindkettőtöknek köszönöm a gyors infot. Ha Ványára látogatok, remélem a térkép és a leírások alapján már könnyebb lesz utána kérdezni az engem érdeklő dolgoknak.
Üdv, BS
Ha nem haragszotok: Szebb jövőt!
Naplózva

AMIKOR LÁTOK EGY FELNŐTT EMBERT KERÉKPÁROZNI, NEM AGGÓDOM TOVÁBB AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT.- H.G. Wells
Tomzsi
Junior
***
Hozzászólások: 40


« Válasz #67 Dátum: 2010-11-22, 20:10:56 »

Bár ez már egy kis hab a tortán, ahogyan telavivi kettesen mondanánk, s alényeg egy kép mely valószínűleg abból az irányból készült.



Nem haragszunk Adjon az Isten!
Naplózva
762
Vendég
« Válasz #68 Dátum: 2010-11-26, 12:37:28 »

Nagyon tetszik ez az oldal.
Naplózva
bodorik
Gumi
**
Hozzászólások: 22



« Válasz #69 Dátum: 2010-12-13, 13:39:59 »

Talán érdekel valakit: a maps.google.com oldalon a napokban szerintem már egy részletesebb műholdas térkép látható a városról/környékéről. BS.
Naplózva

AMIKOR LÁTOK EGY FELNŐTT EMBERT KERÉKPÁROZNI, NEM AGGÓDOM TOVÁBB AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT.- H.G. Wells
sapolo
Törzstag
*****
Hozzászólások: 97



« Válasz #70 Dátum: 2010-12-15, 22:57:49 »

Sziasztok.
Érdekelne mennyibe kerül a megyénk kastélyairól készült könyv. Hol lehet érdeklődni?
sapolo
Naplózva

Elment az eszem tehát volt,akinek nem ment el annak nem biztos,hogy van....
erdoscsaba
Site Admin
Kiváló dolgozó!
*****
Hozzászólások: 202



WWW
« Válasz #71 Dátum: 2010-12-16, 10:07:32 »

Sziasztok.
Érdekelne mennyibe kerül a megyénk kastélyairól készült könyv. Hol lehet érdeklődni?
sapolo

Üdv! Sapolo!
A címoldalon ha a borítóra kattintasz megtalálod Szelekovszky úr e-mail címét! Ha nem tudod felvenni a kapcsolatot vele elküldöm PÜ-ben a telefonszámát!
Üdv!
Naplózva

A Kormány az a szervezet, ami megtartja amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja! Magának!
A kormány mindig a javadat akarja! Az összes javadat!! A kormány privatizálja a hasznot, államosítja a veszteséget!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #72 Dátum: 2010-12-25, 11:53:47 »

Békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok
minden "vanyológusnak",
fórum látogatónak és családtagjainak!




Lovász Irén (dévaványai származású) előadóműsz az alábbi videóval kedveskedett.
Örömmel osztom meg veletek, hallgassuk együtt...


<a href="http://www.youtube.com/watch?v=Z3zu9mlQ_nM" target="_blank" class="aeva_link bbc_link new_win">http://www.youtube.com/watch?v=Z3zu9mlQ_nM</a>


*

És egy ünnepi jótanács: időnként nézz be a karácsonyfa alá! A Jézuska még nem ment szabadságra...  Kacsint

Üdvözlettel: hajó
« Utoljára szerkesztve: 2011-01-02, 00:04:18 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #73 Dátum: 2010-12-25, 22:43:04 »

És ha már Lovász Irén neve szóba került, ajánlhatok még további linkeket is?

Íme, egy tartalmas honlap. Érdemes megtekinteni!

http://www.lovasziren.hu

*

Valamint néhány további szívet melengető videó a Youtube-on megtalálható számos közül:

Makám és Lovász Irén - Mennyei szép hajnal

<a href="http://www.youtube.com/watch?v=ZQnMTxeHjcA&amp;feature=related" target="_blank" class="aeva_link bbc_link new_win">http://www.youtube.com/watch?v=ZQnMTxeHjcA&amp;feature=related</a>


Lovász Irén - Csendességben (Szt. István Bazilika 2007)

<a href="http://www.youtube.com/watch?v=ITvFdOexynQ&amp;feature=related" target="_blank" class="aeva_link bbc_link new_win">http://www.youtube.com/watch?v=ITvFdOexynQ&amp;feature=related</a>


Lovász Irén - Boldogasszony anyánk (Szt. István Bazilika 2007)

<a href="http://www.youtube.com/watch?v=-5qCsUSEnGw&amp;feature=related" target="_blank" class="aeva_link bbc_link new_win">http://www.youtube.com/watch?v=-5qCsUSEnGw&amp;feature=related</a>



Jó nézelődést!  Mosolyog

- hajó -

« Utoljára szerkesztve: 2010-12-27, 14:20:24 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #74 Dátum: 2010-12-25, 22:59:33 »

Ja, és mit is mondtam korábban?

