Dévaványa Város Fóruma

Dévaványa Város fóruma => Dévaványa => A témát indította: hajó - 2009-11-30, 22:42:21



Cím: Vanyológia
Írta: hajó - 2009-11-30, 22:42:21
Kedves fórumozók és fórum látogatók!

Ha nem is gyakran, de időnként megjelennek a fórumon Dévaványa múltja, vagy éppenséggel családjuk dévaványai gyökerei után érdeklődők. Furcsa módon általában nem városunkban élők jönnek elő a fenti témákkal. (Ezt onnan tudom, mert többen személyesen is eljutottak már hozzám.)

Jómagam úgy gondolom, hogy sokakat érdekel(ne) ez a téma, Dévaványán élőket és innen elszármazottakat egyaránt. Ez bátorít arra, hogy új "topic"-ot (= új témát, ill. új rovatot) indítsak és ide hívjak mindenkit, akit érdekel Dévaványa múlja, szívesen megosztja velünk ehhez kapcsolódó ismereteit, vagy esetleg úgy gondolja, hogy maga is szívesen segítené a ványai helytörténet kutatás előbbre jutását.

Kérlek mindnyájatokat, hogy csak a fenti témával jelentkezzetek itt. Minden egyébhez széles teret biztosítanak a fórum egyéb rovatai, ill. bármikor létrehozhattok újakat...

Köszönöm a megértő együttműködéseteket!

Ványai üdvözlettel:

- hajó -  ::)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2009-12-13, 12:11:03
Kedves Fórumozók!

Talán még tartozom a rovat nevének magyarázatával, mielőtt valaki a plágium vádjával illetne!

Derék dévaványai barátom, dr. M. I. kifinomult humorérzékét tükrözi az elnevezés. Közös eszmecseréink tárgya rendszerint "szívünk közös csücske", Dévaványa múltja, jelene, jövője... Ezeket a diskurzusokat illetjük mi hosszú ideje viccesen a "vanyológia" elnevezéssel. Jelentése tehát kb. annyi, mint "dévaványa-tudomány", azaz minden, ami Dévaványával kapcsolatos.

A fogalom aztán az idők folyamán kilépett a bizalmas, "belső használatú" státusból és tágabb körben, a témára fogékony barátok és ismerősök is átvették, terjesztették. A kifejezés önálló életre kelt. Hát, így gazdagodik a magyar nyelv!  ;D

*

Nos, látom, hogy jónéhányan belenéztetek a rovatba, sajnos, egyelőre hozzászólások nélkül. >:( Bízom benne, hogy a jövőben mégis életre kelhet ez a "topic". Én is igyekszem majd néha egy-egy témával előállni - ahogy az időm engedi, de ehhez még fejlesztenem kell a fórumos ismereteimet. El is kezdtem az önképzést, pl. hogyan lehet képeket feltölteni. Most próbálom először átültetni a gyakorlatba a hiányos elméleti tudást.  :o

Ha sikerül, megnézhetjük együtt, hogy min kacagtak eleink úgy 75 évvel ezelőtt.

Vicc rovat a Dévaványai Hírlap 1935. február 24-i számából:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0001_vanyologia.jpg)

Olvashatóbb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0001_vanyologia.jpg (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0001_vanyologia.jpg)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Kotesz - 2009-12-13, 16:00:09
Köszönjük szépen ezt az ereklyét ;D


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2009-12-18, 00:37:29
Képes képtelen városnézés

Kedves Fórumozók!

Volna-e kedvetek egy képes-képtelen városnézésre? Abban a városkában, ahol éltek és amit jól ismertek?  :o

Arra gondoltam, hogy meginvitállak benneteket egy ilyen képzeletbeli utazásra. Felpattanunk valami csoda járműre – mondjuk egy űr-sárhajóra – amely előtt nincs akadály. Úgy mozog térben és időben, ahogy azt a képzeletünk navigálja...  ::)

Mitől képtelen ez a városnézés? Egyszerűen attól, hogy az utazás résztvevői oly módon láthatják Dévaványát, ahogy a realitás sarába ragadva sohasem tehetnék. A csodajárművünkön ez a vendégmarasztaló sem foghat ki! És hogy mitől lesz képes ez a kiruccanás? Nos, egyrészt attól, mert – a fórumon helyenként már alkalmazott – illusztrációs technikát is igyekszünk segítségül hívni, másrészt ez a kirándulás bennünket mindenre képessé tesz. Sem az űr, sem pedig egyéb zűr nem jelenthet akadályt!  ;D

Nos, ha csatlakozni van kedvetek, pattanjatok fel mögém az űr-sárhajómra! Félkézzel erősen kapaszkodjatok, szabad kezetekkel pedig serényen kattingassatok a fórum ezen rovatára, hogy hajtóanyagot generáljatok képzeletbeli járművünk számára. Nekem pedig kedvet és energiát a folytatásos idegenvezetés fáradságos munkájához...  ;)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2009-12-18, 00:41:16
Képes képtelen városnézés

Kedves utasaim! Üdvözöllek benneteket az űr-sárhajó fedélzetén. Köszönöm, hogy ezt a járatot választottátok. Külön üdvözlöm a törzsutas igazolvánnyal rendelkező kedves utasaimat. Isten hozott benneteket!

A hajó kapitánya  ;D


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2009-12-18, 00:49:04
Képes képtelen városnézés

Barátaim az űrben!

Vessünk együtt egy pillantást kitűzött úticélunk felé. Már innen az űrből is láthatjátok, hogy éredekes helyet választunk leendő landolásunk színhelyéül. Ez az asztalsímaságú – sokak számára talán unalmasnak tűnő – terület már innen az űrből is különleges arcát mutatja. A határt, főleg annak északi részét izgalmas és cirkalmas vonalak mintázzák. Hajdani folyók meanderező, mára már többnyire kiszárad medrei. Ezeket a ványai nép tónak, deréknak, érnek nevezi...

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0002_vanyologia.jpg)

Nos, csodáljuk meg együtt a tájat és versenyezzünk. Ki hány hajdani folyómedret ismer fel ebből a távolságból és tudja megmondani mai nevét?  ???

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0003_vanyologia.jpg)
 
Hölgyeim és Uraim! Felhívás egy keringőre!  ;)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-02, 00:09:59
Képes képtelen városnézés

Kedves és kitartó érdeklődők!

Elnézéseteket kérem, hogy egy hosszabb kényszer lebegést kellet eszközölnünk az űrben...  >:( Nos – néhány technikai nehézség leküzdése után – folytassuk képzeletbeli városnézésünket!  :)

Köszönöm, hogy serényen kattintgattatok erre a rovatra. Sajnos a múltkori kvíz játékra egyetlen válasz sem érkezett  :'( - de akkor egyelőre hagyjuk nyitva ezt a kérdést...

A kényszerű technikai szünetben volt időm gondolkodni, hogyan folytassuk. Mindenekelőtt arra jutottam, hogy felgyorsítjuk a landolást és igyekszünk mielőbb szerencsésen földet érni.

Komoly fejtörést okozott, hogy időgépünket hogyan állítsam be?  ??? Landoljunk a jelenben és így induljunk visszafelé, valamilyen kronologikus sorrendet követve, avagy fordítva, kezdjük a lehető legrégebbi időkben és onnan közelítsünk a jelen felé?

Aztán azt gondoltam, miért ne akarnánk kihasználni képzeletbeli csoda járművünk azon nagyszerű tulajdonságát, hogy képesek vagyunk nem csupán térben, de időben is akadálytalanul mozogni, kisebb-nagyobb ugrásokat is bármikor végrehajtani.  ;D Próbáljunk hozzáedződni, hogy űr-sárhajónkat valóban a fantáziánk irányítja. Csak el ne szédüljünk!...  :-\

Csapjunk tehát a lóerők közé és kezdjük meg a leszállást!  ;)

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0004_vanyologia.jpg)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-02, 00:12:52
Képes képtelen városnézés

A landolás előkészületei és az időgép programozása némi elfoglaltságot és figyelmet igényel. Amíg én ezzel babrálok, kérlek benneteket, hogy tekintsetek ki az ablakon és gyönyörködjetek a landolás látványában.

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0005_vanyologia.jpg)

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0006_vanyologia.jpg)

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0007_vanyologia.jpg)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-02, 01:38:54
ÉVFORDULÓ

1994. december 28-án alakult meg a
Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/DEKE_emblema.jpg)

A 15 éves születésnap alkalmából minden egykori, jelenlegei és jövőbeni kedves tagtársnak kívánok jó egészséget és kitartást a további munkához!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-02, 01:50:29
B. U. É. K.

BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK MINDENKINEK!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-02, 03:17:37
Képes képtelen városnézés

Figyelem, Kedves utasaim! Földetééérééééééééés! (Pufff!...)  ;D

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0008_vanyologia.jpg)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-02, 03:21:55
Képes képtelen városnézés

Figyelem! Az időgép 1 percen belül aktiválódik!

Ja, nem mondtam még, hogyan is döntöttem a beállításáról.

Szerintem mindenkit érdekel, mi történt, amikor éppen meglátta a napvilágot. Bevallom, én sem szabadulhattam a gondolattól! Irány 1962!

Hiszen ez működik! Hát, ez az űr-sárhajó, ez valami marha jó!!!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-02, 03:23:35
Képes képtelen városnézés

Szóval, 1962? A hosszú űrutazás után ki vagyunk éhezve a friss hírekre. Gyorsan keressünk egy újságost!

Mit kiabál ott a sarkon az a rikkancs?

     - Szabad a Nép! Magyar a Nemzet! Ludas a Matyi!!!

Nos barátaim, inkább maradjunk ki a nagypolitikából! Ez csak amolyan úri - vagyis bocsánat: elvtársi - huncutság!

Üvöltözte volna ezt az elvtárs úgy 6-7 évvel ezelőtt!... Szerintem még sugdosni sem merte volna!!!

Gyorsan tekerjünk egyet az időgépen! Ugorjunk valami békésebb korszakba! Boldog békeidők! Vissza vagy 100 évet! (Szédülősök, szemeket behunyni!) Zuttty...

Íme, 1862.

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0009_vanyologia.jpg)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-02, 04:32:33
Képes képtelen városnézés


Információ éhségünk időközben semmit sem csillapodott. Hol van hát egy újságos!?

     - Vasárnapi Újság! Vasárnapi Újság! Megjelent a Vasárnapi Újság!...
     - Rikkancs úr! Kérek egyet!

Jó olvasgatást...

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0010_vanyologia.jpg)

Élvezhetőbb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0010_vanyologia.jpg (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0010_vanyologia.jpg)

[TECHNIKAI INFORMÁCIÓ: A képeket a fórum motorja időnként -  mint jelen esetben is - önkényesen átméretezi. Az engedélyezett kvótát nem ismerem, előfordulhat, hogy egy idő után az egész topic befullad. Addig is a gyanúsan élvezhetetlen képeket érdemes lementeni és eredeti méretben megtekinteni...]


Cím: Re:Vanyológia
Írta: erdoscsaba - 2010-01-02, 20:04:00
TECHNIKAI INFORMÁCIÓ: A képeket a fórum motorja időnként -  mint jelen esetben is - önkényesen átméretezi. Az engedélyezett kvótát nem ismerem, előfordulhat, hogy egy idő után az egész topic befullad.

Direkt így van beállítva, hogy nagyobb képet ne lehessen felrakni. Egyébként nem fullad be, mert a fórum motorja ezerszer nagyobb kapacitást is kibír. :)
Üdv!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Kotesz - 2010-01-03, 13:37:07
Linkeld a képet és akkor ha ráklikkelnek akkor teljes méretében jelenik meg.

Üdv.
Kotesz


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-04, 21:56:27
Csaba, Kotesz!

Köszönöm a jó tanácsokat!  ;)

Idézet
Direkt így van beállítva, hogy nagyobb képet ne lehessen felrakni.

Gondoltam, csak az a baj vele, hogy nem következetes! És nem nagyon van összefüggésben a kép méretével! (Lehet, hogy ezt off-line kellene egyszer megbeszélnünk.)

Egyébként igyekszek még éppen élvezhető minimális méretű képeket csinálni...

Idézet
Egyébként nem fullad be, mert a fórum motorja ezerszer nagyobb kapacitást is kibír

Köszi a biztatást! Ha időm engedi és érdeklődés is mutatkozik - pl. elegendő kattintás, netalán hozzászólások, stb. -, akkor majd tesztelem!  ;D


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-04, 22:02:00
Képes képtelen városnézés

Nos, szemezgessünk egy kicsit az újságcikkből.

Vasárnapi Újság, 1862. március 23.

A három, egyesült Kőrös s a Berettyó folyónak hullámai messze áradnak szét a köztök elterülő lapályos síkon s ott soha ki nem száradó nádtengerrel borított, Heves-, Békés-, Biharmegyékre s a Nagy-Kunságra kiterjedő tetemes nagyságú mocsárt képeznek, melyet itt-ott nagy víztükrök, majd szénát bőven termő szigetek váltanak föl; másutt meg az összefolyt Körös és Berettyó menetelét lehet észrevennünk a sűrű és magas nád között. Ez a Sárrét.
Ezen mocsáros táj, mintegy tizenötezer holdas félszigetének elején fekszik Déva-Ványa mezőváros, a melyről jelenleg szólni akarunk.
[...]
Déva-Ványa igen régi hely; s már a tizenharmadik században fönnállott. Valószínűleg a tatárjárás veté meg alapját 1242-ben, midőn a vidék megmaradt lakosait az élethezi ragaszkodás, ezen, akkor még egészen lakatlan tájra, a mocsárok közé szorított apró szigetekre, letelepítette s valószínű, hogy a ref. egyház környékén történt a letelepedés, mely, környékének magassága által az áradó hullámoktól is biztosítva volt. Később többen jöttek e biztos helyre, s a szigeteken az erek partjain építék lakaikat. Ez így ment tovább mindig a vízmentén s most ezen hajdani Körös- és Beretyó-erek, melyek idővel elgátolva kiszárittattak, képezik Ványa utczáit, a melyek rendetlensége s mélységes sara innen veszi eredetét.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-04, 22:06:36
Képes képtelen városnézés

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0011_vanyologia.jpg)

A rajzunkon látható egyház ezen mai állapotában a réginek helyén s annak régi kerítésében jó részeinek fölhasználása mellett 1811-ben építtetett.
1832 ben történt az egyház utolsó kijavíttatása, midőn a torony gombja levétetvén, az abban lelt irat is bizonyítja, hogy az 1733-ban tétetett föl. A félhold még most is ott van a torony tetejében annak emlékére, hogy az egyház egykor mecset volt. — Most azonban újra rossz karban van az egyház, belsejét egészen újra kellene készíteni, a chorus alá állani veszedelmes, mert a recsegés azt bizonyítja, hogy minden mulandó s leszakadással fenyeget! A falakon is takaros repedéseket látni s kívánjuk, hogy ez emléket minél előbb hozzák jó karba, a miről — ismerve a hívek jellemét — egy perczig sem kétkedünk. — Van Déva-Ványának 9000 tiszta magyar ajkú s tiszta kiejtésű, jó jellemű és szorgalmas lakosa, a kik közül 2000 katholikus, a többi református.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-10, 11:50:41
Képes képtelen városnézés

Nos, nézzük, hogy mivel tudjuk kiegíszíteni a fenti cikk adatait.

1811-re a dévaványai református lakosság már úgy megszaporodott, hogy a régi – még a reformáció előtti időkből származó – kis templom a híveket már be nem fogadhatta. Ezért 1811-ben új templom építésébe kezdtek. Az új templom falait a meglévő falaival párhuzamosan jelölték ki, a tornyot pedig egyelőre változatlan formában megtartották.
Amikor két év alatt az építkezéssel annyira haladtak, hogy a meglévő templom bontását is el kellett kezdeni, annak mennyezetdeszkáján három régi írást találtak. Ezen írásokat Szűts Gergely nótárius „jövendőbeli emlékezetre” a nemes helység protokollumába (jegyzőkönyvébe) is feljegyezte.


1811k Esztendőben Majus 7kén a Déva-Ványai Reformatus Lakosok az Uj Templom Fundamentomát le tették Isten segedelméből, melyből annak falait két esztendők Folyása alatt annyira építgették, hogy a régi Templomot is némely részben bontani szükséges vólt; nevezetessen a Templom padlása deszkái fel szedettek; azután pedig tegnap, úgy mint Majus 18dikán 1813 eszt. a Mennyegzet deszkázatjai is le szedettek; mely Menyegzetbeli két egéssz szál deszkákonn tiszta fejér mázra szép fekete festékkel tett ezen három rendbeli Irások találtattak; ugymint –

Iször  „Ez az Istennek Sz: Egy Háza renováltatott újonnan ismét az előbbi romlásábúl Ne: Déva-Ványai Költségünkel N: N:zs: Szabó Mihály Uram Feö Bíróságában, ’s több mellette livő Esküt Társaival együtt úgymint: Ne: N:zs. sz*rka Gergely, Vas András, Takáts Péter, Cser Pál, Gyűtő István, Boda György, Bere István, Hajdú Mihály, Szűts István, Séllei János, Balog János, Séllei Péter, Dékány György, Dékány Péter Uraimék. Kis bírók Kováts János, és Sárkány Pál idejekben. Tisz: Kabai János Uram praedikatorságában Szi: Asz: istván. Anno Dni 1732 die 11 Novembris.”

IIszor „Anno 1635. 26 July. Ez az Istennek Annya Szent Egyháza vétetett és Építtetett Föl az Előbbi Romlásábúl Újonnan az N:es. Nemzetes Farkas András, Kökény János, Kökény István, és Farkas János, és az Több Fű Embereknek Költségek által. Mészáros Gáspár Fű Bíróságába és Dékány András bíróságában. Ezekhöz Tartozó Esküt Társaival Egyetemben, Es: 53: v: 7. Sicut Agnus ad Mactationem Ductus est, et velus ovit coram. Coram Tondente, se obnintuit, nek aperuit os suum ad

IIIszor Joan: I: v: 29: Ecce Agnus ille Dei qui Fr. Apoc: 17. v. 14. Et agnus wincet eos, quoniam Dns Dominorum est et Rex Regnum.
   
   Joh. 4. v. 24. Deus est Spiritus, et qui adorant eum, oportet ut Spiritu ac veritate oret. Apoc. 22. v. 17. Et qui audit, dicat, veniet qui sitit veniat, et qui vult anipiat aquam vitae gratis. Apoc. 14. v. 1. Ecce Agnus stans super montem Sion.”

Mely három rendbeli régi írásokat jövendőbeli emlékezetre fel jegyzette DVányánn 1813dik eszt. Majus 19dikén Szűts Gergely mk. Hites Notarius.

*

Íme, egy szép faragás a régi templom egyik padjáról:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0013_vanyologia.jpg)

*

[Ismét egy technikai malőr: az egyik nagymúltú nemes család nevét a fórum motorja - talán szalonképtelen szónak értelmezve - önkényesen átírja. A család leszármazottjaitól elnézést kérek, de a problémát kiküszöbölni képtelen vagyok.]


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-10, 11:54:28
Képes képtelen városnézés

A régi torony az új, nagyobb templomhoz alacsonynak bizonyult. Ezért elhatározták, hogy a torony falait két öllel megmagasítják. Ennek munkába vételére azonban különböző okok miatt csupán 1832-ben kerülhetett sor, amikor annak tetejét is más formájúra cserélték.
A torony tetejének bontásakor a torony gombban emlékiratot találtak, melyet az elődök 1795-ben helyeztek el, s amelyből 1733-tól kezdve kísérhetjük nyomon a torony javítások krónikáját.
Az új torony elkészültekor a község elöljárói követték elődeik példáját. A gömbbe nem csupán a régi iratot helyezték vissza, de hasonlóan maguk is megemlékeztek az új templom építéséről és a torony magasításáról.

*

Pro Memoria

1832k Esztendőben meg határoztatván a’ Torony falának fellyebb emelése, ’s más tetejének készíttetése, munkába vétetett, Húsvét után; – a’ midőn is a’ Berényi Kő mívessel Nájsvender Fülöp Úrral meg eggyezvén Ápr. 20kán a’ Legényei Pünköst Innepe után jöttek el, az Áts Mester Homályosy Ferentz Úr Legényeivel eggyűtt – és a’ Torony teteje le szedéséhez hozzá kezdtek Junius 12kén. – A’ Gomb le vétetett Junius 15.kén a’ mikor is a’ Gombban ezen irás találtatott. – ugy mint:

„Mi a’ Déva Ványai Reformata Szent Ekklézsiának Elöljárói, kívántuk e’ következendő dolgokat Maradékunknak által adni emlékezetnek okáért; Melly emlékeztető írásunkat tesszük a’ Torony tetején lévő Gombba, tudniillik: hogy ez a’ Gomb leg elsőben tétetett fel 1733dik Esztendőben, mint a’ vitorlára ki vágott számok meg mutatják. Másod ízben ismét ugyan ez a’ gomb tétetett ezen Torony Kő rakásának, a’ meg rongyollott régiség után újonnan meg építtetett tetejére az 1767k Esztendőben. Ugyan ez a’ Gomb 1795k Esztendőben Marzius 24kén, a’ nagy szelek miatt hellyéből ki mozgattatván, fele része a’ vitorlás vassal eggyűtt le esett; Mivel pedig a’ Gombnak alsó része fenn maradott, több kárnak el távoztatására és a’ Szent Ekklézsiának díszére az akkori Elől-Járók, a’ meg csonkult Gombot le vétették, és Nemzetes Idősb Dékány Gergely Uram Deputatiója mellett /: nem nézvén az ekkor uralkodó ritka példájú szükséget :/ Nagy Váradra el küldötték, renováltatták, és Füzes Gyarmati Erős Mihály Betsűlletes Áts Mester által jobb Fundamentomon fel tétették az 1795k Esztendőben, Pünköst Havának Kilentzedik Napján. A’ Szent Ekklézsiának akkori belső, és Kűlső Előljárói, ugymint Nemes Kabay Tóth József, a’ Szent Ekklésiának tsak mostanában hozatott új Predikátora. –
Nemzetes sz*rka György, és Dékány Gergely Kéérszigeti compossessor Urak, egyszersmind a’ Szent Ekklésiának Főbb Curatorai. –
Nemes Kürthy Mihály Ordinar. Hadnagy.
Ns Dékány István      Ns Erdős Balázs
Ns Séllyey Péter      Ns Főldesi János
Ns Tóth István      Ns Balog János
Ns Főldesi Gergely      Ns Farkas János
Ns sz*rka Gergely      Ns Pesztránszky István
Ns Dékány Benedek hites Curátor.
és a’ N. s. Communitásnak Notariussa Kováts Péter mp.
Contribuensek Fő Bírája Kis György
Nagy László, Furka Mihály, Szabó János, Nagy András, Ladányi István, Bogya István, Somogyi János Esküdtek. Varga András Contribuensek Notariussa.
Fiú Oskola Rectora Klós János
Leányok Tanítója Kabai Tóth János Uraimék idejekben.”