"Időnként nézz be a karácsonyfa alá, mert a Jézuska még nem ment szabadságra... "

De tegyétek előbb szívetekre a kezeteket és mondjátok meg, hányótoknak jutott eszébe a karácsonyi bevásárlási lázban: lehet olcsó és tartalmas ajándékot adni úgy, hogy közben a vanyológia ügyét is támogatjátok? Na, halljam csak, hányan voltatok!? Sír



Pedig én sokat dolgoztam az elmúlt hetekben azért, hogy ajándék kerüljön a vanyológia karácsonyfája alá. Teljesen újból elkészítettem egy régi kis kiadványt, hogy elektronikus formában is átnyújthassam nektek. Ajándékul...   Hááát

És ha valaki papíron is szeretné megszerezni, igyekezzen, mert az utolsó 1-2 darabhoz juthat talán még hozzá, ha a szerencse is mellé szegődik...

Kívánok mégegyszer áldott ünnepeket!


Íme a letöltő link: (Válaszd a "Lassú letöltés"-t.)
http://data.hu/get/3325690/HJ_Sargult_lapok_uzenete_2010dec25.pdf

- hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2010-12-28, 11:28:28 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
vanya
Vendég
« Válasz #75 Dátum: 2010-12-27, 15:45:09 »

Azon a bizonyos "gáton" elvándorolt ványai gyökerű polgár, mindig nagy érdeklődéssel olvasom az otthoni híreket. Nagy örömömre szolgál ez az oldal is,hűséges olvasója vagyok minden sorának. Most, hogy benéztem a karácsonyfa alá, bizony nagyon szeretném megkapni "papir" formátumban mind öt kiadványt, csak nem tudom, hol rendeljem meg, s hogyan fizessem ki.
Naplózva
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #76 Dátum: 2010-12-27, 16:47:20 »

Azon a bizonyos "gáton" elvándorolt ványai gyökerű polgár, mindig nagy érdeklődéssel olvasom az otthoni híreket. Nagy örömömre szolgál ez az oldal is,hűséges olvasója vagyok minden sorának. Most, hogy benéztem a karácsonyfa alá, bizony nagyon szeretném megkapni "papir" formátumban mind öt kiadványt, csak nem tudom, hol rendeljem meg, s hogyan fizessem ki.


Kedves vanya!

A dévaványaiak helyzete egyszerűbb, mert a dévaványai könyvtárban és a múzeumban megvásárolhatják ezeket a kiadványokat - az áruk pedig garantáltan a jelenlegi nyomdai előállítási költségek alatt vannak. A "Sárgult lapok üzeneté"-ből azonban már valóban az utolsó darabok kaphatók, némi szerencsével.

A múzeum honlapja: http://www.bereczkimuzeum.gportal.hu/

Az említett intézmények viszont szívességből árusítanak, tehát a postai szállítás (csomagolás, utánvét, stb.) plusz bonyodalmát nem biztos, hogy örömmel vállalják. Az utánvétel pedig jelentősen meg is drágíthatja az egyébként kifejezetten olcsó kiadványokat...

Talán egyszerűbb, ha írsz "privát üzenetben" és megbeszéljük, mi a legjobb megoldás... (Személyes átvétel, postázás esetén az utánvétnél olcsóbb megoldás, számla adás, stb.)

Írj erre a címre: digisarret@gmail.com

Érdeklődésedet őszintén köszönöm.

Üdvözlettel:

- hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2011-02-01, 23:38:09 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #77 Dátum: 2010-12-28, 00:30:51 »

Tényleg, mit is mondtam korábban?

"Időnként nézz be a karácsonyfa alá, mert a Jézuska még nem ment szabadságra... "

Meg azt is, hogy:

"Teljesen újból elkészítettem egy régi kis kiadványt, hogy elektronikus formában is átnyújthassam nektek. Ajándékul..."

Nos, van egy kis füllentés a fenti mondatban. Nem csak egy kiadványt készítettem el újra, hanem két másikat is, amelyeket valamikor még a számítógépes kiadványszerkesztés (h)őskorában csináltam. Most már ezek is hozzáférhetők elektronikus formában.

Tényleg nagyon sokat dolgoztam, hogy örömöt szerezzek Nektek!
 Hááát

Íme, ezekről beszélek:



Ehhez itt a letöltő link: (Válaszd a "Lassú letöltés"-t.)
http://data.hu/get/3333163/BI_Hagyomanyos_helynevek_Devavanya_belteruleten_2010dec25.pdf




Ezt pedig innen tudod letölteni: (Válaszd a "Lassú letöltés"-t.)
http://data.hu/get/3333161/SzD_A_devavanyai_reformatus_templom_epitese_2010dec25.pdf

Tartalmas időtöltést kívánok!