A’ Gomb le vétele után más nap a’ Torony teteje le húzatott az Oskola udvara kapuja felé le döntetett. – /: ezen Torony fáiból későbben um: September 3k és azt követett Napokon egy Hét alatt a’ Helység Északi óldalán egy Ivó Kút készíttett a’ Kertek közt. – :/ – Melly után a’ Kő mívesek úgymint Bernt János, és Meyer János /: kik a’ fentebb nevezett Kő Míves Maiszternek halála után által vették az egész munkát mint Maiszterek :/ hozzá fogtak a’ Kő fal fel rakásához, fel rakták a’ kötött két ölnyi falat, és a’ Templomot kívűl belől reparálták ’s bé meszelték egésszen Augustus 11kéig. – a’ mikor fel hagytak vélle, – az Áts munka el késvén. – mellyhez hozzá fogtak osztán September 4kén. – Ekkor hozzá fogván a’ Torony tetejét fel rakták September 15kéig a’ Gomb fel tétetett September 16kán. Melly Gombba e’ következendő irás tétetett, – vissza tétetvén az ez előtt benne vólt Jegyzés. –

A’ Déva Ványai Reformátusok Temploma, – mellynek Tornyán lévő Gombjában találtatott 1832k Esztendő Junius 15kén lett levétetésekor az ide mellékeltt Jegyzés, – minek utánna a’ Lakosokk megszaporodása miatt az ezen Ekklézsia Tagjait bé nem fogadhatná, annak el rontatása, és hellyette Nagyobbnak építtetése 1810k Esztendőben elhatároztatott vólna, az újnak építése munkába vétetett 1811k Esztendő Tavasszán. – a’ Fundamentoma letétetett Majus 7dikén – és pedig a’ Templomnak Nyári Napnyugoti Szegeletében az első Téglát le tette Tiszteletes Túdós, és Nemes Jezernitzky Ferentz Úr, – a’ másodikat Nemesség Ord. Hadnagya Ns Kürthy Mihály, utánna Ord. Bíró Nagy András, Szabó János Esküdt, Szűts Gergely Notarius Uraimék, ezek után számos mind Nemes mind Contribuens jelen vólt Esküdtek, ’s tőbb előbbkelő Lakosok. – Az el kezdett Templom felépűlvén az ezen Ekklésia Tagjainak, rész szerént kegyes adakozásokból, rész szerént a’ ki vetés útján begyűltt tulajdon kőltségeiken, Ns Tóth Péter Ekklésiai Perceptor, és Ör: Pap Sándor Curator Uramiék felügyelések alatt; az eddig vólt Torony a’ nagyobbított Templomhoz alatsonnyá vált, – ’s ennek is fellyebb emeltetése szükségessé lett; – hanem ezen magassabbra emelést a’ külömböző idők viszontagságai mind eddig akadályoztatták; – a’ mikor osztán ezeknek ellenére is a’ Torony nagyobbitása munkába vétetett 1832k Esztendőben. – Mellynek elő mozditásában meg külömböztette magát M. Túri lakos Özvegy Bányai Mihályné ide való születés Bogya Erzsébeth Asszony a’ midőn két Contractusokkal, mellyekről bé is vett ezen Ekklésia 1500. fonál szaporább Summát, – meg ajándékozta. – Megkülömböztették több ezen Ekklésiának betsülletes, és érdemes Tagjai is; – kiknek is, és az Ekklésiának vólt tehettségéből a’ Toronynak eddíg vólt Fala Két Öllel fellyebb emeltetett. – a’ Torony teteje az ezelőtt vólt sugár, magos hellyett más formára vétetett; – a’ régi, már 1733k Esztendőben fel tétetett Gomb, és csillag, ’s fél Hóldal fel ékesűltt vitorla a’ vólt állapotban, meg festetvén ugyan a’ Gomb veresre, a’ Vitorla Csillag, ’s fél Hóld halvány sárgára, és meg igazíttatva újra hellyre tétetett e folyó 1832k Esztendő September 16kán Vasárnap dél után Tiszteletes Tudós Nemes Jezernitzky Ferentz Úr Predikátor, Ordinar. Hadnagy Ns Cser János, Esküdtek Ns Pap György, Ns H. Nagy János, Ns sz*rka István, Ns Pap János, Ns Főldesi Mihály, Ns Pap István, Ns Szitás András, Ns Bere János, Ns Várady István Uraimék. Fő Bíró Budai Sándor egyszersmind Ekklesiai Perceptor. Esküdtek Tóth Gergely, Berczi János, Id. Kis Bálint, Galgótzi József, Jámbor Erdős János, Bogya Mihály, Bogya András Uraimék. Mind két Communitas Notariussa Szabó István.
Oskola Rectora Ujhelyi József. Praeceptor Fazekas István. Leányok Tanítója Tömöri Mihály, Curator Elek István Ökegyelmek.
A’ Torony falát fellyebb rakó Kő mivesek Bernt János, és Meyer János Gyulai Lakosok.
A’ Torony tetejét készíttető Áts Mester Homályosy Ferentz Úr Cameralis Áts maiszter.
A’ Gombot fel tévő Mólnár Mátyás – Társaji Strájberger János, és Gyalog István Áts Legények, más Nagy Mátyás mind Szólnoki Lakosok.
A’ Kőmivesekre, ’s Átsokra gondoskodó Ör: Ns sz*rka Mihály Kémény Kapitány. –
A’ Torony teteje Fel rakatván, az ótska Torony Fáiból készíttetett ismét egy másik ivó Kút, a’ Túri éren túl mindjárt a’ Túri ér Hát Zugjába, és a’ Kávája le tétetett e’ folyó 1832.k Esztendő October 13.kán. –
A’ Torony tetejét készítését el végezték az Áts Legények November 3.kán 1832. és haza is vivődtek Szólnokba.
A’ Torony Fala rakását el végezvén a’ Kő mivesek Augusztus 14kén a’ munka félben maradt az Átsok nem érkezvén a’ Torony teteje csinálására. – Ezen munkájok folytatásához fogtak 1833k Esztendő Aprilis 17kén a’ mikor is a’ Torony fala egésszen való vakolását és Meszelését, a’ Templom Tűzfalai reparatioját, és meszelését, el végezték ugyan 1833.k Esztendő Majus 15.kén.
A’ Temlom tetejének ujonnan való zsendelyését fel vállalták ide való Molnárok Balogh István, Takáts Ferentz, József, és András. Négyen hozzá fogván Majus 13.kén. A’ Templomot, két Karba járót, és a’ Templom kerítése Kapuja felett levő Fedelet meg zsendelyezték Junius 18káig, akkor betsűllettel el végezték.
A’ Templom Kő kerítése munkájához t: i: bé vakolásához, ’s a’ hol hibás vólt bé igazgatásához ’s bé meszeléséhez hozzá fogván, Julius 31kén el végezték Augustus 14.kén 1833ban.

*

Az 1733-ban készült torony csúcsdísz máig épségben fennmaradt:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0012_vanyologia.jpg)

*

Sajnos, ez a templom nem bizonyult túl hosszú életűnek. Falai néhány évtized alatt úgy megsüllyedtek, hogy 1859-ben azokon már veszélyes hibák mutatkoztak. Gondoljunk csak bele: a még ma is álló római katolikus templommal egy időben épült, de 1868-ban már egy új templom építéséről kellett gondolkodniuk az egyháztagoknak. Az épület sorsát végül az pecsételte meg, amikor a hatóság 1882. augusztus 29-én életveszélyesnek minősítette és bezáratta.

A problémák oka az volt, hogy a halom – amelyen ugyan emberemlékezet óta mindig templom állt – nem természetes alakulat, hanem úgynevezett kunhalom volt. Az 1811-ben építeni kezdett nagyobb templom túl nagy megterhelést jelentett a halom szerkezete számára, ez okozta az épület tragédiáját.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: sapolo - 2010-01-16, 16:29:23
Sziasztok. Valaki tudja,hogy a ványai kastély vagy kúria az régen hol állt? Tudomásom szerint volt kettő is a városban.

sapolo


Cím: Re:Vanyológia
Írta: zsolti a béka - 2010-01-16, 18:56:51
én csak a Lipcsey kastélyrol tudok....annak még láttam a romjait gyerek koromban....söt ettem még gyömölcsöt a kertjéböl is....


Cím: Re:Vanyológia
Írta: kárpátia - 2010-01-16, 21:00:35
én csak a Lipcsey kastélyról tudok,gyerek koromba jártam is ott sőt még a padlástérbe is,de manapság már a romja sincs meg a helyét is felszántották


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-17, 11:20:49
Képes képtelen városnézés

Kedves Fórumozók!

Eredetileg azért nyitottam ezt a rovatot, hogy a Dévaványa múltja iránt érdeklődők tudjanak/tudjunk beszélgetni erről a témáról. Eddig nem nagyon éledezett ez a fajta párbeszéd,  :'( bár látogatók ill. olvasók akdtak szép számmal. Ezért örülök, hogy a kastélyokról megindult az eszmecsere – és látom, hogy ebben a témakörben is van mit a helyére tenni!

Szóval, a megkezdett városnézést majd folytatjuk, de most, mintegy pihenés képpen, térjünk ki a ványai kastélyokra...

*

Dévaványa birtokosai nem éltek helyben, így nagy kastély építésbe sem kezdtek. A dévaványai Halasy családról pl. köztudott, hogy:

„Halasy Márton 1774-ben a Pozsony megyei Dunaszerdahelyről költözött Heves megyébe, hogy elfoglalja a vármegye alispáni állását. Az Esterházy püspök bizalmasának számító nemes 1778-ban Dévaványán udvarházat és birtokot vásárolt, innen származik a család „dévaványai” előneve.”

Milyen lehetett az említett „udvarház” – nos, erről sokkal többet aligha fogunk megtudni. Azt sem nagyon gondolom, hogy a dévaványai Halasyak túl sokat tartózkodtak volna Ványán. Futották a karrierjeiket, több jeles személyt adtak a hazának. Ványai birtokosként azért kapcsolatot tartottak a várossal. Pl. Halasy Lőrinc végrendelete valahol nálam is meg van másolatban, innen tudom, hogy a dévaványai katolikus egyházra is hagyott némi összeget. Az is közismert, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó édesanyja dévaványai Halasy Paula volt...

*

Na, de nézzük, mit tudunk a kastélyokról. És előre elnézést kérek, ha a téma kapcsán némi anedkdota is eszembe jutna. Nem a mellébeszélés, vagy a tárgytól való eltérés kedvéért, csak hogy színesítsük kicsit a vanyológiát...  ;D


Ami bizonyos, hogy ha kastélyról beszélünk, csak a külterületeken kell keresgélnünk. Az általatok említett Lipcsey kastély falai még álltak a 80-as évek közepén. Pincéje ép és szárat volt. Helyét szerintem nem szántották fel, csupán benőtte a gaz... A tulajdonos Lipcsey Márton huszár tábornok volt, aki vitézi birtokként kapta meg a területet, oda építette inkább csak módosabb házát, mint kastélyát. Legalábbis a romos épület méretei alapján fényűző kastélyra nemigen következtethetünk, azt inkább csak a népnyelv tisztelte meg a "kastély" elnevezéssel.

Lipcsey tábornokról egyébként azt hallottam, hogy az ő nevéhez fűződik a hazai öttusa sport meghonosítása. Ha valakit érdekel a vanyológia mellett a sporttörténet is, ennek jó lenne utána nézni!!!

Szellemi fogyatékos fia, Marcika egyébként Ványán élt idős koráig, jeles személye volt a településnek. A jó nevelés tanúbizonysága, hogy sérült mivolta ellenére sokat olvasott és meglepően művelt volt. Nem kéregetett a szó mai értelmében, de „Drágám, ha lesz 20 filléred, majd gondolj rám!” típusú mondataival emlékeztette a járókelőket az adományozás szentségére.  :) A jó érzésű lakosoktól gyakran számíthatott is a fenti nagyságrendű összegre. A magukat okosabbnak képzelők azonban néhány fillér adomány fejében időnként megverseltették vagy pár tánclépés lejtésére is rávették szegényt.  >:( Egy ilyen alkalommal tőle „tanultam” kisgyerekként a következő pikáns kis rigmust:

Hófehérke, hét törpe,
Kimentek az erdőbe.
Hófehérke mit csinált? –
Letolta a bugyiját!

 ;D

Sajnos a kastélyról képet nem tudok mutatni.

*

A kéthalmi kastélyról már képünk is van. Ez is mutatja, hogy ez sem a nagy fényűzés tere lehetett, inkább csak a gazdaság központja és esetleg a tiszttartó lakása? A kastély történetéről így „csípőből” túl sokat nem tudok mondani, ezt a témát is érdemes volna kutatni egy kicsit!

A kéthalmi kastélyt ábrázoló alábbi képet dr. Móczár István barátunktól kölcsönzöm:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0014_vanyologia.jpg)

*

Hogy volt-e kastély Csetében, hát ez most nekem is jó kérdés! Báró Csetey Herczog Lipót Mór budapesti nagybankárnak volt itt birtoka, a bárói cím megszerzéséhez az előnevét is innen vette. Korszerű gazdaságot alakított ki Csetében, elképzelhető, hogy kastély forma épület is tartozott hozzá. Mindenesetre ha elolvassátok Altay Margitnak „Az amerikai leány” című  romantikus lányregényét, a cselekmény legfőbb helyszíne a csetei kastély! Nos, ismét valami, amiről többet kellene tudnunk!...

És amit még érdemes tudni Báró Csetey Herczog-ról: ő volt Magyarország egyik legjelentősebb műgyűjtője!

*

A ványai határban lévő kastélyok közül a legimpozánsabb bizonyára a Jakabfyak cserepesi kastélya lehetett. Az alábbi kép önmagáért beszél!

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0015_vanyologia.jpg)

*

Tudtommal Perjésen is volt valami kúria, de erről sem tudok túl sokat. Ami ennek kapcsán eszembe jut, az inkább csak a herélt ispán története. Ismeritek? Ha gondoljátok, legközelebb megosztom veletek...  ;D


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-17, 13:47:49
Nézzétek, mit találtam éppen most az interneten!

http://www.kastelylexikon.hu/family_bekes.pdf

A figyelemre méltóbbakat ki is másoltam ide:

Családnév : Nemesi előnév / kettős családnév : Főnemesi rang : Település : Épület típusa
Arenberg herceg Dévaványa–Kéthalom kúria
Baldácsy végvezekényi báró Dévaványa–Kéthalom kúria
Blayer Dévaványa–Köleshalom kúria
Borzi Bérlőtársaság Ecsegfalva–Borz kastély
Czernin dirkenaui Ecsegfalva–Horthymajor/Nagyködmönös kúria
Fekete Ecsegfalva–Zsombokakol kúria
Futó Dévaványa–Futótanya kúria
Gross gatályi és szécsényi Dévaványa–Árkussziget/Perjés kúria
Gross gatályi és szécsényi Ecsegfalva–Zsombokakol kúria
Halasy dévaványai Dévaványa kúria
Herzog csetei báró Dévaványa–Kéthalom kúria
Herzog csetei báró Dévaványa–Csete kúria
Horthy nagybányai Ecsegfalva–Horthymajor/Nagyködmönös kúria
Hunyady kéthelyi gróf Dévaványa–Kéthalom kúria
Jakabfy Ecsegfalva–Borz kastély
Jakabfy Ecsegfalva–Horthymajor/Nagyködmönös kúria
Jakabfy Kertészsziget kúria
Jakabfy Kertészsziget–Pusztacserepes kúria
Jakabfy Kertészsziget–Görbesziget kúria
Kolozsváry Kiss szentmargittai és kolossvári Ecsegfalva–Bürkös kúria
Kovács Dévaványa–Gabonás kúria
Lamberg orteneggi és ottensteini gróf Kertészsziget kúria
Lipcsey bilkei Dévaványa–Gabonás kúria
M. Kat. Vallásalap Ecsegfalva–Borz kastély
Meran gróf Kertészsziget kúria
Mészöly sárbogárdi Ecsegfalva–Bürkös kúria
Mezei Ecsegfalva–Kelemenzug kúria
Novotha beczkói Dévaványa kúria
Ocskay ocskai és dubováni Dévaványa–Köleshalom kúria
Okányi Kertészsziget–Görbesziget kúria
Péchy pécsújfalusi Ecsegfalva–Horthymajor/Nagyködmönös kúria
Philipp Ecsegfalva–Kelemenzug kúria
Philipp Ecsegfalva–Zsombokakol kúria
Ungár Dévaványa–Gabonás kúria
Wenckheim gróf Kertészsziget–Akasztó kúria
Zamoyski gróf Dévaványa–Köleshalom kúria

Persze senki ne gondolja, hogy ennyi kastélyt és kúriát kell keresnünk, hiszen az épületek tulajdonos változásait is mutatja a lista. De azért jó kiegészítésnek tartom a fenti bejegyzésemhez!  ;D

További jó kutakodást kívánok!  :o

– hajó –


Cím: Re:Vanyológia
Írta: sapolo - 2010-01-17, 19:58:51
Sziasztok.

Ezt elnézve,sajnálhatjuk,hogy a multban hatalmas pusztítás történt a rendszerváltozások közben. Mikor az oroszok mentek el,akkor azok raboltak el minden mozdíthatót. Pl a franciáknál azért maradhattak fent a kastélyok épségben,mert nem nagyon vonultak végig pusztító hadak. (kivéve talán a németek) Megyőződésem,hogy ha most állna a határban egy régi épület őrizetlenül,akkor azt is szétrabolnák. Sajnos ez történt a vizesfási "kastéllyal" is.

sapolo


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-22, 22:21:14
Képes képtelen városnézés


Isten éltessen mindenkit január 22-én − a Magyar Kultúra Napján − aki érti ezt a csodálatos, különleges, titkos nyelvet, és akinek kicsit kapar a torka gyönyörű Himnuszunk hallatán!...

Nos, a kastélyos-kúriás nosztalgia-kitérő után zökkenjünk vissza a megkezdett kerékvágásba, szemezgessünk még egy kicsit a Vasárnapi Újság 1862. március 23-án megjelent cikkéből és jó szokásunkhoz híven igyekezzünk kiegészíteni azt...

*

Házai között sok csinosan van épülve, de a piaczon lévő szép új városházán s néhány más nyilvános épületeken kivül a többit nem lehet látni, mert azok az udvarok belsejében vannak, az utczán járóktól magas nádkerítések által elfödve. Utczáinál rendetlenebb valamit lehetlen képzelni.
[...]
Van egy „népkör”-e melynek létesítését a helybéli derék ref. lelkésznek, Szabó Gábor úrnak köszönheti, ezen kör most sok hazai lapot s folyóiratot járat s évenkénti 5 pftos részvényekre van alapítva, tagjainak nagy része a gatyás osztályból áll, de az ily gatyás emberek becsületére válnának sok helyen a közép osztálynak is. Adjon Isten sok ily népkört a hazának!

*

Szabó Gábor tiszteletes csaknem három évtizedes működését a hálátlan utódok később egy bejegyzéssel sommásan elintézik: „1888. oktober 20án igen hideg északi szél futt, s reggel hó esett. Oktober 1én meghalt Szabó Gábor ny. lelkész, ki nem nagy épületire szolgált Eklézsiánknak.”

Szabó Gábor Ványára kerüléséről és az új városháza építésének megkezdéséről egyébként Szívos Mihály uram, a Debrecenből érkezett rímfaragó rektorunk is megemlékezett, amikor az 1859. esztendő ványai történéseit megénekelte.

1859.
Ez DévaVányára nevezetes év lett,
Mert benne ekkor több változás esett.
Január hó végén papváltozás történt,
Kitúrták Soós Istvánt s el is vitték szegényt.
Haza ment Kevibe s káplánságra jutott;
Nagy baj; de legalább békességben van ott.
Szabó Gábor ur jött Ványára helyette,
A professzorságot miután letette.
Most már csendességben van a gyülekezet;
Viszálkodás ugy is csak tévutra vezet. –
Augustus hóban a tornyot festették,
S az uj városháznak alapját letették;
Uj iskola épült a másik udvarán,
Tanítót tavaszkor hoznak bele – talán. –

Az 1862-ben éppen csak elkészült, „a piaczon lévő szép új városháza” eredeti kinézetét nem tudom megmutatni, mert fénykép felvételt csupán négy évtizeddel későbbről tudok prezentálni. Tudjuk, hogy közben átalakult, hiszen a feljegyzések tanúsága szerint: „1897ik évben renováltatott a városháza és nyugoti részen 4 szobával és egy levél tárral megtoldatott.”

No, azért csak csodáljuk meg a csatolt felvételt és figyeljük meg például, hogy hol volt ekkor az udvarra vezető bejárat!

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0016_vanyologia.jpg)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: belzebub - 2010-01-23, 15:22:08
Őszintén gratulálok Hajdú Józsi, legalább értelmes dolgokat lehet itt is olvasni, mert a pártoskodás és a személyeskedés már az agyamra ment. Tegyél fel minél több régi történetet, képet, fotót Dévaványáról. A többséget mindig nagyon érdekli a valós múlt.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Kotesz - 2010-01-24, 13:38:00
Türelmesen várjuk a folytatást, szép munka.
Legalább egy kis színt viszel a fórumunk életébe.
Köszönjük.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Lenzo - 2010-01-25, 20:08:26
Harmadszorra talán sikerül feltennem:

Dévaványai óvodások 1935-39 között. Valakinek van erről több infója ?


Cím: Re:Vanyológia
Írta: erdoscsaba - 2010-01-25, 20:56:35
Harmadszorra talán sikerül feltennem:

Dévaványai óvodások 1935-39 között. Valakinek van erről több infója ?

Kedves Lenzo!
Képet csak külső ftp serverről tudsz belinkelni.
pl. képfeltöltés.hu


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-28, 22:08:57
Harmadszorra talán sikerül feltennem:

Dévaványai óvodások 1935-39 között. Valakinek van erről több infója ?


Lenzo barátunk privát kérésére felteszem az alábbi két képet. Kommentárt nyilvánvalóan ő fűz majd hozzájuk...

(http://digisarret.uw.hu/vegyes/1933-1939-k.jpg)

Nagyobb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vegyes/1933-1939.jpg (http://digisarret.uw.hu/vegyes/1933-1939.jpg)

*

(http://digisarret.uw.hu/vegyes/1935-1939-k.jpg)

Nagyobb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vegyes/1935-1939.jpg (http://digisarret.uw.hu/vegyes/1935-1939.jpg)

Üdv: - hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-01-31, 10:03:24
Uraim! Köszönöm az elismerő és biztató szavakat, igyekszem megfelelni az elvárásoknak...  ::)

*

Képes képtelen városnézés


Pillantsunk bele ismét egy mondat erejéig a megkezdett cikkbe és kommentáljuk a megszokott módon:

„1711-ben a szétszéledt lakosok, kiknek egy része a harczból, többi pedig menhelyeikből haza került, az egyház körül újra házakat építének. 1723-ban a nagy harangot kiigazíttatták.”

Ha valaki kicsit jártas vidékünk múltjában, jól tudja, hogy 1711-ben, de még azután is sokáig üresen álltak a falvak és városok, megyényi területek néptelenedtek el. Amit a török háborúk még megkíméltek, azt elpusztította Rákóczi szabadságharca...

Városunk története e tekintetben is különleges, hiszen őseink – több dokumentum tanúsága szerint – már az első adandó pillanatot megragadták az újratelepülésre, a szülőföld szeretének szép példáját mutatva. 1711-ben itt már újra indult az élet, ráadásul a lakosság kontinuitása (folytonossága) is bizonyítható.

Hogy mely családok költöztek vissza legelsőként, arról pontos képet kapunk Heves megye 1711. évi összeírásából. Ez a dokumentum, mely községünket „Oppidum Ványa”, azaz Ványa mezőváros címmel említi, 25 családfő nevét rögzíti. Nyolcuk neve után szerepel a „nobilis”, azaz „nemes” megkülönböztetés.

Lássuk tehát az 1711-ben Dévaványán összeírt családfők névsorát:

Oppidum Ványa

Takács Péter
Kovács András
Totth Gergely - Nobilis
Károlyi Páll
Marussy Mihály - Nobilis
Vida András - Nobilis
Vekerdi András
Nagy János
Varga Páll
Kis Dékány János - Nobilis
Dékány Péter - Nobilis
Potor András
Szabó Péter - Nobilis
Szabó János - Nobilis
Bere István
Boda Mihály - Nobilis
Váradi Páll
Simon Péter
Cser Páll
Tarsoll Ferencz
Vass András
Erdős István
Szabó Gergely
Kis János
Kis Mihály

Íme az 1711. évi adóösszeírás névsora:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0017_vanyologia.jpg)

Nagyobb felbontáshoz kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0017_vanyologia.jpg (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0017_vanyologia.jpg)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Lenzo - 2010-01-31, 10:57:17
Köszönöm Hajónak a segítséget.
Másodszorra csak sikerül.  (Pocsék lassú az internet, de leginkább interNYET.)

Kommentár a fényképekhez:
Az igazság az, hogy elkezdtem családfánkat építgetni, de úgy néz ki igen nehéz lesz megcsinálni. Idő és információ hiányzik.
Hirtelen vezérelt ötlet volt a két óvodás fénykép, reméltem hátha valaki felismeri magát rajta. Tudom, a szereplők mind hetvenen túl vannak és nem biztos hogy interneteznek. DE ! Biztos vannak gyerekek, unokák, rokonok akiket nemcsak a jelen érdekel és a monitor elé ültetik az idősebbeket, hátha eszükbe jut valami a régi időkről.
Ha egyetértetek gondolataimmal, cserébe további, mindenki számára érdekes dévaványai dokumentumok, fényképek digitalizált változatát igyekszem mihamarabb közreadni.

Köszönöm a lehetőséget, Szebb Jövőt !

Lenzo



Cím: Re:Vanyológia
Írta: Kotesz - 2010-01-31, 19:44:01
Felajánlásodat tisztelettel várjuk és köszönjük!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-02-22, 00:26:00
Képes képtelen városnézés

Rekesszük be rögtönzött olvasókörünket az 1862-es újságcikk alábbi mondatával:

„1733-ig igen megszaporodtak a lakosok, úgy hogy ekkor s később 1774-ben Mária Terézia királyné engedelmével újra kény¬telenek voltak az egyházat megbővíteni; az utóbbi kiigazítást egy az ajtó fölött még most is meglévő márványtábla bizonyítja.”

Az említett márványtábla – egy 100 évvel korábbi emlékkővel egyetemben – ma is megtekinthető a református templom előcsarnokában. Fényképe ide kívánkozik, de valami boszorkányosság folytán sehol sem találom. Ha mégis meglelném, ígérem, pótolni fogom...


Most pedig javaslom, mozogassuk át végtagjainkat és szellőztessük ki a tüdőnket. E célból rövid időre hagyjuk el a várost!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-02-22, 00:33:50
Képes képtelen városnézés

Furcsa szerzet az ember, ha a szülőföld iránti ragaszkodást kell szavakkal megvallania! Egyszer – ki tudja, hány esztendeje már annak? – 3 dévaványai fiatal úgy döntött, hogy hátizsákot ölt magára és megtapasztalja az akkoriban közkedvelt bolgár üdülőhelyek egyikét. Úgy emlékszem, mindnyájunknak ez volt az első tenger élménye. Jómagam azóta már sok „nagy vizet” láttam a világ számos távoli pontján, össze sem tudnám számolni, hányat, de azt a bulgáriai élményt még egyik sem múlta felül. Örömünket egyetlen apró tényező árnyékolta be, tudnillik, hogy ha sátrunkat egy fél órára magára hagytuk, onnan azonnal lába kelt valaminek...

M. barátom ezen egyszer egészen elkedvetlenedett. Igyekeztem vigasztalni, hogy „Nézd ezt a gyönyörű tengert, ezt az élményt már bizonyosan nem tudják tőlünk ellopni!” Mire jó barátom spontán, de naív őszinte megnyílvánulással válaszolt: „Én annál szebb vizet, mint ahol a Varsányháti kanális beleszakad a Folyásba, elképzelni sem tudok!”

Nos, így vagyok valahogy én is az ecsegi Óberettyó mentével, különösen annak a Templom-zug nevezetű szakaszával. A természet szépsége és a hely szelleme – Herman Ottótól Balogh Jánosig, Finta Sándortól Bereczki Imre bátyámig – mindig megérint. És az a sok babonás történet, amely leginkább Szűcs Sándor írásaiban maradt fenn...

Kása József dévaványai jegyző írja 1864-ben:
 
„Ecseg mintegy 20000 holdas puszta. Hajdan falu volt templomának romai még most is meg vagynak, ámbár falát már mintegy 30 évvel ezelőtt szétbontották 's elhordták.”

A templom helyét több térkép is megőrízte. Íme egy 1763-ból...

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0018_vanyologia.jpg)

... és egy másik 1809-ből:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0019_vanyologia.jpg)

Szűcs Sándor írja valahol:

„Valamikor azt mesélte a mihaszna babona, hogy zivataros éjféleken, mikor a tisztességes ember a dunyhát is a fülére húzza, hogy ne hallja a szélkakas csikorgását, a környékbeli boszorkányok ezen a romon szoktak volt összeseregleni. Jókedvéből nem is ment arra senki nappal se, nemhogy éjszakai sötétben. Éppen ebből kifolyólag vált aztán "jeles hellyé". A betyárok sokszor itt adtak egymásnak találkozót, mikor a Nagykunság, Bihar meg Békés közt csereberélték a lovak szépit-javát. S a pásztorok is itt váltottak szót a szegénylegényekkel, ha valamilyen "egyetértés" létesült köztük.”

No, persze jeles helyek nem csak Ecsegen, hanem Sárrétszerte máshol is akadtak! Idézzük ismét „a Sárrét tudósát”.

„A Harangút a szeghalmi határon elhagyva a rét vizét, egy ér medrében folytatódott. Ennek az érnek a partján, a Turbuchalomnál állt a Bábák-fája. Erről is rossz hírek szállingóztak. Azt rebesgették, hogy bizonyos éjszakákon boszorkányok gyűléseznek alatta, s ide járnak ki velük való szövetkezésre némely elhíresedett bábák Szeghalomról, Gyarmatról meg Ványáról. Itt hányták-vetették meg, kit hogyan lehetne megrontani, melyik-melyik csavargó legénynek kellene
hátrakötni a sarkát, hogy kucikban szendergő jámbor ember váljék belőle, s melyik szilaj fattyút kellene nyereg alá törni. Amikor pedig mindezt kedvük szerint megtárgyalták, dudaszó mellett dáridót csaptak, körbe-karikába fogózva táncoltak.”

A minap álmomban ismét Ecsegen jártam, és magam is láttam egy igazi boszorkányt. Fiatal volt, okos és ellenállhatatlan. És szívesen beálltam volna a megrontásra kiszemelt fattyúk végeláthatatlan sorába!   ::)

Ványai legények, sárréti suhancok, vigyázzatok! Boszorkányok – hál’ istennek! – még ma is léteznek!...  :o

Zárjuk mai kirándulásunkat egy Templom-zugi hangulattal:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0020_vanyologia.jpg)


- hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: indián - 2010-02-24, 17:30:06
Tisztelt hajó!
Személy szerint nagyon örülök ennek az álltalad indított témának bár megvallom az elelyén voltak föntartásaim.  Csak gratulálni tudok és erőt egészséget kivánok a további munkádhoz.
  Mindíg izgalommal várom a folytatást.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-02-28, 17:18:15
Köszönöm az elismerő szavakat és a biztatást. Igyekszem mindenki megelégedésére folytatni...

*

Képes képtelen városnézés


A farsangvégi bolondozást sem nélkülöző előző epizód után hagyjuk el a humort és hagyjuk el a misztikumot. Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek már bőven elege van az idei zimankós télből. Bár szüleink, nagyszüleink számára a hasonló telek nyilvánvalóan nem számítottak volna különlegesnek, a mi generációnk valahogy már kezd elszokni ettől. A globális felmelegedésre „optimalizált” energiaárak mellett pedig ezekben a hetekben a fűtésszámláink is ijesztő magasságokba emelkedtek...

A szélsőséges időjárás azonban a globális környezetpusztítást megelőző „boldog békeidőkben” sem volt példa nélküli. Kegyetlen tél lehetett az  1829/1830. évi, mert az erről emlékező írásoknak több helyen is nyomát leltem. A „Sárrét tudósa”, Szűcs Sándor a Debrecenből hazafelé tartó sápi kántor feljegyzését idézi 1830-ból:

Cudar idő ezen télen
Megkínzott az útfélen.
Fülem, orrom majd elhagytam,
Majd a göröngy közt maradtam.

Hóförmeteg szembe vágott,
Farkas a sarkamba hágott.
Ám vezérelt Isten gondja
Szovát alatt egy csárdába.

De nem méltatván hosszabb rigmusra a kellemetlen emléket, prózára fordítva folytatta: „Jó szerencsémre tapasztották oda ezt a csárdát, mert három napig szorított benne az idő. Azon napon, esteledéskor Szoboszlóra menők is jöttek szánon, de inkább mondhatom, lovaik hozták, vagyis az oktalan állat természeti érzete, mely enyhhelyet keresett a rémisztő időben. Gazdáik gyeplőt sem tartottak, hanem hidegtől bénán vettük le őket. Egy határban lakó pásztor is jött be kevés időre, de semmi nem tarthatta, jószágai után menvén, amelyek az idő által elűzettek. Intett, hogy bármiként is lenne, ha nem többed magammal és kézbeli alkalmatossággal, de magánoson innen tovább ne mozduljak, mert a Sár Rétjéből igen sokan jöttek fel farkasok s a Gyopáros Hajlásánál karéjjal vannak. A nagy dühöngés három éjtszaka és három nap nyomta a csárda falát és ajtaját ingatta. Az ablakot merevül betemette a pustolás, de nem is vágytunk kitekinteni. Majd azután az idő szigora enyhülvén, szánon jöttem Földesig, de ez is csak olyan volt, hogy a tarisznyában a kenyerünk kővé fagyott.

A tavaszi olvadás azonban talán még a nagy téli havazásnál is jelentősebb károkat okozott. A Körösök vize, majd pedig a hirtelen megáradt Tisza még Dévaványa környékén is emberi életeket követelt. Gacsári István füzesgyarmati református lekész krónikájában is megemlékezik erről:

Ekkor történt az, hogy a túri tavaszi vásár alkalmával véletlenül ez a szörnyű kiáltozás hallatott minden felől: „Szaladjon és takarodjon minden ember, aki tud, mert jön a rettentő árvíz!”− és amint az emberek szaladtak, már akkor a fokon és ereken úgyannyira felnőtt a víz árja, hogy egy Kabai nevű dévaványai nemes embert lovával és szekerével, mint szinte a rajta ülő zsidó asszonnyal és gyermekével együtt ragadva elsodrotta és mindnyájukat halva fogták ki.

Még pontosabb képet kaphatunk ezen különös időjárásról és a hirtelen árvíz okairól, ha belelapozunk Dévaványa nemes helység protokollumába (jegyzőkönyvébe):

Pro Memoria

1830k Esztendőről, és ebben volt idő járásáról emlékezetbe hagyódhatnak e' következendők úgymint: -

A' Fagyás bé állott 1829k Esztendő November 16kán, melly után mindjárt le esett a' Hó; úgy hogy már 19kén Novembernek szán út volt, ezen Hó nevelkedett napról napra; − annyira hogy emberek emlékezetét meg haladó nagyságra szaporodott; − Új Esztendő után néhány nappal meg lágyult, eső esett a' nagy Hóra, ez az eső, és általa okozott olvadás a' föld színére a' hó alá, melly azomba térdignél fellyebb érő maradt, vette magát, ott, a' rá következett hidegtől meg fagyott jéggé vált; Mellynek a' lett következése, hogy a' mikor szinte Marzius 7kéig gyakoribb esések által nevelkedett, és az utazást is szintén lehetetlenné tett Havak, − míg annyira meg fagytak, hogy a' Hó tetején minden út, törés nélkül széltére lehetett menni, terheket hordani szánon Lovon, vagy ökrön, − kezdtek engedni; még is Marzius 24kéig el nem olvadtak; a' mikor osztán el enyésztek: − ezekből minden Lapossak tele lettek, mert jéggel lévén a' földszíne fedve, a' vizek belé nem mehettek. − ebből lett hogy a' Körösök eggyütt annyira meg áradtak, hogy képzeleten kívül elébb a' Határ Déli részét, és a' Bartzét el borították, a' Katari, és 2 Csík ér gátak tartották. − A' mikor ez kezdett megtérni, éppen a' M. Túri vásár Vasárnapján, melly most Apr. 25kén volt a' Tisza árja akkor el érkezett, melly Etseg felől jővén Rielt, és más részét a' Határnak el borította, annyira, hogy a' Sándor rónai gátat is el szakasztott az eggyik végén keresztül menvén a' Gyáni Zsigmond Uram Tanyáján innen a' szántó földeken szélt vett, 's úgy folyt a' Vágás felé. a' Katari, és Ló fogó gátakon felül térdig érővel is ment, nevezetessen a' gátak végéig szaggatta el; e' miatt a' Cs: Balai Csősz Kis Szabó Mihály a' nagy Ló fogó gát túlsó végén a' vízben hóltt: - ez a' víz Balának is nagyobb részét el borította, még a' Halas háton a' partosabb háton is a' Karámokat fel vette. − ezen árvíz után következett a rendkívül való szárazság, melly mind vetést mind kaszállót, legelőt el égetett, − Sept. eleiig eső felette kevés volt.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-03-12, 23:26:33
Képes képtelen városnézés

Bevallom, a városból kirándulni ebbe az irdatlan nagy ványai határba még ma sem veszélytelen! Könnyen elcsámborog az ember – térben és időben egyaránt –, és el sem kell tévednie ahhoz, hogy sok jó időt töltsön el benne...

Tisztelettel megígérem, hogy máskor is kilátogatunk még ide, de most − egy jókora kerülővel − térjünk mégis inkább vissza a város házai közé!

No, persze a határban való utazgatás régen más, valódibb veszélyeket is jelentett. Télen a hó, nyáron a sár vagy éppen a por keseríthette meg az erre vetődő jövőmenők dolgát. Márpedig ezek nem is lehettek olyan kevesen, hiszen – a Sárrétek áthatolhatatlan mocsrait elkerülendő – még a Budapestről Nagyváradra vezető országút is éppen errefelé, Mezőtúron, Dévaványán, Szeghalmon keresztül vezetett!

S ha a téli időjárás viszontagságai nem tartogattak volna elegendő kalandot, hát akkor ott voltak a réti farkasok! Apai ágon kinyomozható őseim – dédnagyapámmal bezárólag – mindnyájan pásztor emberek voltak, akik kemény teleken a juhkarám mellet sokat küzdhettek az éhségtől elkínzott ordasokkal. Nem véletlen hát, hogy édesapámtól több farkas történet is rám maradhatott, melyeket ő még a nagyapjától hallott...

Egy farkaskalanddal „színezett” téli utazást valamelyik ványai vőfélyünk még rímekbe is szedett. Ványáról – többed magával – szánkón vergődött át egy túrkevei lakodalomba, melynek históriáját aztán versben hagyta reánk. „A téli fehérség vette-é el szemük világát avagy az utazáshoz bátorságot merítendő, felette meghúzták-é a kulacsot, csak elég az hozzá, hogy jól bebarangolták őkelmék a két város közét.” – kommentálja az írást közlő Szűcs Sándor.

Ványáról alighogy éppen kifordulánk,
A Nádösvénynél egy csordát találánk.
Azt ne gondolják ám, hogy tán tinók voltak,
De fene ordasok, akik ránk rontottak.
Károly öcsénk együtt János kocsisunkkal,
Lovainkat védték, hegyes vasvillákkal.
Villámnak kicsapta egyik vad a farát,
Valamelyik másik Károly kezeszárát.
Közéjük puskáztunk Nagy Mihály sógorral,
Így jöttünk oszt többen egy kani farkassal.
Ám a becses vendég dög a saraglyába,
Azért vonít most mind az udvar kutyája.
De ez nem volt elég, a dühödt veresek
A Szíhalom táján megint megkergettek.
Amint odább mentünk, ott meg más baj ére,
Nyakig vesztünk bele a póhalmi érbe.
Nincsen a határnak se hegye, se völgye,
Minden útaival a hó betemette.
Ha lapátokat is nem hozunk magunkkal,
Tán a hóba veszünk szánunkkal, lovunkkal.
Sártói nádasban szinte őgyelegtünk,
Remete halmánál hóba tévelyedtünk.
A Berettyó part közt újfent ez követett,
A nagy havazásban ránk beesteledett.
Tán ide se érünk, bár ideje illő,
Ha nem tolja szánunk a feltámadt idő.


„Mikor leszállt az alkonyat és hamvaskék köd ereszkedett a pusztára, nagyon ismernie kellett annak a tájat, aki tudni akarta, merre van előre meg hátra... Ha eltévedt, ott fagyott. Vagy csak csizmáját hagyták az éhesen kuncsorgó farkasok.”  – teszi hozzá a Sárrét tudósa. Hát, drága emlékű Sándor bátyám! Néhány esztendeje, egy alaposan behavazott szent karácsony napján ezt ugyan magam is megtapasztalhattam! Ehhez a kalandhoz bizony cseppet sem hiányoztak a vérszomjas réti ordasok!...

De a kalandos utazáshoz minálunk sem tél hava, sem nyár heve nem kellett! Itt volt Ványán a Vágás, a Sima-tón, vagy Tó-alján átvezető rév átkelőhely, amely önmagában véve élményt kínált az erre uatzóknak. Kása József jegyző írja 1864-ben:

„Vágás, mély ér a Pest–váradi országutban a város alatt; utasokra nézve emlékezetes vólt, minthogy a kocsit két egymáshoz erősített vályuba állítva kellett ezen vágás mély vizén átszállittatni, a lovak ezen sajátságos kompra nem fértek föl, hanem mellé kötve kellett átuszniok.”

Ezt a legendás átkelőhelyet egy 1783-ban készült térkép is megőrizte. Íme:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0021_vanyologia.jpg)

Nagyobb felbontásért kattints a linkre: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0021_vanyologia.jpg (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0021_vanyologia.jpg)

1847 nyarán – Arany János nagyszalontai otthonából Pestre utaztában – Petőfi Sándor is megismerkedhetett a Sárrét marasztaló vendégszeretetével! Június 10-én Körösladányba érkezvén még „csupán” egy allegorikus szerelmes versre futotta az egyhangúnak tűnő táj nyújtotta élményekből:

PUSZTA FÖLD EZ, AHOL MOST JÁROK...

Puszta föld ez, ahol most járok,
Istenért sem látni virágot,
Rajta bokor sincsen, ahol a
Fülemile-madár szólana,
Az este is felhős, fekete,
Nincs a csillagoknak híre se'...
Hogy jutottál mégis eszembe,
Barna kislyány, szívem szerelme?
Eszembe jutottál, édesem,
És most már úgy tetszik énnekem,
Mintha itten a szomszédomba'
Fülemile-madár szólana,
S mintha virágok közt ballagnék,
S csupamerő csillag voln' az ég!


Körösladány, 1847. június 10.

Június 11-én azonban – Körösladányból Mezőtúrra utaztában – valahol a felázott agyagba ragadhatott az örök hős szerelmes költői képeinek legfennköltebb kelléktára! Ez a vers bizony már a sárból vétetett, s számunkra talán éppen az érzelmek őszinte kifakadása folytán válik oly kedvessé. Olvassuk hát együtt az Alföld legendás szerelmesének egy leplezetlenül őszinte megnyílvánulását – amely azonban felvillantja a legnehezebb pillanatokban sem nélkülözhető legendás magyar humorérzéket.

UTAZÁS AZ ALFÖLDÖN

Pompás kis útazás, valóban!
Alig van egy arasznyira
Fölöttem a felhő, oly terhes,
Szakad nyakamba zápora.
Bundám dohányzacskómra adtam,
Hogy az maradjon szárazon.
Csuron víz vagyok. Még megérem,
Hogy végre hallá változom.

Minő az út!... de vajjon út ez?
Vagy fekete kovász talán?
Mely ha kisűl, leszen belőle
Kenyér az ördög asztalán.
Ne dögönyözze kend csikóit,
Ne dögönyözze kend, kocsis,
Fölérünk Pestre, ott leszünk tán
Már az itéletnapon is. -

Hej, alföld, alföld, nem reméltem,
Hogy így fizess szerelmemért!
Vagy tán e zápor és ez a sár
Épen szerelmemért a bér?
Csakugyan az lesz... a záporban
Bucsúkönyűid ömlenek,
S karod a sár, amely helyettem
A kereket öleli meg.

Szép tőled, kedves alföldem, szép,
Hogy engem ennyire szeretsz,
Hogy távozásom így megindít,
Hogy ilyen bánatot szerez;
Örűlök rajta, hogy irántam
Ily érzékeny szived vagyon,
De, szó ami szó, jobb szeretném,
Ha nem szeretnél ily nagyon.


Mezőtúr, 1847. június 11.

Nos, a bejegyzés elején azt ígértem, hogy jókora kerülővel ugyan, de visszatérünk a város házai közé. Már szinte ott is vagyunk! De – kissé hosszúra sikeredett – bejegyzésünk nem lehetne teljes anélkül, hogy ne csupán térben, de időben is utaznánk egy kicsit! Ezt is megtehetjük, de ehhez alább egy kérés is társulni fog!