- hajó -
« Utoljára szerkesztve: 2010-12-31, 12:59:39 írta hajó » Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #78 Dátum: 2011-01-02, 00:03:27 »

Sikerekben bővelkedő, biztonságot nyújtó, áldott és boldog új esztendőt kívánok minden, a "vanyológia vírusával fertőzött" virtuális barátomnak!

***

Két konkrét céllal nyitottam meg ezen a késői órán a fórumot. Az egyik: a jókívánságok tolmácsolása, a másik: ... - nos, ezt el is halasztottam, lásd később...

Hogy miért is tértem el eredeti célomtól?

Bevallom, az év végi - szinte kötelező - "elszámolás" vagy "számadás" foglalkoztatott már napok óta. Leírni nem volt sem időm, sem elegendő energiám, de a gondolatok csak jöttek és nem hagytak megnyugvást. Bizony, e fórum kapcsán is jó lenne mérleget vonni... No, meg sok-sok hét után ma délután megnéztem, mit mutat az Ösztörű letöltési statisztikája. Nem csak Magyarországon, de szerte a világban...

Idő és energia híján - nem lemondva a számadás kötelességéről és felelősségéről, de mindenképpen elodázva azt - a fórumra törtrénő bejelentkezéskor új privát üzenetek fogadtak. Az ilyenkor szokásos jókívánságok, és valami más...

Nem vagyok felhatalmazva, hogy megosszam veletek azt a bizonyos "más"-t. De név nélkül, a teljes anonimitást biztosítva, mégis úgy érzem, tartozik ez mindnyájónkra. Higgyétek el, nem az elismerő szavak miatt, sokkal inkább a mögöttes gondolatok okán. Amelyek annyira szíven ütöttek, így, az "összegzős" hangulatomban...

Kedves és lelkes, (egyelőre) ismeretlen, tiszteletbeli "vanyológus" barátom. Bocsásd meg nekem, amiért leveledet itt közre adom. De azon túl, hogy erőt ad és bizakodásra serkent ez új esztendőben, szebb újévi üdvözletet nem is tűzhetnék a vanyológia "tace pao"-jára...

Természetesen "privát üzenetben" is válaszolni fogok, amint lehet. De amíg időm és energiám nem jut a fentebb említett "év értékelő" számadásra, hadd osszam meg gondolataidat - (és tényleg nem az elismerő szavak miatt!) - a fórum közösségével.

Hiszen, mi "vanyológusok": mégis csak egy család volnánk...

Szivélyes üdvözlettel:  

- hajó -


***


Kedves Hajdú József!

Engedje meg, hogy így ismeretlenül bár, de dévaványaiként gratuláljak Önnek és kifejezzem elismerésem.  Hogy miért is? Lássuk csak:

Először is a dévaványa. com oldalon Ön által létrehozott topic miatt. Sajnos csak nemrégiben bukkantam rá, mivel a honlapon található fórumot már régóta nem kísértem figyelemmel. De mióta felfedeztem, minden nap benézek, és kíváncsian várom az űr-sárhajós utazás következő állomását. Szerintem ez a képes képtelen városnézés annyira klassz és érdekes, hogy – tanár végzettségű lévén – egyből az jutott eszembe, hogy ennek helye lenne a dévaványai iskolák történelem és földrajz óráin, vagy akár alsóban is.  Én nagyon szívesen venném, ha készítene egy erre a tematikára készített kiadványt is. Akár gyerekeknek szóló változatot is.

Aztán a második dolog, amiért gratulálnom kell Önnek, az az Ösztörü. Sajnos ennek a létezéséről is csak a honlapon tett látogatásom óta tudok. És itt szeretném megjegyezni, mennyire nehezményezem, hogy nincs eléggé reklámozva. Én amikor hazalátogatok, általában mindig átnézem a Dévaványai Hírlapot, de nem rémlik, hogy találtam volna az Ösztörüről cikket benne, és az otthon élő családom sem hallott róla semmit. Persze remélem, csak az én figyelmemet kerülte el és az alaposabb olvasók tudomást szereztek a folyóirat megjelenéséről és valamilyen formában el tudták olvasni. Én kinyomtattam és hazavittem a család idősebb tagjainak. Mindenkinek nagyon tetszett és várják a folytatást.
Szóval elismerésem ezért a nagyszerű munkáért és remélem lesz egyszer rá elég anyagi támogatás, hogy nyomtatott formában is megjelenhessen, mert így nem biztos, hogy mindenkihez eljut.
Egyetlen apró észrevételem lenne a folyóirattal kapcsolatban: hiányolom a térképeket a cikkekből, főleg ahol külterületi helységnevek kerülnek szóba, mert leginkább a fiatalabb korosztály képviselői, akik már nemigen járnak ki a határba, nem igazán tudják, hogy merre is van pl. Kelemenzug, Csejt vagy Csudaballa. Ne értsen félre, ez nem kritika akar lenni, de én ezt a legtöbb sajtótermékből és a tv híradókból is borzasztóan hiányolom. Szerintem, ha minden konkrét helyről szóló hír vagy cikk mellet lenne egy térkép is, amin be van jelölve az adott város, ország, stb., nem lenne annyi ember, akinek gondot okoz a térképi tájékozódás.
Bocsásson meg, hogy kicsit elkalandoztam a témától, de ilyenkor eluralkodik rajtam a földrajz tanári énem – pedig nem is ebben a szakmámban dolgozom.