A történet a mába vezet vissza. Néhány évvel ezelőtt egyik nővérem családjával töltöttünk pár napot a Balaton déli partján, Fonyódon. A nap sugarait megelégelve és természetes érdeklődésünket kielégítendő egyik napon sógorommal bementünk a turista információs irodába, ahol a pult mögött alló hölgyek kedves érdeklődéssel kérdezték, hogy honnan is érkeztünk? Sógoromék Békéscsabáról, mi Székesfehérvárról, így hát kézenfekvő volt a szinte egyszerre kimondott válasz, a közös szülőföld említése: Dévaványáról jöttünk! :) Hát, erre a feleletre derült csak igazán kedves mosoly az említett hölgyek orcáján! Elmondták, hogy előző évben Sz@rvason jártak, ahol úgy döntöttek, hogy feltétlenül látniuk kell az európai hírű Dévaványai Túzokrezervátumot. Kocsiba szálltak és meg sem álltak... Nos, nem Réhelyig! Ahogy elmesélték, Gyomát elhagyva hamarosan megálltak, kiszálltak az autóból és lefényképezték a Gyoma-Dévaványa közötti utat. Ilyet ugyanis addig nem hogy soha sem láttak, de gazdag fantáziával sem lettek volna képesek elképzelni!

( Az alábbi kép csupán illusztráció. Forrás: www.devavanya.com)

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0022_vanyologia.jpg)

Lehet, hogy a túzok mellett – vagy talán azt megelőzve – legnagyobb idegenforgalmi vonzerőnkké válhat(na) az említett útszakasz? Katasztrófa turizmusra kiéhezett világfiak jertek velem, imádjuk együtt az UTAT!

És akkor előhozakodok a fenntebb beharangozott kérésemmel. A véletlen úgy hozta, hogy a gyomai út ügyében a közelmúltban valaki külön rovatot indított. A téma egyszerű felemlítése is érthető érzelmeket vált ki mindnyájunkból, de nagyon szépen kérek minden ide látogatót: tekintettel arra a tényre, hogy a Dévaványára vezető utak állapota nem csupán választási ciklusokon, de egész történelmi korszakokon, politikai rezsimeken is átível – a megoldás szándékának leghaloványabb jele nélkül – tartsuk meg továbbra is e rovat aktuálpolitikától való mentességét! Örömmel várom a témához kapcsolódó hozzászólásokat, de az aktuálpolitikai értékeléseket kérem, a  fórum más, megfelelő rovatába / rovataiba bejegyezni!

Köszönöm az eddigi és ezt követő megértéseteket!

- hajó-


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-04-14, 22:42:53
Képes képtelen városnézés


Kedves és kitartó látogatók!

Elnézéseteket kérem, amiért hosszabb ideig távol kellett maradnom, de – számtalan egyéb elfoglaltság mellett – olyan jó okom is volt erre, amely hamarosan talán „igazolni fogja” hiányzásomat...  ;)

Még mielőtt ismét folytatnánk a megkezdett városnézést, térjünk vissza egy korábban érintett témára.

Említettem, hogy vitéz Lipcsey Márton tábornokról úgy tudom, személyében az öttusa sport hazai meghonosítóját tisztelhetjük, de pontosabb információm nem volt a témáról. Most dr. Marsi István „vanyológus” barátom több – az interneten elérhető – forrást is küldött nekem, amely alátámasztja a fenti állítást. Megköszönve szívességét, a témához szorosan tartozó részleteket megosztom ezen a helyen.

*

1881. december 26-án született Tiszafüreden vitéz Lipcsey Márton  tábornok, aki a Ludovika legjobb sportolóival megszervezte az első  magyar öttusaversenyt. (+Szentendre, 1972.március 1.) – Forrás: http://www.tfvk.koznet.hu/html/tf_evfordulok.html

*

Marsi István összefoglalója a kastélyról: Lipcsey Márton dévaványai kastélya a település külterületén, a gabonási határrészen volt. Az épület a tábornok vitézi telkén és hozzá csatlakozó néhány száz holdas magánbirtokán (összesen kb. 370 kat hold) helyezkedett el. A birtokot az 1945-ös földreform során felosztották, a kastély pedig állami kézbe, majd az 1980-as évek eleji lerombolásáig termelőszövetkezeti használatba került. Egykori képéről nagyon kevés forrásunk maradt.

Stranszki Péter szerint az épületre, ami egy középbirtok központja, udvarháza volt, az 1960-as évekbeli állapotában a kastély kifejezés kissé hízelgőnek tűnik. Visszaemlékezése alapján az épületet az 1950-es években É-i és D-i részre választották szét, melyben egy-egy önálló lakást alakítottak ki. Az É-i részben lakott a mindvégig Dévaványán maradt ifj. Lipcsey Márton, a tábornok fia. A D-i részben Pataki László termelőszövetkezeti elnököt és feleségét követte Stranszki Miklós és családja.
A kastély kissé nyújtott sátortetejű volt, amit hódfarkú cserép fedett. A helyiségek hajópadlósak voltak, az É-i lakás nagy része alatt téglázott pince helyezkedett el, melynek külső bejárata a K-i oldalon volt. Ugyancsak az É-i lakás egyik helyiségében volt a padlásfeljáró. A főbejárat a D-i oldalon volt, itt az épület teljes szélességében terasz húzódott. A homlokzatot és a bejárati kapu oszlopait különböző gömbdíszek tagolták.

Stranszki Miklós a Licsey-kastély lépcsőjén (1960-as évek első fele):

(http://digisarret.uw.hu/vegyes/lipcsey_kastely_lepcso.jpg)

Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vegyes/lipcsey_kastely_lepcso.jpg (http://digisarret.uw.hu/vegyes/lipcsey_kastely_lepcso.jpg)

Stranszki Miklós  volt a  dévaványai Lenin termelőszövetkezet (ill. jogelődjei) kertésze az egykori Lipcsey-kertben. A család, így fia Stranszki Péter is az 1960-as években a kastélyban lakott.

*

Lipcsey Márton országgyűlési képviselő életrajza. (Országgyűlési Almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről, 240. oldal)

(http://digisarret.uw.hu/vegyes/vitez_lipcsey_marton.jpg)

Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vegyes/vitez_lipcsey_marton.jpg (http://digisarret.uw.hu/vegyes/vitez_lipcsey_marton.jpg)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-04-14, 23:53:27
Kedves Barátaim!

A rovat indítása óta többen érdeklődtek privát üzenetben, hogy mi is az a Sárréti Digitális Gyűjtemény, illetve mikor és hol válik hozzáférhetővé. Nos, nagyon röviden igyekszem megválaszolni a kérdéseket.

A Sárréti Digitális Gyűjtemény Alapítvány 2006-ban jött létre. Célja – egyebek mellett – a sárréti településekre vonatkozó, nehezen hozzáférhető helyismereti dokumentumok digitalizálása, majd lehetőség szerint ezek internetes elérésének biztosítása. (Ez a tevékenység egyébként már jóval az Alapítvány létrehozása előtt elkezdődött.)

A digitalizálási tevékenység során Dévaványát – mint a Sárrét egyik karakteres kisvárosát – megkülönböztetett figyelemmel, „referencia” településként kezeljük. Már jelenleg is meglehetősen nagy mennyiségű olyan digitalizált dokumentum áll rendelkezésre, amely bizonyára széleskörű érdeklődésre tarthat számot.


Hogyan lehet segíteni az Alapítvány munkáját, illetve céljainak megvalósítását?

Kézenfekvő és ezekben a napokban aktuális, ha az adózó állampolgárok – élve törvény biztosította jogukkal –  rendelkeznek személyi jövedelemadójuk kétszer 1%-ával és ennek a civil szervezetek számára felajánlható részét Alapítványunknak juttatják.

Ez esetben a rendelkező nyilatkozatra a következő adószámot kell írni: 18391833-1-04

Természetesen további pénzadományokat is örömmel fogadunk a következő számlaszámra: 10405066-00010421-00000004

Segíteni azonban nem csupán pénzbeli adomány révén lehetséges. Ha valaki úgy érzi, hogy tudását, szabad ideje egy részét szívesen áldozná a fenti célok valóra váltására, keressen meg privát üzenetben. Nézzük, elsősorban milyen segítségre számítana az Alapítvány:

- dokumentumok digitalizálása (szkennelés, szöveggé alakítás, stb.)
- számítógépes szövegszerkesztés (dokumentumok begépelése)
- internetes honlap fejlesztés (elsősorban PHP és MySQL programozás)
- és természetesen minden egyéb lehetséges segítség.

Köszönettel: Hajdú József


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-05-23, 01:27:18
Kedves Barátaim!

A rovat kitartó látogatóit szeretném hamarosan kárpótolni azért, hogy megkezdett városnézésünk hosszabb ideje nem folytatódhatott. Azt ígértem, hozok majd valamilyen igazolást távolmaradásom okáról. ;)

Nos, reményeim szerint hamarosan "kézbe vehettek", illetve letölthettek egy olyan kis folyóiratot, amely minden "vanyológus" érdeklődésére számít.

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0023_vanyologia.jpg)

Kérem további türelmeteket.

Üdvözlettel: hajó


Cím: Re:Vanyológia
Írta: vargav - 2010-06-09, 23:57:56
Kedves Ványaiak,

Gratulálok ehhez a szép helytörténeti fórumhoz!

Egy kérdéssel fordulok a fórumozókhoz. Rokonaim elbeszélése szerint őseimnek földje volt Dévaványán valamikor. Az általáluk nevekkel visszavezethető időkben már nem, akkor Endrődön éltek a Vargák, de azt is mesélték hogy van/volt egy kereszt ott, amit "Varga keresztnek" neveztek, talán mert ők állították.
Hallottak erről a keresztről esetleg?

Varga Attila


Cím: Re:Vanyológia
Írta: viharsarok - 2010-06-10, 11:20:56
Kedves Varga Attila.

A kereszt amiről hallottát (Varga kereszt) a Mezőtúri úton található, az útkereszteződés mellett ahol a tsz major felé vezető úton.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Tomzsi - 2010-06-10, 19:47:03
Tisztelt Varga Attila!

Itt találhatsz képeket az általad keresett keresztről, valamint a városról. Alkalmanként frissül az oldal, bár van pótolni való.
A mezőtúri úti keresztet itt találod,
http://devavanya.tvn.hu/devavanyaalbum/pg229.html
és ez már a felújjított változatot is tartalmazza.

Üdvözlettel Tomzsi.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: vargav - 2010-06-11, 13:54:18
Köszönöm a válaszokat!

Ezek az albumok nagyon informatívak, majd egyszer el is látogatok Dévaványára. Azt meg tudja esetleg valaki mondani, hogy miért Varga keresztnek hívják, ha egyszer a Szöllősy család emelte? Olvasom, hogy a Gyomai úti keresztet Varga András állíttatta, még az évszám (1894) is jobban illik a képbe.

VA


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-06-12, 12:28:38
Kedves Attila!

Engedd meg, hogy lerántsam a leplet a nagy titokról!!!  ;D

A Varga keresztet azért hívják Dévaványán Varga keresztnek, mert bizonyára Varga András állíttatta. Gondolom, most meglepődtél!  :D

Viharsarok barátunk jó indilatú válaszában (egyébként köszönet érte!!!) azért volt egy alapvető tévedés. A mezőtúri úton is áll ugyan egy kereszt, amit lelkes fiatalok tudtommal ki is igazítottak nemrégiben. Viszont! ...

Az általad keresett Varga kereszt a gyomai út mellett, ha Dévaványáról Gyomára mész, akkor az út bal oldalán, közvetlenül Lórés (ez a dévaványai határ egy része, amely a vizes időkből származik és eredetileg Ló-rév volt a neve) - naszóval: a lórési leágazásnál találod az elődöd által emeltetett keresztet.

A Varga kereszt az én gyermek és ifjú koromban, tehát talán a 70-es és a 80-as években még egy kőkereszt volt, rajta festett "bádog" Krisztussal. Aztán amikor állaga megromlott és valójában ledőlt, egyszer egy szép napon - nagy meglepetésemre - kijavították, pontosabban az eredeti talapzaton teljesen újra építették. Egy fém kereszt és egy "háromdimenziós", vélhetőleg öntött - Krisztus került rá. A kijavítás, ill. újra építés ténye a nagy büdös "cocalizmusban" valószínűleg nem csak engem lepett meg pozitívan, még szinte gyerek fejjel, hanem másokat is, mert még az indoklásra is emlékszem: a kereszt tájékozódási pontként jelölve van a katonai térképeken, így a mindig háborúra készülő kommunista barátaink sem hagyhatták elveszni. Könnyebb volt kiigazítani a Varga keresztet, mint a Varsói szerződés összes térképét!  ;D

A valóságot, hogy tudniillik ki és kinek a költségén javíttatta ki, már régen szeretném magam is tudni, de ennek utána kellene járni. Én mindenképpen a dévaványai római katolikus egyháznál kezdeném a tájékozódást...

Ha valaki többet és pontosabbat tud erről kérem jelentkezzen itt a fórumon, vagy "privát üzenetben". [digisarret@gmail.com]

Üdvözlettel: hajó


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-06-25, 22:20:47
Kedves Vanyológusok és Kitartó Érdeklődőim!

Jelentem: hosszas és nem kevesebb kitartást igénylő verejtékes munka végeredményeként, sok hónapos vajúdás után nemrégiben megszületett a világtörténelem legelső önálló vanyológiai folyóirata, az Ösztörű   első száma. Az újszülött mérete 54 oldal, súlya (Dévaványa kulturtörténetében remélhetőleg) nem elhanyagolható!... :D

Megoldódni látszik az a dilemma is, hogy egy ilyen elektronikus kiadvány hogyan juthat el az érdeklődő Olvasókhoz. Azt gondoltam, hogy megérdemel ez a magazin egy egyszerű, önálló honlapot. Valójában minden rajtra kész, a kis honlap tesztelése várat még csupán magára, így megígérhetem Nektek: MÉG E HÉTVÉGÉN STARTOLUNK!

Szóval...


.. JÖN! ... JÖN! ... JÖN! ... JÖN! ..

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0024_vanyologia.jpg)

M i n d i g   a   c s ú c s o n ...  ;-)


(Teljes felbontásért katt ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0024_vanyologia.jpg (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/0024_vanyologia.jpg))

 ;D

Üdvözlettel: hajó


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-06-27, 20:43:35
Kedves Vanyológusok, Barátaim!

Ahogyan megígértem, útjára bocsátom az Ösztörű címet viselő folyóiratot, amely mostantól ingyenesen letölthető az Internetről. Kívánok hozzá tartalmas szórakozást mindenkinek!

A középkorúak még bizonyára emlékeznek az Aczél házaspár által irányított Kádári "magyar" kultúrpolitika legendás három T-jére: Tiltani, Tűrni vagy Támogatni...

Nos, semmiféle gondolati közösséget nem vállalva a fentiekkel, de szeretném az Ösztörű kapcsán meghirdetni a 3+1 T programját:  ;D

1. T ------ TÖLTSD LE!
2. T ------ TANULMÁNYOZD figyelmesen!
3. T ------ TERJESZD!
3+1. T --- TÁMOGASD további számok megjelenését!


Jó olvasgatást kívánok mindenkinek!  ;)

Íme az Internetes honlap címe: http://osztoru.net84.net/ (http://osztoru.net84.net/)

Üdvözlettel: hajó


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-06-28, 22:06:53
Egy hasznos info: ha valakinek nem könnyű megjegyeznie az URL címet, mától használhatja a Google keresőt. Ha a Google-be beírod az Ösztörű szót, az első vagy a második találati helyen kihozza az Ösztörű honlapját. Innen már csupán 1 kattintás! ...  :D

Szintén mai hír: az Ösztörű immár hivatalosan bejegyzett folyóirat, mely az ISSN 2061-9189 számmal került regisztrálásra.  :o

Üdv: hajó


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Tomzsi - 2010-06-29, 20:11:21
Tisztelt HaJó!

Köszönetemet, és nagyrabecsülésemet szeretném tolmácsolni.
Egy kisváros mint Dévaványa, életében fontos ha egy olyan kiadvány jelenik meg, amely a múltjával s jelenével foglalkozik. Remélem mind ez hamarosan anyagi támogatásra is talál, s fizikai formában is beszerezhetővé válik ez a kiadvány. Újságnak semmi képen nem nevezném, inkább egy fontos helytörténeti és vagy helyrajzi, magazinnak. Mondjuk ki és használjuk büszkén ezt a szót, magazinnak mely mindenféleképpen túlmutat jelenkori, mindennapi eseményeinken, mégis fel öleli mindennapi, múltbeli történetünket. Fontos ez, főleg egy olyan történelmi esemény feldolgozása tekintetében mint a közelmúltunk 56.-os forradalma, melyet ha egy idősebb ember olvassa olyan emlékek kerülhetnének felszínre, melyek pótolhatatlanok, s segíthetnek még objektívebben látni s megítélni bennünket.


Tisztelt HaJó, mégy egyszer  köszönöm, hogy megajándékoztál az Ösztörűvel.

Üdvözlettel Tomzsi


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Antekirt - 2010-06-30, 10:35:29
Kedves Vanyológusok és Kitartó Érdeklődőim!

Jelentem: hosszas és nem kevesebb kitartást igénylő verejtékes munka végeredményeként, sok hónapos vajúdás után nemrégiben megszületett a világtörténelem legelső önálló vanyológiai folyóirata, az Ösztörű   első száma. Az újszülött mérete 54 oldal, súlya (Dévaványa kulturtörténetében remélhetőleg) nem elhanyagolható!... :D


Letöltöttem, és minden elismerésem hajó!
Várom a további számokat.

Üdv: Antekirt


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-07-04, 20:44:42
Tomzsi, Antekirt és Mások!

Köszönöm az elismerő sorokat!

A honlapra feltettem néhány további visszajelzést is.

http://osztoru.net84.net/olvasoi_velemeny.html (http://osztoru.net84.net/olvasoi_velemeny.html)

Köszönöm, ha a továbbiakban is megosztjátok velem, hogy melyik írás tetszett, vagy éppen melyik nem és miért. Minden reflexió segít a következő számok összeállításában.

És természetesen örülök, ha népszerűsítitek a folyóiratot, hogy minden érdeklődőhöz eljuthasson.

Üdvözlettel: hajó


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-07-21, 21:18:34
Lenzo barátunk még januárban küldött két képet és segítséget kért a személyek beazonosításához. Nos, kedves fórumozók, részetekről túl nagy aktivitást nem váltott ki a próbálkozás, azonban Lenzo azóta elért bizonyos sikereket. Kérésére közlöm az eredményt...

(http://digisarret.uw.hu/vegyes/1933-1939-k.jpg)

Nagyobb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vegyes/1933-1939.jpg (http://digisarret.uw.hu/vegyes/1933-1939.jpg)

Óvodai csoportkép
Készült: Dévaványán az 1939. évben.  Helyszín: Óvoda udvara a református parókiával szemben.

Ismert személyek nevei:
Alsó sor balról 4. Csatári István (Szolnokon cukrásznak tanult az 1950-es években.) - 6. Emericzi László (állami gondozott volt.)
Aluról a 2. sor balról az első:  Hőgye ? - 13. Kelemen Árpi - 14. Igrici Sári
Óvónő: Nagy Irén (Erdélyből származott)
Alulról a 3. sor balról jobbra: 8. Kovács Róza
A legfelső sor: Dadus a kezében gyermekkel ismeretlen, balról az 5. fej: Nyúzó János - 7. Lengyel János (zsebkendője az ingjéhez rögzítve) - 12. Ladányi Mihály későbbi költő (a kezével  szemét törlő, síró gyermektől jobbra)


*

(http://digisarret.uw.hu/vegyes/1935-1939-k.jpg)

Nagyobb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vegyes/1935-1939.jpg (http://digisarret.uw.hu/vegyes/1935-1939.jpg)

Iskolai csoportkép
1940-ben a tanév végén készült osztálykép a dévaványai első osztályosokról.

Felső sor, balról jobbra: H.Nagy Elemér, Somogyi János, Plesovszki Imre, Séllei Gyula, Berczi József, Csatári István, Z. Nagy Lajos,  Ismeretlen, Kovács István
Felülről a 2. sor, balról jobbra: Ismeretlen, Lengyel János, Földvári (?), Szilágyi Zsigmond, Földesi (?) Mária, Csikósné Tömöri Gizella tanítónő, Ismeretlen, Balla Róza, Kaszanyi Zsigmond, Ismeretlen, Feke József, Tagai Dezső.
Fentről 3. sor, balról jobbra: Pengő (?) Júlia, Ungy Erzsébet, Olasz Emma, Makkosi Eszter, Ismeretlen, Ismeretlen, Ismeretlen - (Tanító nénitől jobbra): Ismeretlen, Ismeretlen,  Fodor Rozália, Ismeretlen, Ismeretlen, Kovács Róza, Ismeretlen tanyasi kislány.
Alsó sor, balról jobbra: Szabó Katica, Ismeretlen, Ismeretlen, Ismeretlen, Csaba Margit, Ismeretlen, Túri Zsuzsa, Csikós Ádámka (a tanító néni fia), Csatári Irén, Heltai Márta, Ismeretlen, Ismeretlen, Papp Krisztina, Ismeretlen, Ismeretlen.

Lenzo, köszönjük!

Üdv: - hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-08-02, 19:39:31
Lenzo barátunk újabb ajándéka...

(http://digisarret.uw.hu/vegyes/1948.jpg)

Nagyobb felbontásért kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vegyes/1948.jpg (http://digisarret.uw.hu/vegyes/1948.jpg)

Dévaványai Polgári Iskola végzősei 1948-ban

Ismert személyek nevei:

Felső sor, balról jobbra:
Kürti József, Földesi Béla, Szabó Gyula, Faragó ? , Dudás József, Barta Ferenc, Gecsei Zoltán, Csatári István, Ismeretlen, Papp Gyula.
Felülről a 2. sor, balról jobbra:
Vince Sándor, Gyányi Sándor, Tímár István, Lengyel János, Pauer Irén, Blaskai Irén, Nyíri Ibolya, Cinege Ferenc, Ladányi Mihály, Plesovszky Imre, Kónya Imre.
Felülről a 3. sor,  balról jobbra:
Földesi Irén,  ? Mária,  Vaszkó Magda,  Ambrus Erzsébet, Ismeretlen, Szűcs Mária,  ? Emília, Barabás Vilma, Barabás Erzsébet, Ismeretlen, Sípos Mária, Ismeretlen.
Alsó sor, balról jobbra:
Kovács Júlia, Ismeretlen, Nyíri Ilona, Szőnyi Olga, Vass Antal lelkész, Nagy Béláné tanárnő, ? esperes úr,  Ismeretlen, Balogh Erzsébet, Ismeretlen, Tóth Judit.

Lenzo, köszönjük!

Üdv: - hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Alemo - 2010-11-01, 07:41:53
Képes képtelen városnézés


Kedves és kitartó látogatók!

Elnézéseteket kérem, amiért hosszabb ideig távol kellett maradnom, de – számtalan egyéb elfoglaltság mellett – olyan jó okom is volt erre, amely hamarosan talán „igazolni fogja” hiányzásomat...  ;)

Még mielőtt ismét folytatnánk a megkezdett városnézést, térjünk vissza egy korábban érintett témára.

Említettem, hogy vitéz Lipcsey Márton tábornokról úgy tudom, személyében az öttusa sport hazai meghonosítóját tisztelhetjük, de pontosabb információm nem volt a témáról. Most dr. Marsi István „vanyológus” barátom több – az interneten elérhető – forrást is küldött nekem, amely alátámasztja a fenti állítást. Megköszönve szívességét, a témához szorosan tartozó részleteket megosztom ezen a helyen.

*

1881. december 26-án született Tiszafüreden vitéz Lipcsey Márton  tábornok, aki a Ludovika legjobb sportolóival megszervezte az első  magyar öttusaversenyt. (+Szentendre, 1972.március 1.) – Forrás: [url]http://www.tfvk.koznet.hu/html/tf_evfordulok.html[/url]

*

Marsi István összefoglalója a kastélyról: Lipcsey Márton dévaványai kastélya a település külterületén, a gabonási határrészen volt. Az épület a tábornok vitézi telkén és hozzá csatlakozó néhány száz holdas magánbirtokán (összesen kb. 370 kat hold) helyezkedett el. A birtokot az 1945-ös földreform során felosztották, a kastély pedig állami kézbe, majd az 1980-as évek eleji lerombolásáig termelőszövetkezeti használatba került. Egykori képéről nagyon kevés forrásunk maradt.

Stranszki Péter szerint az épületre, ami egy középbirtok központja, udvarháza volt, az 1960-as évekbeli állapotában a kastély kifejezés kissé hízelgőnek tűnik. Visszaemlékezése alapján az épületet az 1950-es években É-i és D-i részre választották szét, melyben egy-egy önálló lakást alakítottak ki. Az É-i részben lakott a mindvégig Dévaványán maradt ifj. Lipcsey Márton, a tábornok fia. A D-i részben Pataki László termelőszövetkezeti elnököt és feleségét követte Stranszki Miklós és családja.
A kastély kissé nyújtott sátortetejű volt, amit hódfarkú cserép fedett. A helyiségek hajópadlósak voltak, az É-i lakás nagy része alatt téglázott pince helyezkedett el, melynek külső bejárata a K-i oldalon volt. Ugyancsak az É-i lakás egyik helyiségében volt a padlásfeljáró. A főbejárat a D-i oldalon volt, itt az épület teljes szélességében terasz húzódott. A homlokzatot és a bejárati kapu oszlopait különböző gömbdíszek tagolták.

Stranszki Miklós a Licsey-kastély lépcsőjén (1960-as évek első fele):

([url]http://digisarret.uw.hu/vegyes/lipcsey_kastely_lepcso.jpg[/url])

Teljes méret: [url]http://digisarret.uw.hu/vegyes/lipcsey_kastely_lepcso.jpg[/url] ([url]http://digisarret.uw.hu/vegyes/lipcsey_kastely_lepcso.jpg[/url])

Stranszki Miklós  volt a  dévaványai Lenin termelőszövetkezet (ill. jogelődjei) kertésze az egykori Lipcsey-kertben. A család, így fia Stranszki Péter is az 1960-as években a kastélyban lakott.

*

Lipcsey Márton országgyűlési képviselő életrajza. (Országgyűlési Almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről, 240. oldal)

([url]http://digisarret.uw.hu/vegyes/vitez_lipcsey_marton.jpg[/url])

Teljes méret: [url]http://digisarret.uw.hu/vegyes/vitez_lipcsey_marton.jpg[/url] ([url]http://digisarret.uw.hu/vegyes/vitez_lipcsey_marton.jpg[/url])


Köszönet azoknak az embereknek, akik most felkarolták a Lipcsei kastély-ra való emlékezést és emléket állítanak neki!
Ilyenkor hol van a többi képviselő? Azért a cikk elgondolkoztató! Ha valóban per lenne, mint jogutód az Agro-Deva tönkremenne? Így sem áll jól valami fényesen!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: bodorik - 2010-11-11, 13:50:25
Szeretném, ha segítenétek. Keresek egy fahidat, amely egy, talán a város Szeghalom felé eső részén ívelt át egy nagyobbacska árkot. Úgy 30 éve még meglehetett. Előre is köszi a választ.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: mapettshow - 2010-11-14, 07:07:28
Alemo ez lehetséges hogy a lenin tsz jogutódjától kárpótlást követeljenek a leszármazottak?
Akkor tényleg bajban lesznek.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: bodorik - 2010-11-22, 08:57:02
Milyen kár, hogy senki nem emlékszik arra a kis fahídra, amelyik egy keskenyebb árkot ívelt át, a város Szeghalom felé eső oldalán. Ha kicsit bővítem a keresést, talán...

Arrafelé volt Bodorik Sándor (a nagyapám) asztalos és üveges műhelye, tudtommal egy időben több alkalmazott is dolgozott neki. Mezőtúrról költöztek Ványára, édesapám már Ványán született, 1920-1940 között laktak Ványán. Tehát, akár a fahídról, akár nagyapámról, vagy a Bodorikokról tud valaki valamit, válaszát igen szívesen veszem.
Üdv a ványaiaknak!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: pacsirta - 2010-11-22, 12:23:46
Kedves Bodorik!

Mivel egyelőre senki nem ad választ kérdésedre,bár én sem vagyok helybeli, azért úgy gondoltam megkérdezem a nagymamámat, -aki szintén dévaványai- tud-e valamit minderről. Mivel 1940-ben ő még csak 9 éves volt,így sejtettem, hogy túl sokat nem fogok tudni kideríteni. De amit elmondott azért leírom, hátha segítségedre lehet. Emlékszik egy kis fahídra (talán azonos az általad keresettel), amely egy kanálison ívelt át. A híd innenső oldalán még Tálagy, dévaványai földek voltak, míg a tulfelén már szeghalmi táblák terültek el. A híd csupán akkorka volt,hogy emberek, esetleg egy-egy ló átvezetésre lehetett alkalmas, egyszerű kis fából készült tákolmány, fa cölöpökkel, deszkákkal, karfával. A háború alatt még biztosan állt, közel hozzá egy tanyával, ami a kanális szeghalmi oldalán volt. A híd tulajdonképpen feltehetően a tanya miatt épült, mert a mindenkor ott lakóknak nagy kerülő lett volna a szeghalmi út felől Ványára jutni. A háború alatt a tanyát már Balogh Zsigmond és családja lakta. Talán ők éppen a Bodorik családtól vásárolták????? A tanya magaslaton, hátasföldön vagy laponyagon állt, míg a hídon innen, az a tálagyi rész már inkább érben, laposban húzódott. Talán tudtam picit segíteni. Eredményes további kutatást kívánok!

Üdvözlettel: Pacsirta

UI: Balogh Zsigmond unokája, most orvos Gyomaendrődön, ha minden igaz. Talán az a család esetleg jobban emlékezne a környék, a tanya előzményeire.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: bodorik - 2010-11-22, 15:09:40
Kedves Bodorik!

Mivel egyelőre senki nem ad választ kérdésedre,bár én sem vagyok helybeli, azért úgy gondoltam megkérdezem a nagymamámat, -aki szintén dévaványai- tud-e valamit minderről. Mivel 1940-ben ő még csak 9 éves volt,így sejtettem, hogy túl sokat nem fogok tudni kideríteni. De amit elmondott azért leírom, hátha segítségedre lehet. Emlékszik egy kis fahídra (talán azonos az általad keresettel), amely egy kanálison ívelt át. A híd innenső oldalán még Tálagy, dévaványai földek voltak, míg a tulfelén már szeghalmi táblák terültek el. A híd csupán akkorka volt,hogy emberek, esetleg egy-egy ló átvezetésre lehetett alkalmas, egyszerű kis fából készült tákolmány, fa cölöpökkel, deszkákkal, karfával. A háború alatt még biztosan állt, közel hozzá egy tanyával, ami a kanális szeghalmi oldalán volt. A híd tulajdonképpen feltehetően a tanya miatt épült, mert a mindenkor ott lakóknak nagy kerülő lett volna a szeghalmi út felől Ványára jutni. A háború alatt a tanyát már Balogh Zsigmond és családja lakta. Talán ők éppen a Bodorik családtól vásárolták????? A tanya magaslaton, hátasföldön vagy laponyagon állt, míg a hídon innen, az a tálagyi rész már inkább érben, laposban húzódott. Talán tudtam picit segíteni. Eredményes további kutatást kívánok!

Üdvözlettel: Pacsirta

UI: Balogh Zsigmond unokája, most orvos Gyomaendrődön, ha minden igaz. Talán az a család esetleg jobban emlékezne a környék, a tanya előzményeire.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: bodorik - 2010-11-22, 15:38:12
[Bocs, hogy tudatlanságból az előbb beidéztem a hsz-edet.]

Kedves pacsirta,
köszi a gyors választ. A fahíd, melyet leírtál, valszeg tényleg az, melyet nagyapám és az akkor még tinédzser apám csinálhatott azon az árkon. Amit róla tudok: ez tényleg egy kisebb gyaloghíd lehetett, kb. az 1930-as évek közepén csinálva. Ha legközelebb Ványán járok, bejárom azt a környéket, hátha valami nyomára bukkanok.
Ám a tanya valszeg nem az övéké lehetett, tudtommal nagyapámnak a műhelye/háza még Ványán állott, bár a városszélen.
Nem tudom, megoldható-e, hogy megjelölnéd, melyik utcához van legközelebb ez a kanális, esetleg egy maps.google-link is jól jönne. "Arrul mán" nem is szólva, hogy az általad említett Tálagy elhelyezkedéséről sajna, fogalmam sincs, hiszen amikor egyszer Ványán voltam csak a katolikus templomig jutottam el...
De az eddigiekkel is sokat segítettél, és külön köszönet ezért!
Üdv, BS.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: pacsirta - 2010-11-22, 16:07:34
Sajnos a nagymamám a Bodorik névre egyáltalán nem emlékszik, így sokkal többet nem tudok sajnos segíteni.
A kérdéses terület, ahol szerintem a híd állhatott nagyjából az alábbi térképen a pirossal karikázott részen kellett elhelyezkedjen. Szerintem nincsen már meg. De ebben a helybeliek tudnának megerősíteni.

(http://www.kepfeltoltes.hu/101122/T_lagy_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)


A Körösladányi és a Szeghalmi út felől egyaránt megközelíthető, de ilyentájt csak gyalogosan. Nem találtam a területről megfelelő felbontású műhold felvételt, amelyen a csatornák is jól látszanának. Ha tudok még információt, akkor jelzem.

Minden jót! P.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Tomzsi - 2010-11-22, 18:39:25
Kedves Pacsirta, és Bodorik!

A térképen jelzett területen anno valamikor volt egy kis fa híd, amely a vágási temetőt kötötte össze a szigeti majorral, a gyöngyi telep érintésével. Az út és a fa híd inkább gyalogos, esetleg kerékpáros közlekedésre volt alkalmas, és járdalapokkal volt fedve.



Cím: Re:Vanyológia
Írta: bodorik - 2010-11-22, 19:24:28
Mindkettőtöknek köszönöm a gyors infot. Ha Ványára látogatok, remélem a térkép és a leírások alapján már könnyebb lesz utána kérdezni az engem érdeklő dolgoknak.
Üdv, BS
Ha nem haragszotok: Szebb jövőt!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Tomzsi - 2010-11-22, 20:10:56
Bár ez már egy kis hab a tortán, ahogyan telavivi kettesen mondanánk, s alényeg egy kép mely valószínűleg abból az irányból készült.

(http://www.devavanya.tvn.hu/devavanyaalbum/images/pg138_1_01.jpg)

Nem haragszunk Adjon az Isten!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: 762 - 2010-11-26, 12:37:28
Nagyon tetszik ez az oldal.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: bodorik - 2010-12-13, 13:39:59
Talán érdekel valakit: a maps.google.com oldalon a napokban szerintem már egy részletesebb műholdas térkép látható a városról/környékéről. BS.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: sapolo - 2010-12-15, 22:57:49
Sziasztok.
Érdekelne mennyibe kerül a megyénk kastélyairól készült könyv. Hol lehet érdeklődni?
sapolo


Cím: Re:Vanyológia
Írta: erdoscsaba - 2010-12-16, 10:07:32
Sziasztok.
Érdekelne mennyibe kerül a megyénk kastélyairól készült könyv. Hol lehet érdeklődni?
sapolo

Üdv! Sapolo!
A címoldalon ha a borítóra kattintasz megtalálod Szelekovszky úr e-mail címét! Ha nem tudod felvenni a kapcsolatot vele elküldöm PÜ-ben a telefonszámát!
Üdv!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-12-25, 11:53:47
Békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok
minden "vanyológusnak",
fórum látogatónak és családtagjainak!


(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/GoldChristmasTree.jpg)

Lovász Irén (dévaványai származású) előadóműsz az alábbi videóval kedveskedett.
Örömmel osztom meg veletek, hallgassuk együtt...


http://www.youtube.com/watch?v=Z3zu9mlQ_nM (http://www.youtube.com/watch?v=Z3zu9mlQ_nM)

*

És egy ünnepi jótanács: időnként nézz be a karácsonyfa alá! A Jézuska még nem ment szabadságra...  ;)

Üdvözlettel: hajó


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-12-25, 22:43:04
És ha már Lovász Irén neve szóba került, ajánlhatok még további linkeket is?

Íme, egy tartalmas honlap. Érdemes megtekinteni!

http://www.lovasziren.hu (http://www.lovasziren.hu)

*

Valamint néhány további szívet melengető videó a Youtube-on megtalálható számos közül:

Makám és Lovász Irén - Mennyei szép hajnal

http://www.youtube.com/watch?v=ZQnMTxeHjcA&feature=related (http://www.youtube.com/watch?v=ZQnMTxeHjcA&feature=related)

Lovász Irén - Csendességben (Szt. István Bazilika 2007)

http://www.youtube.com/watch?v=ITvFdOexynQ&feature=related (http://www.youtube.com/watch?v=ITvFdOexynQ&feature=related)

Lovász Irén - Boldogasszony anyánk (Szt. István Bazilika 2007)

http://www.youtube.com/watch?v=-5qCsUSEnGw&feature=related (http://www.youtube.com/watch?v=-5qCsUSEnGw&feature=related)


Jó nézelődést!  :)

- hajó -



Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-12-25, 22:59:33
Ja, és mit is mondtam korábban?

"Időnként nézz be a karácsonyfa alá, mert a Jézuska még nem ment szabadságra... "

De tegyétek előbb szívetekre a kezeteket és mondjátok meg, hányótoknak jutott eszébe a karácsonyi bevásárlási lázban: lehet olcsó és tartalmas ajándékot adni úgy, hogy közben a vanyológia ügyét is támogatjátok? Na, halljam csak, hányan voltatok!? :'(

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/DEKE_kiadvanyok_k.jpg)

Pedig én sokat dolgoztam az elmúlt hetekben azért, hogy ajándék kerüljön a vanyológia karácsonyfája alá. Teljesen újból elkészítettem egy régi kis kiadványt, hogy elektronikus formában is átnyújthassam nektek. Ajándékul...   ::)

És ha valaki papíron is szeretné megszerezni, igyekezzen, mert az utolsó 1-2 darabhoz juthat talán még hozzá, ha a szerencse is mellé szegődik...

Kívánok mégegyszer áldott ünnepeket!

Íme a letöltő link: (Válaszd a "Lassú letöltés"-t.)
http://data.hu/get/3325690/HJ_Sargult_lapok_uzenete_2010dec25.pdf (http://data.hu/get/3325690/HJ_Sargult_lapok_uzenete_2010dec25.pdf)

- hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: vanya - 2010-12-27, 15:45:09
Azon a bizonyos "gáton" elvándorolt ványai gyökerű polgár, mindig nagy érdeklődéssel olvasom az otthoni híreket. Nagy örömömre szolgál ez az oldal is,hűséges olvasója vagyok minden sorának. Most, hogy benéztem a karácsonyfa alá, bizony nagyon szeretném megkapni "papir" formátumban mind öt kiadványt, csak nem tudom, hol rendeljem meg, s hogyan fizessem ki.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-12-27, 16:47:20
Azon a bizonyos "gáton" elvándorolt ványai gyökerű polgár, mindig nagy érdeklődéssel olvasom az otthoni híreket. Nagy örömömre szolgál ez az oldal is,hűséges olvasója vagyok minden sorának. Most, hogy benéztem a karácsonyfa alá, bizony nagyon szeretném megkapni "papir" formátumban mind öt kiadványt, csak nem tudom, hol rendeljem meg, s hogyan fizessem ki.


Kedves vanya!

A dévaványaiak helyzete egyszerűbb, mert a dévaványai könyvtárban és a múzeumban megvásárolhatják ezeket a kiadványokat - az áruk pedig garantáltan a jelenlegi nyomdai előállítási költségek alatt vannak. A "Sárgult lapok üzeneté"-ből azonban már valóban az utolsó darabok kaphatók, némi szerencsével.

A múzeum honlapja: http://www.bereczkimuzeum.gportal.hu/ (http://www.bereczkimuzeum.gportal.hu/)

Az említett intézmények viszont szívességből árusítanak, tehát a postai szállítás (csomagolás, utánvét, stb.) plusz bonyodalmát nem biztos, hogy örömmel vállalják. Az utánvétel pedig jelentősen meg is drágíthatja az egyébként kifejezetten olcsó kiadványokat...

Talán egyszerűbb, ha írsz "privát üzenetben" és megbeszéljük, mi a legjobb megoldás... (Személyes átvétel, postázás esetén az utánvétnél olcsóbb megoldás, számla adás, stb.)

Írj erre a címre: digisarret@gmail.com

Érdeklődésedet őszintén köszönöm.

Üdvözlettel:

- hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2010-12-28, 00:30:51
Tényleg, mit is mondtam korábban?

"Időnként nézz be a karácsonyfa alá, mert a Jézuska még nem ment szabadságra... "

Meg azt is, hogy:

"Teljesen újból elkészítettem egy régi kis kiadványt, hogy elektronikus formában is átnyújthassam nektek. Ajándékul..."

Nos, van egy kis füllentés a fenti mondatban. Nem csak egy kiadványt készítettem el újra, hanem két másikat is, amelyeket valamikor még a számítógépes kiadványszerkesztés (h)őskorában csináltam. Most már ezek is hozzáférhetők elektronikus formában.

Tényleg nagyon sokat dolgoztam, hogy örömöt szerezzek Nektek!  ::)

Íme, ezekről beszélek:

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/BI_1_borito.jpg)

Ehhez itt a letöltő link: (Válaszd a "Lassú letöltés"-t.)
http://data.hu/get/3333163/BI_Hagyomanyos_helynevek_Devavanya_belteruleten_2010dec25.pdf (http://data.hu/get/3333163/BI_Hagyomanyos_helynevek_Devavanya_belteruleten_2010dec25.pdf)


(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/BI_2_borito.jpg)

Ezt pedig innen tudod letölteni: (Válaszd a "Lassú letöltés"-t.)
http://data.hu/get/3333161/SzD_A_devavanyai_reformatus_templom_epitese_2010dec25.pdf (http://data.hu/get/3333161/SzD_A_devavanyai_reformatus_templom_epitese_2010dec25.pdf)

Tartalmas időtöltést kívánok!

- hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-02, 00:03:27
Sikerekben bővelkedő, biztonságot nyújtó, áldott és boldog új esztendőt kívánok minden, a "vanyológia vírusával fertőzött" virtuális barátomnak!

***

Két konkrét céllal nyitottam meg ezen a késői órán a fórumot. Az egyik: a jókívánságok tolmácsolása, a másik: ... - nos, ezt el is halasztottam, lásd később...

Hogy miért is tértem el eredeti célomtól?

Bevallom, az év végi - szinte kötelező - "elszámolás" vagy "számadás" foglalkoztatott már napok óta. Leírni nem volt sem időm, sem elegendő energiám, de a gondolatok csak jöttek és nem hagytak megnyugvást. Bizony, e fórum kapcsán is jó lenne mérleget vonni... No, meg sok-sok hét után ma délután megnéztem, mit mutat az Ösztörű letöltési statisztikája. Nem csak Magyarországon, de szerte a világban...

Idő és energia híján - nem lemondva a számadás kötelességéről és felelősségéről, de mindenképpen elodázva azt - a fórumra törtrénő bejelentkezéskor új privát üzenetek fogadtak. Az ilyenkor szokásos jókívánságok, és valami más...

Nem vagyok felhatalmazva, hogy megosszam veletek azt a bizonyos "más"-t. De név nélkül, a teljes anonimitást biztosítva, mégis úgy érzem, tartozik ez mindnyájónkra. Higgyétek el, nem az elismerő szavak miatt, sokkal inkább a mögöttes gondolatok okán. Amelyek annyira szíven ütöttek, így, az "összegzős" hangulatomban...

Kedves és lelkes, (egyelőre) ismeretlen, tiszteletbeli "vanyológus" barátom. Bocsásd meg nekem, amiért leveledet itt közre adom. De azon túl, hogy erőt ad és bizakodásra serkent ez új esztendőben, szebb újévi üdvözletet nem is tűzhetnék a vanyológia "tace pao"-jára...

Természetesen "privát üzenetben" is válaszolni fogok, amint lehet. De amíg időm és energiám nem jut a fentebb említett "év értékelő" számadásra, hadd osszam meg gondolataidat - (és tényleg nem az elismerő szavak miatt!) - a fórum közösségével.

Hiszen, mi "vanyológusok": mégis csak egy család volnánk...

Szivélyes üdvözlettel:  

- hajó -


***


Kedves Hajdú József!

Engedje meg, hogy így ismeretlenül bár, de dévaványaiként gratuláljak Önnek és kifejezzem elismerésem.  Hogy miért is? Lássuk csak:

Először is a dévaványa. com oldalon Ön által létrehozott topic miatt. Sajnos csak nemrégiben bukkantam rá, mivel a honlapon található fórumot már régóta nem kísértem figyelemmel. De mióta felfedeztem, minden nap benézek, és kíváncsian várom az űr-sárhajós utazás következő állomását. Szerintem ez a képes képtelen városnézés annyira klassz és érdekes, hogy – tanár végzettségű lévén – egyből az jutott eszembe, hogy ennek helye lenne a dévaványai iskolák történelem és földrajz óráin, vagy akár alsóban is.  Én nagyon szívesen venném, ha készítene egy erre a tematikára készített kiadványt is. Akár gyerekeknek szóló változatot is.