Végül, de nem utolsó sorban elismerésem, hogy ezek mellett még a Sárréti Digitális Gyűjtemény létrehozásában is részt vesz. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy reagáljak az egyik vanyológia topicos hozzászólására, méghozzá arra, amelyikben az alapítvány munkájához kér támogatást. Egyrészről idén az 1%-omat mindenképpen ennek az alapítványnak fogom adni. Tudom, hogy ez nem sok, de remélem sokan mások is így fognak tenni, és akkor már sok kicsi sokra megy. Másrészről szeretném felajánlani szakmai tudásomat: jó ideig archiválóként dolgoztam, papír alapú dokumentumokat digitalizáltam, illetve foglaltam számítógépes keresőrendszerbe. Meg hát a Dévaványáról szóló dokumentumokhoz is van egy ici-pici közöm: <xx> évvel ezelőtt a szakdolgozatomat a várossal kapcsolatban írtam. Szóval ha az archiváláshoz tényleg segítségre lenne szüksége az alapítványnak, ha tudok, nagyon szívesen segítek bármiben. Mármint abban, amit online meg lehet oldani, mert Budapesten élek és sajnos csak ritkán jutok haza, kb 2 havonta.

Elnézését kérem, hogy ilyen bő lére eresztettem, de köszönöm, hogy végig olvasta a levelem.
Szeretnék Önnek Boldog Új Évet, illetve erőt és kitartást kívánni áldozatos munkájához.

Tisztelettel:

<név és e-mail cím>
Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
hajó
Haladó
****
Hozzászólások: 64



« Válasz #79 Dátum: 2011-01-04, 21:13:36 »

Áthoztam egy témát egy másik rovatból. Folytassuk itt, mert szerintem ide tartozik...

István bejegyzései a "Ködmönös" rovatba:

http://www.devavanya.com/index.php?option=com_smf&Itemid=78&topic=200.0

BÚÉK mindenkinek!
Család krónikánkban olvasom: nagyapám, Ivancsó Jenő Ödön
"1914 őszén a céltalan háború ellen agitált, ezért a kassai törvényszéken feljelentették. Érdemeire való tekintettel csak áthelyezéssel büntették. Így került Szolnok megyébe a Dévaványa-Ködmönös tanyára. Itt állami tanítóként mintaiskolát létesített. (A "Dévaványa" című hetilap riportban számolt be róla.)"
Minden információ érdekelne, különösen a hetilap, hát ha még egy másolatot is lehetne szerezni belőle.
Szóval, minden visszajelzést hálásan veszek, és előre is köszönök!
István


*

Érdekelne esetleg fénykép is az iskoláról.

***

Válasz:

Kedves ivancsoi!

A "Dévaványa" c. hetilap 1913. januárjában indult és 1914 végén vagy 1915 elején szűnt meg. Sajnos nemigen maradtak fenn lapszámok, én magam csak az I. évf. 2. számmal találkoztam (1913. január 19.).

Sajnos a ködmönösi iskoláról sem láttam még fényképet.

Ha viszont Te szívesen megosztanál nagyapádról adatokat, örömmel olvassuk.

Üdv: hajó



*

István bejegyzése:

Kedves Hajó!
Örülök a soványka válasznak is. Ezek szerint mégiscsak létezett a lap, mert eddig még a nyomára sem bukkantam, sőt a könyvtárakban azt mondták, ne is keressem. - Azért sem adom fel, hátha valahol, valakinek mégiscsak megvan az újság, egy fénykép, vagy egyáltalán valami emlék az iskoláról... És főleg, ha megosztja velem...
Nagyapám életrajza teljes egészében megvan a családi krónikában, ha valóban érdekel (valakiket), megpróbálom feltenni. (Csatolni lehet? Vagy hogyan kell?)
Bár a néhány túlzásba eső politikai vélemény miatt már nem tetszik annyira ez a fórum, mint amikor először rábukkantam... De a honismeretbe szívesen társulok.
Üdv: István

Naplózva

Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!
Oldalak: 1 [2] 3 4   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Advertisement