Aztán a második dolog, amiért gratulálnom kell Önnek, az az Ösztörü. Sajnos ennek a létezéséről is csak a honlapon tett látogatásom óta tudok. És itt szeretném megjegyezni, mennyire nehezményezem, hogy nincs eléggé reklámozva. Én amikor hazalátogatok, általában mindig átnézem a Dévaványai Hírlapot, de nem rémlik, hogy találtam volna az Ösztörüről cikket benne, és az otthon élő családom sem hallott róla semmit. Persze remélem, csak az én figyelmemet kerülte el és az alaposabb olvasók tudomást szereztek a folyóirat megjelenéséről és valamilyen formában el tudták olvasni. Én kinyomtattam és hazavittem a család idősebb tagjainak. Mindenkinek nagyon tetszett és várják a folytatást.
Szóval elismerésem ezért a nagyszerű munkáért és remélem lesz egyszer rá elég anyagi támogatás, hogy nyomtatott formában is megjelenhessen, mert így nem biztos, hogy mindenkihez eljut.
Egyetlen apró észrevételem lenne a folyóirattal kapcsolatban: hiányolom a térképeket a cikkekből, főleg ahol külterületi helységnevek kerülnek szóba, mert leginkább a fiatalabb korosztály képviselői, akik már nemigen járnak ki a határba, nem igazán tudják, hogy merre is van pl. Kelemenzug, Csejt vagy Csudaballa. Ne értsen félre, ez nem kritika akar lenni, de én ezt a legtöbb sajtótermékből és a tv híradókból is borzasztóan hiányolom. Szerintem, ha minden konkrét helyről szóló hír vagy cikk mellet lenne egy térkép is, amin be van jelölve az adott város, ország, stb., nem lenne annyi ember, akinek gondot okoz a térképi tájékozódás.
Bocsásson meg, hogy kicsit elkalandoztam a témától, de ilyenkor eluralkodik rajtam a földrajz tanári énem – pedig nem is ebben a szakmámban dolgozom.

Végül, de nem utolsó sorban elismerésem, hogy ezek mellett még a Sárréti Digitális Gyűjtemény létrehozásában is részt vesz. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy reagáljak az egyik vanyológia topicos hozzászólására, méghozzá arra, amelyikben az alapítvány munkájához kér támogatást. Egyrészről idén az 1%-omat mindenképpen ennek az alapítványnak fogom adni. Tudom, hogy ez nem sok, de remélem sokan mások is így fognak tenni, és akkor már sok kicsi sokra megy. Másrészről szeretném felajánlani szakmai tudásomat: jó ideig archiválóként dolgoztam, papír alapú dokumentumokat digitalizáltam, illetve foglaltam számítógépes keresőrendszerbe. Meg hát a Dévaványáról szóló dokumentumokhoz is van egy ici-pici közöm: <xx> évvel ezelőtt a szakdolgozatomat a várossal kapcsolatban írtam. Szóval ha az archiváláshoz tényleg segítségre lenne szüksége az alapítványnak, ha tudok, nagyon szívesen segítek bármiben. Mármint abban, amit online meg lehet oldani, mert Budapesten élek és sajnos csak ritkán jutok haza, kb 2 havonta.

Elnézését kérem, hogy ilyen bő lére eresztettem, de köszönöm, hogy végig olvasta a levelem.
Szeretnék Önnek Boldog Új Évet, illetve erőt és kitartást kívánni áldozatos munkájához.

Tisztelettel:

<név és e-mail cím>


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-04, 21:13:36
Áthoztam egy témát egy másik rovatból. Folytassuk itt, mert szerintem ide tartozik...

István bejegyzései a "Ködmönös" rovatba:

http://www.devavanya.com/index.php?option=com_smf&Itemid=78&topic=200.0 (http://www.devavanya.com/index.php?option=com_smf&Itemid=78&topic=200.0)

BÚÉK mindenkinek!
Család krónikánkban olvasom: nagyapám, Ivancsó Jenő Ödön
"1914 őszén a céltalan háború ellen agitált, ezért a kassai törvényszéken feljelentették. Érdemeire való tekintettel csak áthelyezéssel büntették. Így került Szolnok megyébe a Dévaványa-Ködmönös tanyára. Itt állami tanítóként mintaiskolát létesített. (A "Dévaványa" című hetilap riportban számolt be róla.)"
Minden információ érdekelne, különösen a hetilap, hát ha még egy másolatot is lehetne szerezni belőle.
Szóval, minden visszajelzést hálásan veszek, és előre is köszönök!
István

*

Érdekelne esetleg fénykép is az iskoláról.

***

Válasz:

Kedves ivancsoi!

A "Dévaványa" c. hetilap 1913. januárjában indult és 1914 végén vagy 1915 elején szűnt meg. Sajnos nemigen maradtak fenn lapszámok, én magam csak az I. évf. 2. számmal találkoztam (1913. január 19.).

Sajnos a ködmönösi iskoláról sem láttam még fényképet.

Ha viszont Te szívesen megosztanál nagyapádról adatokat, örömmel olvassuk.

Üdv: hajó


*

István bejegyzése:

Kedves Hajó!
Örülök a soványka válasznak is. Ezek szerint mégiscsak létezett a lap, mert eddig még a nyomára sem bukkantam, sőt a könyvtárakban azt mondták, ne is keressem. - Azért sem adom fel, hátha valahol, valakinek mégiscsak megvan az újság, egy fénykép, vagy egyáltalán valami emlék az iskoláról... És főleg, ha megosztja velem...
Nagyapám életrajza teljes egészében megvan a családi krónikában, ha valóban érdekel (valakiket), megpróbálom feltenni. (Csatolni lehet? Vagy hogyan kell?)
Bár a néhány túlzásba eső politikai vélemény miatt már nem tetszik annyira ez a fórum, mint amikor először rábukkantam... De a honismeretbe szívesen társulok.
Üdv: István


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-04, 21:52:55
István!

A kétkedők és kishitűek meggyőzése végett megmutatom a lapot.  ;D

Még a következő jutott eszembe: dr. Bereczki Imre bátyám is említette nekem, hogy van a gyűjteményében a "Dévaványá"-ból egy(-két?) szám. Hagyatékát a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény őrzi, ott lenne érdemes érdeklődni...

(Az itt bemutatott lapszámot én az Országos Levéltár egyik családi fondjában találtam.)

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/Devavanya_1913-01-19.jpg)

Teljes méret: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/Devavanya_1913-01-19.jpg (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/Devavanya_1913-01-19.jpg)

Várom jelentkezésedet a nagyapádra vonatkozó további adatokkal.

Üdv: - hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-05, 23:37:21
KI TUD RÓLUK???

Sziasztok!

A "vanyológia" egy érdekes szelete az 1956-os események kutatása. Jómagam éppen 5 éve foglalkozom ezzel a témával intenzívebben (részben családi érintettség okán is)...

Az eseményeknek volt két olyan fiatal kulcsszereplője, akikről tudjuk, hogy nem dévaványaiak voltak. Egyikük Rácz János (róla nem sokat tudok - de ő volt a dévaványai nemzetőrség megalapítója és első parancsnoka -), másikuk Bajkay István. Róla tudható, hogy - habár jómaga nem volt ványai - menyasszonya a dévaványai Varga Rózsa volt.

A dévaványai Varga Rózsa - Bajkay István menyasszonyaként - 1956. december 22-én vőlegényével és annak testvérével, Bajkay Lajossal indult a nyugati határ felé Vácról (vőlegénye lakóhelyéről) és december 23-ára virradó hajnalban Sarród térségében lépték át a Magyar-Osztrák határt. Néhány hónap ausztriai veszteglés után 1957. március 28-án indultak tovább a befogadó új haza, Dél-Afrika irányába.

Amit még tudunk: Dél-Afrikában Bajkay István és a dévaványai Varga Rózsa életútja elvált, Varga Rózsa egy másik magyar férfival kezdett új életet. Utolsó megbízható információnk szerint kórházban dolgozott Dél-Afrikában...

KI TUD RÓLA???

Ha valaki tud bármilyen információval szolgálni Varga Rózsa személyéről, kérem jelentkezzen itt a fórumon, vagy hagyjon üzenetet a

digisarret@gamil.com

elektronikus levél címen.

Segítségül íme két, Varga Rózsa családjából Dél-Afrikába küldött postai levelezőlap.


(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/01_Bajkay_klap_h.jpg)


(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/02_Bajkay_klap_h.jpg)


Előre is köszönöm segítségeteket:

- hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-01-06, 21:55:42
Kedves József!
Nagyon örülök a lapnak. Tényleg bizonyíték.
A "Békesség" számait hosszú évek alatt sikerült összegyűjtenem (nagyrészt digitális formában), de most már, hála Istennek, mind megvan hiánytalanul.
Ezért reménykedem, hogy a "Dévaványából" is sikerül a keresett számot fellelni. Persze, ehhez kell a segítség: hátha lappang valahol, valakinél. Oly sok és sokféle információ olvasható a honlapon... Megpróbálom az általad megadott utat is: a Helytörténeti Gyűjteményt. Remélem, van elérhetőségük.
Tetszik a mottód, még akkor is, ha Pompeius szavainak másik részét nem osztom (sed vivere non est necesse), mert igenis, élni is kell! Meg kutatni.
Jó éjt! István


Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-01-08, 21:08:47
Sajnos, nem válaszol a Helytörténeti Gyűjtemény...


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-09, 21:36:29
EGY KIVÁLÓ PEDAGÓGUS, DÉVAVÁNYAI KAPCSOLATTAL

Sziasztok!

Felteszek ide egy részletet egy pedagógus életrajzából, aki egy évig tanított a ködmönösi iskolában.

A teljes életrajz linkjét is mellékelem, akit érdekel, letöltheti.

*

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/ivancso.jpg)

Ivancsó Jenő Ödön Gődényháza községben (Ugocsa megye) született 1888. augusztus 30-án. Édesapja, Iváncsó Ágoston itteni kántortanító, édesanyja Dobra Magdolna volt. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, majd Beregszászon járt gimnáziumba. Ezután az Ungvári Királyi Gör. Kat. Kántortanítóképzőben folytatta tanulmányait. 1905-ben elnyerte a király ösztöndíját, mint az (akkori) ország legjobb matematikus diákja. Aztán 1908-ban kitüntetéssel szerzett tanítói oklevelet, 17/1907-08. számmal.

Már mint diák az „Ungvári Szemle”, majd 1908 júliusában és augusztusában a „Nagyszőlősi Hírlap” munkatársa volt.
1908. szeptember 1-jétől 1909. március 18-ig Ugocsagázlón beteg édesapja helyett tanított. Ekkor kapott kinevezést a bereg-megyei Szajkófalva állami népiskolájába igazgatói-tanítói munkakörbe állami tanítóként. 1910. augusztus 9-én „Bizonyítvánnyal” igazolja a gondokság, hogy „1909. év március 18. napjától kezdve úgy a gondnokság, mint a község lakosságának megelégedésére működik; s mint szorgalmas köztisztviselő, köztiszteletben részesül”. Itt a bérelt rossz iskolaépület helyett saját költségén, bankhitellel kéttantermes, nevelői lakásos iskolát épített, melyet bérbe adott az államnak. 1912-től ebben az épületben tanítottak. Ugyancsak 1912-ben „Borzsavölgy” címmel közgazdasági hetilapot alapított és szerkesztett.

1914 őszén a céltalan háború ellen agitált, ezért a kassai haditörvényszéken feljelentették. Érdemeire való tekintettel csak áthelyezéssel büntették. Így került Szolnok megyébe a Dévaványa-Ködmönös tanyára. Itt állami tanítóként mintaiskolát létesített. (A „Dévaványa” című hetilap riportban számolt be róla.)

1915. szeptember 21-én, a 3116. számú okmánnyal Miklósy István hajdúdorogi püspök Nyírgyulajba (Szabolcs megye) rendes kántortanítóvá nevezte ki. Október 15-én kezdte munkáját. A katonai szolgálat alól felmentették, mivel egyedül 137 gyermeket tanított. Nyírgyulajban húsz éven keresztül, 1915-től 1935-ig volt egyházi tanító.


A teljes életrajz: http://data.hu/get/3381663/Ivancso_Jeno_Odon.doc (http://data.hu/get/3381663/Ivancso_Jeno_Odon.doc)

Jó olvasgatást kívánok.

Üdvözlettel: - hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-01-10, 08:50:29
A nyilvánosság előtt is szeretném megköszönni "Hajó"-nak, hogy nagyapám életrajzát közkinccsé tette, és kérek mindenkit, hogy ha tud a ködmönösi iskoláról, valamint a róla szóló riportról, legyen kedves megosztani velem.
Üdvözlettel: István


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-17, 22:25:14
Oly sok és sokféle információ olvasható a honlapon...


Egyetértek a fenti hozzászólással! Éppen ez a szép a "vanyológiában" ;D

Nos, színesítsük tovább a palettát! Nem csak az a jó vanyológia, ami hízelgő, de az is, ami - ha nem is hízeleg, de - elgondolkodtat...

"Romantikus vanyológus" jó barátom kérte tőlem az alábbi írást. Noha Dévaványával csak érintőlegsen foglalkozik és nem is éppen pozitív kontextusban, azért mégis elgondolkodtató...

Ráadásul a szerző, Féja Géza decemberben lett volna 110 éves. Emlékezzünk rá az alábbi írással!


Féja Gézáról bővebben:

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9ja_G%C3%A9za (http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9ja_G%C3%A9za)

http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03975/04229.htm (http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03975/04229.htm)


*****


Íme a fentebb beígért cikk:

KANADAI TÍMÁR JÓZSEF HAZATÉR

Vasárnap kora reggel póhalmi gazdák kopogtak az ajtómon. Azoknak a küldöttei, akik három hónappal ezelőtt vették meg és osztották föl a Fábián birtokot. Annak idején írtam erről, s arról is beszámoltam, hogy Észak-Békésben egész sereg eladósodott és elhanyagolt nagybirtok vár erre a sorsra. A gazdák azt kérték, hogy indítsunk mozgalmat újabb parcellázás érdekében. Néhány hónap telt el, és máris itt az eredmény: parasztok kezére került báró Huszár Lászlóné 1650 holdas póhalmi birtoka is.

Kilencvennyolc gazda szövetkezett, s példás egyetértésben végezték a föld felosztását. Ha a hatóság intézi ezt a munkát, olyan a falu, mint a felbolygatott méhkas. Mindenkinek nem lehet eleget tenni, annál kevésbé, mert a legtöbb ember konokul meg van győződve arról, hogy felülről csakis méltánytalanság érheti. Ha sorsolás útján osztják szét a birtokrészeket, akkor pedig hosszan átkozódó háborúskodás indul a sors kockáját irányító természetfeletti hatalmak ellen. Ez a földosztás azonban békében és egyetértésben történt, mert közös megegyezés, mert békés belátás alapján ment végbe, mert maguk a gazdák intézték.

Belátással voltak minden iránt. Számbavették, hogy kinek-kinek mekkora a családja, a tőkéje, a gazdasági felszerelése. Azt is megfontolták, hogy takarékos ember-e, meg tud-e birkózni a vállalt anyagi terhekkel? Mindent maguk csináltak, az egyik gazda még tökéletes térképet is készített a felosztott birtokról.

A szociális gondolat is feltámadt ezekben a gazdákban. Póhalom jó néhány kilométerre fekszik a községtől, Endrődtől. Az 1920-as földreform alkalmával ilyen távol eső helyekre telepítették a szegénységet. Kijöttek, putrit építettek, s azóta is nyomorognak a maguk két-három holdján, ha ugyan meg nem szöktek. Az endrődiek csak tehetősebb embernek juttattak itten földet, olyanoknak, akik a bárói majorból községet tudnak teremteni. Azt tervezik, hogy a község közvetlen közelében fekvő s nemsokára szintén felosztás sorsára jutó nagylaposi 2000 holdat teljesen a földnélkülieknek juttatják. A szegénység benn maradhat tehát a faluban, munkát vállalhat továbbra is, emellett nyugodtan megművelheti majd a maga néhány holdacskáját.

A módosabb ember vállalta a nehezebb szerepet, kiköltözik a községből, új életet akar teremteni az elhanyagolt, pusztuló bárói majorban. Máris kötelezték magukat, hogy a kastélyt népiskola céljára engedik át. Mélységes felelősségtudattal az Endrőd melletti földeket a szegénységnek akarják átengedni.

A legmegindítóbb a dologban az, hogy még az Újvilágba szakadt endrődiekkel is tudatták a nagy eseményt: föld látszik a láthatáron. Kanadai Timár József, az Észak-Amerikába szakadt endrődi paraszt pedig már be is jelentette, hogy hazatér. Öt felnőtt gyermekét hozza haza, 70 holdat jegyzett számukra, hazahívja a kis békés földdarab.

Ilyen ez a „veszedelmes nép”! A szomszédban fekszik Dévaványa, ahol felelőtlen agitátorok a Teleki téren vásárolt, uraságoktól levetett egyenruhákkal kápráztatták el a kétségbeesett és éhező parasztok szemét. Felelőtlen tervekkel, hazug álmokkal „nyerték meg” maguknak egy időre a mezítlábasokat. Azóta Dévaványát lecsendesítette, megnyugtatta a digózás. A póhalmiak pedig bebizonyítják, hogy mire képes a felszabadult és tűrhető szociális sorsba jutott paraszt. Nem is kell parancs, felsőbb utasítás vagy hosszadalmas rábeszélés, a maguk józan esze és egészséges ösztöneik szerint bölcsen, békésen rendezik el az életüket. Ez a parcellázás a legtisztább értelemben vett önkormányzat útján jött létre, s általában megnyugvás keletkezett a nyomában.

Milyen távol áll ettől a néptől az a felelőtlen politikai agitáció, mely a magyar városi életet ma annyira felizgatja, annyira nyugtalanná teszi. Milyen idegen ettől a néptől minden parancsuralmi gondolat, a politikai erőszak minden hangzatos dicsőítése. Szégyenérzet fut végig az emberen, mert míg mi rémekkel és agyrémekkel küszködünk, ők lassan hódítanak és nyugodtan építenek.

Nagyon sok mindenről tudósít ez a kis békési hír, a magyar nép törté&not;nelmi bölcsességéről. Ezek az emberek rájöttek az 1920-as földbirtokreform minden tévedésére és hibájára. Éppen úgy rájöttek, mint a budapesti lapok és folyóiratok hasábjain az írók és tudósok. De cselekedetekkel, tökéletesebb munkával fejezik ki bírálatukat.

Ide lejöhetnek a legkörmönfontabb agitátorok, hinthetik a röpcédulát, suttoghatják az eszmét, itt valóságok beszélnek, valóságok döntenek. Itt még üres puszták és meghódítható földek vannak, falut lehet alapítani az urasági major helyén, iskolát lehet szervezni az elhagyott úrilak szobáiban.

Dévaványán Budapestről leszivárgott politikai kalandorok prófétálták – hiába – a „forradalmat”. A közvetlen szomszédságban öntudatos parasztok teremtenek élő példát arra, hogy milyen az igazi reform. Hitet élesztgető vigasztalásnak nagyon jó ez a mai napokban.

Magyarország, 1938. február 23.


Üdv: - hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: tortakirálynő - 2011-01-18, 20:01:11
Kedves István!

Az én nagymamám 1950 és 1958 között a ködmönösi iskolába járt. Sajnos fényképe nincs róla és a riportról sem tud semmit, hiszen azt még jóval születése előtt készítették, de elmondott néhány dolgot, ami esetleg érdekes lehet számodra.
Az iskola a nagyködmönösi tanyaközpontban volt, az udvara végében egy széles kanális folyt. Volt ott mellette vagy 8-10 ház, sőt, még egy bolt is. Az épület elég nagy volt, mamám azt mondta, hogy kastélyszerű, mivel lépcsőn lehetett felmenni, nagy belmagasságú volt és hatalmas ablakai voltak (ez nála akkoriban már kimerítette a kastély fogalmát :-). A fapadlós osztálytermen kívül volt benne egy tanítói lakás és egy hosszú tornác is. Mamám szerint még akkoriban is elég modern volt (az akkori tanyasi iskolákhoz képest). Valamikor a 60-as években lebontották, mint ahogy a többi ködmönösi házat is, mert mindenki beköltözött Ecsegre vagy Ványára. Bár abban biztos, hogy még 1962-ben működött, mert akkor még odajárt a testvére, de utána ők is bejöttek Ványára.
Mivel Nagyködmönös Ecsegfalvához tartozott (Kisködmönös meg Ványához), az iskola is az ottani sulihoz tartozott, így őket lenne érdemes megkeresned további információkért. Ott talán még fénykép is van róla.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-01-19, 23:40:21
Kedves Tortakirálynő!
Nagyon-nagyon szépen köszönöm a válaszodat. Végre valami konkrétumot is kaptam. Bár Hajós is roppant jó szándékkal igyekezett segíteni, de a Tied az eddigi első kézzelfogható eredmény.
Mindenesetre, nem adom fel. Megpróbálom Ecsegfalvát is megkérdezni.
Bár az az igazság, hogy a ványai Helytörténeti sem jelzett vissza...
Nos, ismételten is köszönöm kedvességedet.
S minden további információ is érdekel.
Köszönettel és üdvözlettel: István


Cím: Re:Vanyológia
Írta: tortakirálynő - 2011-01-21, 17:12:42
Kedves István!

Igazán nincs mit, örülök, hogy segíthettem. Csak most láttam, hogy ez a téma egy másik topic-ban is fut, de ha nem haragszol, én itt folytatnám, ha már itt kezdtem el. Feltetted ott azt a kérdést, hogy milyen messze van Ködmönös a központtól. Hát elég messze, kb. 16 km-re és csak nagyon rossz, kanyargós földutakon lehet eljutni oda. Kb. 15 évvel ezelőtt, még gyerekként a családdal ki mentünk oda, hogy megnézzük a régi tanyát (mármint a helyét). Hát nem volt egyszerű, mert az utak szinte járatlanok voltak, vagy csak munkagépek használták. Ecsegfalva felől viszont sokkal egyszerűbb odajutni és rövidebb is (4-5 km.). Ha Dv. felől mész Ecsegre,  akkor az ecsegi temető mellett elhaladva jobbra (keletre) az első úton le kell kanyarodni, és azon végig kell menni, amíg vége nem lesz. Ez egy viszonylag jól járható út, azt hiszem, valamennyire kövezett is, bár erre nem nagyon emlékszem. Ahol vége van az útnak, ott két felé ágazik, na ott megint jobbra (dél felé) kell kanyarodni, és az egyenest a régi iskolához visz. Azon a másik topicon valaki felrakott egy google térképet, azon látszik az iskola előtt egy É-D irányú, fákkal övezett vonal, na az a vonal ez az út. Sőt, ezt a vonalat az iskola déli oldalánál keresztezi egy másik, K-Ny irányú vonal, az pedig a kanális, amiről írtam neked múltkor. Szívesen felraknék én is egy térképet, amin be van jelölve az útvonal, de fogalmam sincs, hogy kell.
Arra a kérdésedre, hogy honnan eredhet a Ködmönös elnevezés, nem tudott mamám válaszolni. Sőt, ő még azzal is bajban van, hogy miért van megkülönböztetve Kis- meg Nagyködmönös. Merthogy szerinte ezek nem voltak hivatalos elnevezések, a bizonyítványában is az áll csak, hogy Ecsegfalva-Ködmönös, viszont az ott élő emberek mindig is használták ezeket a megkülönböztető előtagokat.
A másik topicban felmerült Pap Gyula neve. Ő és a felesége tanították mamámat. Valamikor a 90-es évek végén volt osztálytalálkozójuk, akkor még mindketten éltek. Lehet, hogy érdemes lenne őket megkeresned további infóért.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-01-21, 18:39:30
Kedves Tortakirálynő!
Nagyon szépen köszönöm az újabb információkat. Igen, a "Ködmönös"-t én kezdtem, aztán "Hajós" áttette ide, a "Vanyológiába". Örültem neki, mert így két helyen is fut, esetleg több válasz érkezik. Nagyon hálás vagyok mindenkinek a legkisebb adatért is, mert (mint már említettem) nagybátyám egy éve meghalt, s rám maradt a családi krónika, valamint annak továbbvitele. Nagyapámhoz pedig egészen személyes emlékek kötnek: vérbeli pedagógusként már akkor megtanított írni-olvasni-számolni, amikor még iskolába sem jártam. Márpedig ez ötven éve nem volt annyira "köznapi", mint manapság. S csak egy érdekesség még, ha nem untatlak: Soha senkit meg nem buktatott. Volt egy nagy biztosító tűje, amivel odatűzte a magáéhoz a gyermek kabátját, hogy amíg a dolgozatokat javítja, legalább kettesre (bocsánat, akkor még négyesre) megtanulja az anyagot.
Visszatérve a jelenbe: valószínűleg csak nyáron fogok eljutni Ködmönösre (Nyíregyházáról), amikor már jobb idő lesz (és járhatóbb utak). De mindenképpen szeretném megnézni legalább a terepet. Így köszönöm a másik topikon megadott térképet is.
Minden további információt is szíves-örömest veszek, s szeretettel üdvözöllek: István


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-30, 12:15:06
EGY KIS VANYOLÓGIA MINDENKINEK

Sziasztok!

Dr. Marsi István vanyológus barátom kérésére teszem közzé az alábbiakat.

Üdvözlettel: - hajó -

*

Néhány morzsa Ködmönöshöz


Az elmúlt hetekben érdeklődve olvastam a Ködmönössel kapcsolatos emlékezéseket a Vanyológia fórumon. Pár adalékkal én is szeretnék hozzájárulni az izgalmas nyomozáshoz.

Mindenekelőtt a ködmönösi iskola helyéről. A napokban átbaktattam nagyszerű kollégámhoz a Földtani Intézet térképtárába és megkértem, mutasson pár régebbi térképet, melyek segíthetnek az iskola helyének pontos rekonstruálásában. Az eredmény nem maradt el. Két térképen is sikerült azonosítani az egykori iskola helyét, mégpedig az 1970-ben kiadott 25 ezres térképen (1. ábra), valamint az 1966-os 10 ezres lapon (2. ábra). Mindkét térkép egybehangzóan mutatja, hogy az iskola a Dévaványa–Ecsegfalva határán folyó kanális (Nagyködmönös–Görbesziget–Cserepesi-mellékcsatorna) partjától 10-20 m-re É-ra, tehát a mai ecsegi határban volt, azon pontnál, ahol a kisködmönösi út átvezet a hosszú nevű kanálison.

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/01_kodmonos.jpg)

A teljes felbontáshoz kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/01_kodmonos.jpg (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/01_kodmonos.jpg)

A térkép-kivágatról látszik, hogy Ködmönös kb. 3 km-re K-re van a Dévaványa–Ecsegfalva országúttól. Feltűnik az is, hogy nem volt még „kiegyenesítve” a laponyagi kanyar, és nem bontották el az ott volt kőmagtárat. Az 1970-es térképen még rajta van a Dévaványa–Kisújszállás vasútvonal. Úgy emlékszem, 1972-ben szüntették meg ezt a vonalat (Mellesleg arra pontosan emlékszem, hogy a megszüntetés mellett egyik fő érv az volt, hogy a busz kényelmes, gyakrabban jár, gyoors, mooodern és kúúúltúúrember, aki halad a koorral és ad valamit is magára, nem utazik azzal a hülye vonattal, stb., stb. Hát tényleg nem … Az országút maga egy felrobbantott aknamező, a busz kevés, kirázza a lelked és legtöbb el sem megy a kisúji állomásig, nehogy kényelmesen elérd a nem létező csatlakozást.)

Ködmönösön, mint látható nem volt vasúti megálló. Az ecsegi vasútállomás Ködmönöstől ÉNY-ra, a réhelyi megálló DNY-ra volt, egyaránt kb. 4-5 km távolságra.
A 2. ábrán zöld körben jelöltem meg az iskola pontos helyét, ami mintegy 600 m-rel délebbre van attól a helytől, mint ami a Dévaványa város fórumán látható képen helytelenül szerepel (piros kör). Valóban az egykori iskolaépület közelében van feltüntetve egy szivattyúház, és jól tanulmányozható az egykori major képe. Sajnos a tanyák tulajdonosainak neve hiányzik a térképről.

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/02_kodmonos.jpg)

A teljes felbontáshoz kattints ide: http://digisarret.uw.hu/vanyologia/02_kodmonos.jpg (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/02_kodmonos.jpg)

Az 1966-os térkép még gyakran járt, bár gépkocsival nehezen járható földútként jelöli a Ványáról Ködmönösre vezető utat, ami a belterülettől pontosan É-ra van, légvonalban cirka 9,5 km-re. Ez a legrövidebb út az egykori Vásár-tér sarkától (Most „Libamáj” vendéglő) északnak indulva gépállomás (jelenleg nem tudom, mi van ott?) a Szentgyörgyi-tanya, Vad-tanya irányába haladt. Onnan, vagyis a nagy csordagyep sarkától egy 150-200 m-es nyugati kitérő után újra északnak kellett tartani és sz*rkalaposi-tanya, Kisködmönös, Nagyködmönös volt az útirány. Ez a külső szakasz ma lényegében teljesen elhagyatott, nincs dűlőút sem, a madár se jár arra, legalább is nem hagy keréknyomot.

Ködmönös nevét illetően elárulom, én sem tudom, mi lehet a határnév eredete. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a ködmönről kapta azt. Ismeretes, hogy környék nagy legelőin legalább évszázados, talán évezredes hagyományokkal rendelkezik a juhászat. Ezen a határrészen több nagybirtok is volt, nem lehetetlen, hogy az egyikben bőrfeldolgozás, ködmönkészítés is folyt. Az erdélyi Ködmönös falu mindenesetre a ködmönkészítésről eredezteti a nevét.

Van egy másik elképzelésem, ami számomra kedvesebb, bár kevésbé valószínű. Létezik egy házigalamb színváltozat, a ködmönös-deres, amelyiket a tollai jellegzetes fehérsége jellemez, miáltal a tollazat olybá tűnik, mintha az alapszínt dér lepné be. Ennek mintájára nem elképzelhetetlen, hogy a kis-, és a nagyködmönösi legelő is a tájképi arculatáról neveztetett el, vagyis arról, hogy messziről nézve a vidéket, a késő őszi, téli ködös, deres lepelbe öltözött legelő olyan gyönyörű volt, mint valami hatalmas ködmönös-deres galamb tollruhája. Erősíti ezt a vélekedést az is, hogy a környék több határneve is valamilyen tulajdonságot tükröz – bürkös, zsombokos, sz*rtos, cserepes, bogáros és talán ködmönös.

Az iskola történetéről kevés írott emlékről tudok. Dévaványa nagyközség története c. könyv (Gaál J. 1978.) adatai alapján1911-ben épültek Sártó, Ködmönös, Fúdér–Őrhalom, Perjés és Varsányhát tanyasi iskolái. Mindezek alapján valószínű, hogy elsőként Ivancsó Jenő Ödön tanító úr rendezhette be, alakíthatta ki az újonnan épült ködmönösi iskolát. Az életrajzi forrásokból tudjuk, hogy „itt állami tanítóként mintaiskolát létesített”.

Az 1915-1916-os tanévet Ivancsó tanító úr már Nyírgyulajban kezdte. Az iskola egyik következő tanítója Jósa Gábor bibarcfalvi állami elemi iskolai igazgató lánya lehetett. Erre való utalásokat találtam Jósa Piroska egy az Erdélyi Naplóban közölt 2002-es írásában. A cikkből – melyben a szerző családja régi levelezésből közöl részleteket – kiderül, hogy két nagynénje 1915-1917 között dévaványai tanyasi tanítónők voltak. Mária Sártón, lánytestvére, kinek keresztneve nem derül ki az írásból – Ködmönösön tanított. A székelyföldi szülők és a testvérek többször meglátogatták a két tanítónőt a ványai határban. Jósa Piroska írása az első világháborús magyar viszonyok rendkívül megható, tanulságos kordokumentuma, ezért ványai helytörténeti vonatkozások kiemelésével, s minden érdeklődő olvasónak „szíves elmélkedésre” alább az egész cikket közreadom.

Jó lenne még sokkal többet tudni arról, milyen is lehetett ez a mintaiskola, az egykor sokaknak megélhetést adó népes ványai határban! Egyelőre ennyit Ködmönösről, talán előkerül a keresett újságcikk és sok más forrás is.

Bp. 2011-01-29


Marsi István


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-30, 12:39:45
EGY KIS VANYOLÓGIA MINDENKINEK

Sziasztok!

Dr. Marsi István vanyológus barátom kérésére teszem közzé az alábbiakat.

Üdvözlettel: - hajó -

*

Levelek az első világháborúból

Erdélyi Napló; XII. évfolyam, 18. (553.) szám. 2002. május 7.


Néhány levél került nemrég a kezembe az 1915-ös és 1917-es évekből. Valamennyi címzettje apai nagybátyám, aki ebben az időben pénzügyőr volt Nagyváradon, majd 1916 októberétől katona. Az 1892-ben született JÓSA Károlyt csak 24 éves korában hívták be a seregbe, addig védett volt bizalmi állása miatt. A legtöbb levél írója a kilencgyermekes édesapa, JÓSA Gábor bibarcfalvi állami elemi iskolai igazgató. A család elég szép földbirtokkal rendelkezett a szomszédos faluban, Bodosban, s ott volt a szülői ház is. Mivel akkoriban a székely értelmiségnek nem volt szégyen a földműves munka, a család alkalmi szolga segítségével maga művelte a birtokot és nevelte a háziállatokat. A tizennyolc év alatt született kilenc gyermekből három kiskorában elhalt, míg a hat felnőttkort elért négy leány és két fiú legtöbbje megérte, sőt túl is haladta a nyolcvan esztendőt, kivéve a levelek címzettjét, aki 62 évesen távozott az élők sorából. Valamennyien az akkori monarchia különböző városaiban jártak középiskolába, majd estek kenyérbe. A levélváltás az összetartó, szerető család kapcsolatának bensőségességére vet fényt.

Egy levelet Károly öccse, édesapám írt a család nevében, kettő végére a kisebb leánytestvérek írtak rövid üzenetet. A dátummal ellátott híradások „Kedves fiam, Károly”, „Édes fiam, Károly” vagy „Drága fiam, Károly” megszólítással kezdődnek, s az aláírás előtt minden esetben két szó: „Isten velünk!” Mivel ebben az időben két lány már tanítónő az Alföldön kis tanyasi iskolákban, az édesanya gyakran látogat a Székelyföldről a távoli vidékre, útját rendszeresen megszakítva Váradon, hogy pénzügyőr fiát is meglátogassa és ellássa hazai finomságokkal. Abban az időben a pedagógusok és családtagjaik fényképes igazolvánnyal jutányosan utazhattak a vasúton. Nagyapám iskolai elfoglaltsága miatt ritkábban mehetett, ám a vakációban ő is útra kelt. Gyakran küldtek csomagot az idegenben levőknek. A posta elég jól működött, még háborús körülmények között is.

Édesapám írja 1916. január 21-én: „Tudatom, hogy apámék szerencsésen megérkeztek. Apám nem hízott semmit. Épp a tegnap föltettünk egy csomagot neked, tartalma háborús sütemény, 1/2 kiló kolbász, perec és kenyér. A háborús süteményt anya azért küldi, hogy főzz teát és abba tedd bele, mert nagyon tápláló. Ha megkapod, rögtön írj, hogy még küldjünk-e valamit. A disznót mikor megöljük, akkor fogunk valamit küldeni. Ha beteg vagy, menj orvoshoz, szabadságoljad magad és jöjj haza!”

Minden levélben az édesapa beszámol az otthoni dolgokról, a gabona és az állatok piaci áráról, a pici ló betegségéről, a mezőgazdasági munkákról. Bár Károly mint tartalékos egyelőre civil, azért az apa félti: „Míg zajong Európa, légy csak nyugodt és imádd Istent, hogy bőröd még ép, vagyis hogy nem vagy a harctéren. Emlékszel-e a huszár kaszárnyai hálásra, az még kitűnő volt, hát most igazi, a szenny, a piszok és a bogarak sokasága kínozza a szegény katonákat. Te igazán jól találod magadat a te jó ismerős városodban, rólunk nem is igen álmodozol! Na hát, ha megérném, hogy bár két-három gyermekem jó élhető állapothoz jutna – nem bánnám, ha meghalnék és nyugodtan mennék síromba!”

Egy levelezőlapon, amelyet JÓSA Károly pénzügyi fővigyázó úrhoz címez Nagyváradra a Pénzügyőr-palotába, a következő sorok olvashatók: „Édes fiam, Károly! A természet szépsége meg a folytonos jólét elvonták figyelmedet a szülői otthonról, mivel rég nem írtál ide. Röviden értesítlek egyről-másról. Itt az időjárás kezd jóra változni. A tavaszi vetést pár nap alatt bevégezzük, most jó lenne rá kevés eső. Az ősziek nagyon gyérek, az egerek roppant kárt tettek benne az őszön, no de ha így marad, akkor is elég lesz a szükséges. BORSAI orosz fogoly, te gondolsz-e okt. 1-re, vajon behívnak-e akkor. Jó lenne, ha addig helyre állna minden! Itt roppant drágaság van s még emelkedik most is. Eltekintve anyád betegségétől, jól volnánk. Én cseléddel végzem a mezei munkát. Isten velünk! Csókolunk, apád. Bodos, 1915. ápr. 24.”

Egy évvel később beszámol az állatállomány mesébe illő drága áráról. „A csomagot köszönjük, vigyázz a táplálkozásodra! BOGDÁN Gyuri, aki Amált kérte, most itthon van, ápolónővel, haldoklik szegény, épp ma írtam neki végrendeletet.” Szintén 1916 tavaszán értesíti Károlyt, hogy újból lósorozat lesz, a cukor kilója 601 kr, a kávé 4 frt 40 kr és nehezen lehet kapni. Az unokatestvér Dani Montenegróból jött haza mint nyomorék, lábai kihűltek, sok mindent mond a háború borzalmairól. „Táplálkozz jobban, nehogy tüdővészt kapj a sovány koszt és a meghűlés miatt. Anyád most küld egy kis friss sertés ázalékot, ha ugyan a posta felvenné. A sertés elég jól fizetett, még van 4 db süldő. Fiam, vajon neked lesz-é részed e rettentő embergyilkolásban?”

A következő levélben értesíti fiát: „Jó anyád indul a lányokhoz Ködmönösre, csütörtökön reggel. Estve 10 órakor lesz Váradon, légy azon, hogy legalább kapj kétnapi szabadságot, hogy anyáddal menj hozzájuk. Őrizd meg az egészségedet, jövődet, őrizkedj a gonosz barátoktól. SZÉKELY Samu mint főhadnagy, NAGY Pál tanító mint közember a csatatéren elhaltak. Isten tudja, mi lesz velünk, itt roppant drágaság van, a jövő évi termést tönkreteszik az egerek.”

Valószínűleg csomagban érkezett a néhány sor, amelyben írja: „Itten küldünk mindenféle ennivalót, ha szerencsésen hozzád jutna, azt szeretnők. Váljék egészségedre! Fiam, itt újra felvették a búzát, félek, elveszik s helyette hadilisztet adnak. Ezzel egyidejűleg a lányoknak is csomag megy. Élünk. Isten veled. Apa és a többi.”

A katonaság idejéből mindössze egy tábori postai levelezőlap maradt fenn, melyet JÓSA Gábor ny. ig. tan. Sártó állami iskolából küld, Mária leánya szolgálati helyéről. A pecséten Dévaványa 1917. január 30. olvasható, a címzett JÓSA Károly, Prága, IV. ker. Karatän Spital. A tízsoros levél előző napi dátumot visel „Kedves fiam, Károly, tudatunk Gabi jan. 15-én estve Bpesten volt, ti jórészt egy vonaton utaztatok, bámulatos, hogy nem találkoztatok. Ő Nagyajtán állott elő, nem vették be. Anyádtól várom az arcképes igazolványokat, addig menni nem tudok. Fiam, ahogy kijősz a kórházból, rögtön írj, hogy küldhessünk csomagot. Itt nagy tél van s nagy drágaság. A közlekedés most is lassú. Anyádtól épp most postán van egy ajánlott levelünk. Malvin s mi jól vagyunk. Várjuk az értesítőket. Lapjaid egy hétre jönnek ide. Isten óvjon, drága fiam! Csókolunk, apád s testvéreid!”

Ebből a levélből derül ki, hogy édesapám, aki 1916. december 19-én töltötte be a 18. évet, sor alá kellett álljon Erdővidéken, bár akkoriban Budapesten járt a tanítóképzőbe.

Jósa Piroska



Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-01-30, 14:12:33
Jaj, de jó, hogy valóban egyre izgalmasabbá válik a nyomozás! Nagyon-nagyon hálásan köszönöm dr. Marsi István pontos és gondos adatait (nem kevésbé a kedves hozzáállását). Valóban tanulságos a levelezésről közreadott írás is Jósa Piroskától. No, és természetesen "Hajó" barátunkról sem kívánok megfeledkezni, akinek köszönhetően minden érdeklődő olvashatja az egyre bővülő nyomozás újabb adalékát. Bár még sok lenne belőle!
Üdv mindenkinek: István


Cím: Re:Vanyológia
Írta: pacsirta - 2011-01-30, 17:16:55
Szervusztok!

Érdekesek a közzétett adatok és felvetések.

Ködmönös nevének eredetével kapcsolatban a következőt tenném most hozzá még a nyomozáshoz.

Ködmönöst korábban KÖTMENÉS néven is említették, jegyezték volt.
Szerintem nagy valószínűséggel innen az eredet.
Tehát "köztve menvén" egyik nagyobb helyről (pl. Ványáról Ecsegpusztára) találod a helyet, mintegy úgymond "félutas tanyát". Innen meg már csak néhány évtized szép magyar ízes, szónyelvi játéka vezet el a Ködmönös szóig való evidens átalakulásig. Persze aztán nem kizárt az sem, hogy a későbbiek folyamán más, a Marsi István által leírt, lehetséges tartalommal és nem csak szónyelvi átalakulással is gazdagodott a jelentés.


További eredményes múltbéli kutakodást még!

Üdvözlettel: P.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: pacsirta - 2011-01-30, 18:22:04
Elnézést! Még a KÖT-MÉNES lehetőséget kifelejtettem. Az biztos, hogy mindig is kellett legyen kisebb-nagyobb lóállomány "Ködmönösön". Ilyen értelemben még ezen a jelentésbeli vonalon is el lehet indulni. A Köt elöljáró szó ebben az esetben ugyan nem tudom milyen értelmet kaphatna.....pl. köteles talán.

A valamikori Horthy majorhoz kapcsolódó, esetleg még fellelhető adatok vonalán is érdemes lehetne elindulni használható információkért. Talán  rejthet még jobban dokumentált tényeket, adatokat az üggyel kapcsolatban.




Cím: Re:Vanyológia
Írta: Tomzsi - 2011-01-30, 20:56:58
Helyreigazítás!

Szervusztok kedves Vanyológusok!

Azok közé tartozom akiknek volt alkalmuk több esetben idestova már több mint tíz éve bejárni keresztül kasul a Ványai határt. Rég volt biz, de megpróbáltam ismét a Goole Maps segítségével. Több esetben végigjártam az útvonalat, de bevallom tévedtem.
El csúsztam bizony északra egy düllőútnyit.
Kedves barátunk Dr. Marsi István térképeit szeretném kiegészíteni, még három térkép részlettel, mely választ ad a Pacsirta felvetésére is.

(http://jaltai.uw.hu/Kodmonos_2.jpg)

(http://jaltai.uw.hu/Kodmonos_3.jpg)

(http://jaltai.uw.hu/Kodmonos_4.jpg)

Ha valamit tévedtem, javítsatok csak bátran.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-30, 22:41:59
EGY KIS VANYOLÓGIA MINDENKINEK

Sziasztok!

Dr. Marsi István geológus és romantikus vanyológus barátom felé tartozom még valamivel.

Megígértem neki, hogy az általa Ködmönösről készített kis anyagot jobban archiválható formában, nevezetesen egy letölthető PDF fájlként is közzé teszem.

Íme a letöltő link: http://data.hu/get/3459537/Nehany_morzsa_Kodmonoshoz.pdf (http://data.hu/get/3459537/Nehany_morzsa_Kodmonoshoz.pdf)

Üdvözlettel: - hajó -



Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-01-30, 23:09:03
Helyreigazítás!

Szervusztok kedves Vanyológusok!

Azok közé tartozom akiknek volt alkalmuk több esetben idestova már több mint tíz éve bejárni keresztül kasul a Ványai határt. Rég volt biz, de megpróbáltam ismét a Goole Maps segítségével. Több esetben végigjártam az útvonalat, de bevallom tévedtem.
El csúsztam bizony északra egy düllőútnyit.
Kedves barátunk Dr. Marsi István térképeit szeretném kiegészíteni, még három térkép részlettel, mely választ ad a Pacsirta felvetésére is.

([url]http://jaltai.uw.hu/Kodmonos_2.jpg[/url])

([url]http://jaltai.uw.hu/Kodmonos_3.jpg[/url])

([url]http://jaltai.uw.hu/Kodmonos_4.jpg[/url])

Ha valamit tévedtem, javítsatok csak bátran.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-01-30, 23:10:33
Köszönjük Tomzsi pontosítását is, Hajó segítségét is! I.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-01-30, 23:36:07
EGY KIS VANYOLÓGIA, NÉMI VANYOLÓGIAI-ETIMOLÓGIÁVAL FŰSZEREZVE

Kedves Barátaim!

Amikor elindítottam ezt a rovatot, azt gondoltam, hogy egy tényleges "vanyológiai fórum" alapjait rakhatom le, ahol mindenki és minden témában hozzászólhat, ami az egyébként igen-igen tágas "vanyológia" témakörébe beleillik.

Nem akarok kitérni abbéli csalódásaimra, hogy az egy év alatt megforduló 10 ezernyi látogató hány érdemi hozzászólással jelentkezett... Csak annyit jegyzek meg, hogy nagyon frusztráló és szomorú, kedvet szegő érzés, ha a még oly jó szándékkal és oly tetemes energia befektetetéssel létrehozott FÓRUM (!!!) is csupán valamiféle "monodráma" formájában vegetál...

Ezért vagyok nagyon hálás, ha egy-egy téma kapcsán felvillan a valóban élő fórum megteremtésének lehetősége.

Egy-két másik téma mellett bizonyára ilyenné vált ez a ködmönösi diskurzus. Őszinte köszönetem mindazoknak, akik aktívan részt vettek ill. a továbbiakban részt vesznek a fórum rovat élővé alakításában.

*

Nos, az általánosságok után némi konkrétum...

Nagy élvezettel és időnként némi iróniával tanulmányoztam a "Ködmönös" név eredetének megfejtését. Ismerem azt az érzést, amikor szeretnénk tudni, hogy honnan is származik egy-egy név eredete. A dévaványai határ azonban oly sok és oly ősi nevet őriz - évszázadokon át szinte változatlanul - hogy nagyrészük eredete bizonyára sohasem fejthető meg pontosan.

Az írott források is ritkán adnak e vonatkozásban támpontokat. Aki azonban figyelmes volt az ünnepek alatt és időnként vissza-visszalátogatott a vanyológia karácsonyfája alá, már találkozhatott egy ilyen -1808-ból származó - ritka és érdekes dokumentummal, amelyet most ide citálok:

Hite Szerént vallya a Tanú, hogy a Pipás Szigetett Onnan nevezték annak, hogy midőn Kiss András Ványai lakos, azon a földön Szombati napon Kaszált volna, a Pipájábúl le esvén a Tűz a Kutúban, ottan annyira éledett, hogy az említett Kiss András Szombaton estve bé menvén Ványára amint Vasárnap ismét ki jött volna azon hellyre, ottan Tüzet talált, és a renden lévő Szénája is meg égett, bé vévén magát a tűz a kutuba, aztat ell nyomták ugyan Kiss András, és Bertzi Istvány tselédjei, azon naptúl tehát azon hely Pipásnak neveztetett.

Rekettyés Sziget pedig azon üdőtűl neveztetett annak miolta leg először Ketse Péter Ványai lakos, az Ár Vizek közül Szánkán hat Ökrön ki hozta a Reketye veszőtt Szárazra, aki mostan is éll ottan vagyon Teknős Sziget is melly azon üdőben neveztetett annak a midőn Deli Bálint Vánnyai lakos ott tanyázván a Szunyog hálóját ki húzta a szárazon mondván a többi ványaiaknak, hogy az az én girintzém ollyan mint egy Teknő:

A Nagy Piatzot pedig onnan nevezték Nagy Piatznak, hogy azon a hellyen lévén egy kevés Tiszta, arra Szokták a Déva Vánnyai lakosok nádgyaikat vízből ki rakni meg történt, hogy oda sokszor nem is mehettek sok üdeig az ár vizek miatt, és nádgyok ottan veszett.

Bizony, kevés ilyen forrás áll rendelkezésünkre!

Ködmönös nevének eredete tehát nem deríthető ki könnyen és lehetséges, hogy egy alaposabb kutatás kevésbé fennkölt eredményre vezetne, mint az fentebb a "romantikus vanyológia" iránt fogékony hozzászólásokból levezethető volna.

Nem szeretném szárnyát szegni a képzeletek csapongásának, de egy pillanat erejéig visszatérnék szilárdabb talajra.

Sok évvel ezelőtt és sok-sok éven át kutattam-tanulmányoztam a gazdag helynévanyagot megörökítő kéziratos térképeket. Ködmönös nevének előfordulását a különböző térképeken és különböző összetételekben 33 alkalommal találtam meg. Ezek közül csupán egyszer fordul elő a "Kötmenés" írásmód, az is csupán a Monarchia második katonai felmérésén (1860-as évek), amely térkép névagyagára igen jellemző az efféle ferdítés. Az ok nagyon egyszerű: a felmérést végző osztrák hadmérnökök - magyarul egy szót sem tudván - hallomás után igyekeztek térképükön rögzíteni a helyben használatos földrajzi neveket. (Tomzsi barátunk fentebb becsatolt térkép részlete is az általam említett felmérés egy darabja. - Kedves TOMZSI! Gratulálok a szép színes másolathoz és őrizd meg jó egészséggel. Lehet, hogy nem tudod, de e térkép ELSŐ digitális másolatának elkészítéséhez volt némi közöm, említett romantikus vanyológus barátom pedig sokat segédkezett ebben!...  ::))

Ha nem zavarom meg a további ötletelést, azért időrendben közzé tenném, hogy Ködmönös neve mikor és milyen formában jelenik meg először a kéziratos térképeken.

1700: Ködmönyös Laponyag
1760: Ködmönös rét
1778: Ködmönös derék
1783: Ködmönös
1822: Ködmönös Zug
1822: Ködmönösnek a’ Képpel való Öszveszakadása
1828: Ködmönös Tisztássa
1880: Ködmönös oldal
1883: Ködmönös dűlő


Üdvözlettel: - hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-02-01, 08:30:12
Gondolom: mindannyiunk nevében köszönjük az eddigieket az aktívan hozzászólóknak és segítőknek.
Az "ötleteléshez" egy asszociáció: Nem megy ki a fejemből Móra Ferenc halhatatlan Kincskereső kisködmön-je. Különösen, mivel áldottemlékű pedagógus nagyapámtól indultunk...
Üdv mindenkinek: István


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-02-01, 22:51:24
CSUDABALA

Sziasztok!

Leiter László úr az Ösztörű honlapján a minap tett bejegyzése szerintem illik e rovat profiljába és témájában kapcsolódik az utóbbiakhoz, így - engedelmével - itt is közzé teszem. Kérem, hogy olyan segítőkészséggel viszonyuljatok kérdéseihez, mint ahogyan azt ivancsoi barátunkkal tettétek.

Üdvözlettel: - hajó -

*


Tisztelt Hajdú József!

Csudabalai történeteket keresgéltem az interneten, amikor is összefutottunk. Eszembe jutott gyermekkorom Csudabalán töltött része, de nem a sárdagasztó, vacogtató, nagyhavas, hanem a méltóságteljesen szálló rétisas, zsombékok, nádak, sás, a gémeskutak, kolompoló falkák, gulyák, nyájak, a tanyasi iskola.

1956 őszén a Gyoma-csudaballai Állami Általános iskola 3. osztályos tanulójaként éltem életem. Sajnos emlékezetemből már nem tudom kicsiholni, hogy Gulyás Aladár vagy Gecsei Károly tanító bácsi foglalkozott-e velünk, mert ebben az időben történt tanítóváltás. Az előző tanév befejezését még Gulyás Aladár bizonyította aláírásával, a következő félévi bizonyítványt már Gecsei Károly.

Természetesen az egész országot megrázó események itt is mutatkoztak. Nagyranyílt szemmel hallgattuk a tanító bácsit, aki lelkesen arról beszélt, hogy az egész magyar nép a hegyekbe fog vonulni, és partizánharcot fog folytatni az oroszok ellen.

Ez az iskola Csudabala közepe táján volt /már nincs/, ha északra tájoltuk magunkat: keleten Geist-Balla, északon Osváth-Balla, délen Póhalom, nyugaton Túrkedd, vagy Csejt - már nem is tudom - feküdtek. A bizonyítványom pecsétje alapján egy tagiskola lehetett, mert a pecsét a II. sz. ÁLLAMI ÁLTALÁNOS ISKOLA Dévaványa, Körösladányi u 1. feliratot tartalmazta és az igazgató aláírása is idegen volt, nyilván a két helyi tanítónak nem volt kiadmányozási joga.

Volt egy képeslapja, amit rám bízott azzal, hogy az állami gazdaságban - én ott laktam - az asztalosnál vágassak egy üveglapot rá. A feladatot végrehajtottam, de természetesen a levéltitkot megsértettem és elolvastam a képeslapot. A lényege: a Dévaványai Forradalmi Ifjak üdvözölték őt.

Még annyi történt ebben az időben, hogy néhány szülő kivágta az iskola zászlójából a címert. Kik voltak? Erről nincs emlék.

Kedves Hajdú József!
Ha van ismerete az én csupaszív, hallatlanul naiv tanító bácsimról, legyen kedves értesítsen róla. Bár emlékeim szerint gyomai volt.
Nagyon érdekes volt a ványai nemesek története. Nagyon kíváncsi vagyok rá mi történt a csudabalai pusztával az árenda megszünése után.

Különösen érdekelne:
1. Hol volt a Teleky kastély?
2. A Salgó nevű vevő mikor, és mekkora területet, pontosabban mely területeit vette meg Csudabalának?

Jelenleg az országunk kisalföldi részén ... élek, de a jobb időjárás beköszöntével helyszíni bejárást fogok végezni Csudabalán, megnézem mennyit változott 44 év óta.

Tisztelettel:  Leiter László


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-02-02, 22:07:45
CSUDABALA

Sziasztok!

Többször emlegetett jó vanyológus barátom hívta fel figyelmemet az alábbi írásra. Leiter László Csudabala után kutakodva már bizonyára olvasta ezt, de a fórumozók többsége vélhetőleg még nem találkozott vele. Érdemes elolvasni.

Üdvözlettel: - hajó -

*

http://www.gyomaendrod.hu/text/doc/dokumentumok/fooldal/2007/eloadasok/Toth_Janos_eloadasa.pdf (http://www.gyomaendrod.hu/text/doc/dokumentumok/fooldal/2007/eloadasok/Toth_Janos_eloadasa.pdf)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: ivancsoi - 2011-02-03, 23:08:16
Amint régebben ígértem, megadom vitéz Lipcsey Márton családfáját (amennyire egyenes ágon össze tudtam állítani, mert hiszen óriási kiterjedésű). Mint a fa, alul kezdődik. A legnagyobb része Bereg megyében volt/maradt Bilke, Lipcse, Misztice fészekkel. György költözött le Tisza-Füredre (gerzsenyi Gerzsenyi Krisztina nejjel).
Íme:

LIPCSEY Márton (Budapest, 1922)
LIPCSEY Márton (Tiszafüred, 1881. dec. 26.) – TÖREI-TÓTH Edit (Budapest, 1920)
LIPCSEY Tamás (Tiszafüred, 1862. febr. 18.) – BENICZKY Gabriella (Tázlár, 1867)
LIPCSEY Lajos (Tiszafüred, 1800) – PAPP Zsuzsanna (Kisújszállás, 1876)
LIPCSEY Sámuel (Tiszafüred, 1760 – Tiszafüred, 1830. szept. 15.) ház.: Tiszafüred, 1846. nov. 21. POTTORNYAY Lidia (Pottornya, 1789 – Pest, 1804. okt. 09.)
LIPCSEY György (+ Tiszafüred) – GERZSENYI Krisztina
LIPCSEY Gábor (+ Barabás) – MORGAY Judit (+ Barabás)
LIPCSEY Mihály – PANKOTAY Erzsébet
LIPCSEY Péter (1639 k.) – DOLHAY Fruzsina
LIPCSEY Mihály (1583 k.) – BILKEY Katalin
Bilkei LIPCSEY Tamás


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Hunter - 2011-02-09, 16:08:04
Sziasztok Vanyológusok!


Mivel a képviselőtestületünk megszavazta, hogy a március 8-tér visszakapja a régi nevét Makay Zádor –tér előkerestem egy 1936 augusztus 30-i Dévaványai Hirlapot ahol, arról írnak, hogy valójában ki is volt Makay Zádor.
Olvassátok!
http://kepkezelo.com/images/9xf8bd58k3jk1g4zwptl.png
[IMG]http://kepkezelo.com/images/9xf8b


 (http://kepkezelo.com/viewer/9xf8bd58k3jk1g4zwptl.png)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: Hunter - 2011-02-14, 21:25:07
Jó estét!

Mivel hajó vanyológus barátom nagyon elfoglalt mostanában megpróbálok a régi Dévaványai Hírlapokból válogatni érdekes újságcikkeket.
Olvassátok!
(http://kephost.hu/thumb-400C_4D598EB0.jpg) (http://kephost.hu/share-400C_4D598EB0.html)
(http://kephost.hu/thumb-E890_4D598EB0.jpg) (http://kephost.hu/share-E890_4D598EB0.html)
(http://kephost.hu/thumb-3269_4D598EB0.jpg) (http://kephost.hu/share-3269_4D598EB0.html)
(http://kephost.hu/thumb-1D93_4D598EB0.jpg) (http://kephost.hu/share-1D93_4D598EB0.html)
(http://kephost.hu/thumb-88B0_4D598EB0.jpg) (http://kephost.hu/share-88B0_4D598EB0.html)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: sapolo - 2011-02-15, 00:56:34
Sziasztok.
Lehet nem alegjobb helyre írom fel,de egy kis segítség kellene. Ti akik jártasok vagytok a ványai határban mit javasoltok. Szeretném az ismerőseimet egy kellemes sétára invitálni a város határában.Merre érdemes elindulni? Mit érdemes megnézni?
Köszönettel:Sapolo


Cím: Re:Vanyológia
Írta: pacsirta - 2011-02-18, 15:47:46
Szia Sapolo, szép napot!

Ilyen szép időben, mint a mai is én ajálanám biciklivel vagy kocsival+gyalog pl. Gabonás pusztán, a Lipcsei Márton emlékére készült új kopjafához egy utat. Végig kövesút vezet, így könnyen megközelíthető, ugyanakkor a táj változatos és érdekes. A terület jelenlegi fauna különlegessége a vidékünkre spontán ismét visszatelepülő aranysakál népies nevein nádi farkas vagy toportyán féreg, melyet az elmúlt időszakban sokan megfigyeltek Gabonáson nem csak magányosan, hanem többed magával falkában is. Persze ez nem egy állandó látványosság, hiszen rejtett életmódja miatt nagy szerencse kell a félénk állat megleséséhez és szakavatatlan szemnek a rókával is könnyen összetéveszthető. Helyette viszont tele a puszta hangos vadlúd csapatokkal, melyek tízezres tömegekben pihennek a bágereken, belvíz foltokon vagy keresgélnek a földeken eleség után. Igazán impozáns látvány.... Helyenként már túzokot is megfigyelésre lehet kapni. A fákon egerészölyvek, vörös vércsék posztolnak, a talaj fölött réti héják siklanak. Az őzek még helyenként 10-es-15-ös téli rudlikban. Szóval, ha valamikor, akkor aztán most tényleg érdemes a pusztát járni, mert ilyenkor tavaszra kelve az egyik legszebb, legélénkebb arcát mutatja a Ványa környéki határ is bármelyik irányba indul is a kíváncsi természetjáró. Távcső és a gumicsizma se maradjon odahaza, ha van!
Kellemes  pusztajárást kívánok! p.


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-02-20, 23:53:22
KÖSZÖNET A KÖZREMŰKÖDÉSÉRT!

Péter írta 2011. február 18-án: "Kedves Hajó! Először is gratulálni szeretnék a Vanyológia bloghoz - sok érdekeset ill. számomra fontosat találtam rajta. ..."

Könnyű egy e-mail-ből beollózni egy mondatot, nehezebb azonban a verbálisan (szóban, telefonon) elhangzott elismerő szavakat ide citálni. De fontosnak tartom megosztani veletek: sok pozitív visszajelzést, gyakran szinte rajongó véleményeket kaptam és kapok - többek között e fórum rovat kapcsán. Úgy gondolom, ezeket valamilyen módon meg kell osztanom mindnyájatokkal, akik tevékenyen részt vesztek a vanyológia rovat alakításában és hozzáteszitek a "magatok részét".

Köszönöm a magam és a fentebb említett vélemény nyilvánítók nevében is.  :-*

- hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-02-21, 00:30:58
KÖRKÉRDÉS

Kedves Vanyológus Barátaim!

Szeretném megkérdezni tőletek, hogy:

- Vannak-e köztetek olyanok, akik ismernek családon belül, szomszédságban vagy bárhol olyan "jó adatközlőket", akik szívesen és színesen beszélnének a letűnt világ emlékeiről vagy az eltűnőben lévő szokásokról. Hogyan zajlottak néhány évtizede a nagy családi összejövetelek: esküvők, lakodalmak, keresztelők, gyerekágyasok látogatása (az ebéd vitel még az én gyerekkoromban is kötelező volt!). Hogy zajlottak a nagy családokban a névnapok, disznótorok. Miről meséltek a rég elporladt nagyszülők (én például édesapám közvetítésével ismerhetem azokat a farkasos történeteket, amelyeket ő a juhász nagyapjától hallott). Hogyan dolgoztak a földeken? Kik voltak Dévaványa jeles emberei vagy éppen a "falu bolondjai". Milyen élet zajlott az őrhalmi Tóth Vince-féle gyógyfürdőben? ... Hadd ne folytassam. A téma bőséges és kifogyhatatlan...

- Vannak-e köztetek olyanok, akik maguk is szívesen elbeszélgetnének egy-egy ilyen jó szavú emberrel, esetleg szívesen rögzítenék is a beszélgetést - ha a technikai feltételek biztosítva volnának (pl. egy ingyenesen kölcsönözhető, könnyen kezelhető digitális diktafon).

- Vannak-e köztetek olyanok, akik szívesen részt vennétek egy "vanyológiai hangarchívum" megalapításában? Természetesen mind az adatközlők, mind a felvételt készítők jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva.


Ne feledjétek: ha a papa vagy a mama történetei már a könyökötökön jönnek is ki, az másoknak még új és érdekes lehet. Nem beszélve a gyerekeinkről, unokáinkról, utódainkról. És egyszer még érdekes lehet visszahallgatni azt a tájszólást és kifejezésmódot, amely talán még valamelyest mentes a modern médiák közvetítette fertőzéstől...

Kíváncsian várom a véleményeteket itt a fórumon, vagy privát üzenetben.

Üdvözlettel: - hajó -

*

Csupán próbaként és nem kevésbé kedvcsinálónak: Hallgassuk azt a hangot, amelyért valamikor komoly emberek messziről elzarándokoltak Dévaványára. Mert ilyen csak egyetlen egy volt e kerek hazában...
(Remélem, nálatok is működik!)

Kádár Ferenc játszik náddudán - (Sárosi Bálint felvétele)

(http://digisarret.uw.hu/vanyologia/kadar_ferenc.jpg)
http://digisarret.uw.hu/vanyologia/kadar_ferenc_nadduda.mp3 (http://digisarret.uw.hu/vanyologia/kadar_ferenc_nadduda.mp3)


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-03-30, 20:02:36
666

Nem számmágia, csak pontosan ennyi látogató fordult meg a vanyológia rovatban az utolsó bejegyzés óta. Őszintén +6ó!

A 666 látogató közül azonban egyetlen egy sem akadt, aki - pro vagy kontra - megosztotta volna véleményét a fenti felvetés kapcsán.

Persze azért tudok én a nemlétező sorok között is olvasni. Megértettem, hogy ez az 5let nem (illetve: sem) aratott átütő sikert, (egyelőre) felejtsük el...

Nemrégiben egy ismerősöm - nem e bejegyzés, hanem az egész vanyológia rovat kapcsán azt írta: "Úgy tűnik nem könnyű a ványaiakat bevonni ebbe a párbeszédbe."

Nem is értem, mire gondolhatott...  ???

Üdv mindenkinek:

- hajó -


Cím: Re:Vanyológia
Írta: hajó - 2011-03-30, 20:12:25
Sziasztok!

Ismét aktuális. Kérem, hogy ha szeretnéd támogatni a vanyológia ügyét, rendelkezz adód 1%-áról az Alapítvány javára! Minden forint számít!

Üdvözlettel: hajó

*

MINDEN TÁMOGATÓNAK KÖSZÖNÖM!

*

(http://digisarret.uw.hu/vegyes/sdgya_logo_k.jpg)

Sárréti Digitális Gyűjtemény Alapítvány
Adószáma: 18391833−1−04


Cím: Re: Vanyológia
Írta: erdospal - 2011-11-15, 20:38:27
Tudna valaki képet küldeni a dévaványai Horthy kúriáról?


Cím: Re: Vanyológia
Írta: bodorik - 2011-11-17, 07:08:19
Kedves hajó,
mindenképpen bátorítani akarlak helytörténeti "oral history"  vállalkozásodban. Sztem csak el kell kezdeni és lesznek majd társak, akik segíteni fognak! (én kívülállóként igen jó közösséget ismertem meg a ványaiakban - torzsalkodások pedig mindenütt akadnak...).
Ha meggondolod azt, hogy egy 25-30 évesnek már a rendszerváltás is történelem, és mivel az emberi élet véges: a 70-80 évesek is már csak a háború körüli évekre tudnak visszaemlékezni. Vannak persze kivételek, egy ilyennel én is találkoztam nálatok a nyáron, kint üldögélt az utcán, 88 éves és kifogástalan szellemi állapotban volt, emlékezett még a családomra is, hogy hol laktak, stb.

Egy ilyen archívum létrehozása semmivel sem pótolható és hihetetlenül értékes lenne. És még valamit ajánlanék figyelmedbe: e munka során, ha a ványai tanyavilág történeteit, történéseit helyezed előtérbe, még inkább értékes lesz gyűjteményed, mert ez a terület az, ahol a legkevésbé feltárt a múltunk!
Végezetül Téged idézlek:  Navigare necesse est! – Hajózni muszáj!


Cím: Re:Vanyológia
Írta: MrsGuriga - 2012-03-03, 14:14:16
- Vannak-e köztetek olyanok, akik ismernek családon belül, szomszédságban vagy bárhol olyan "jó adatközlőket", akik szívesen és színesen beszélnének a letűnt világ emlékeiről vagy az eltűnőben lévő szokásokról. Hogyan zajlottak néhány évtizede a nagy családi összejövetelek: esküvők, lakodalmak, keresztelők, gyerekágyasok látogatása (az ebéd vitel még az én gyerekkoromban is kötelező volt!). Hogy zajlottak a nagy családokban a névnapok, disznótorok. Miről meséltek a rég elporladt nagyszülők (én például édesapám közvetítésével ismerhetem azokat a farkasos történeteket, amelyeket ő a juhász nagyapjától hallott). Hogyan dolgoztak a földeken? Kik voltak Dévaványa jeles emberei vagy éppen a "falu bolondjai". Milyen élet zajlott az őrhalmi Tóth Vince-féle gyógyfürdőben? ... Hadd ne folytassam. A téma bőséges és kifogyhatatlan...


Én szívesen vállalom ezt, bár inkább tavasz végén, nyáron lesz rá módom....technikailag viszont antitalentum vagyok, azt le kell beszélnünk mivel lehet rögzíteni a felvételt, hogy hallható és érthető is legyen....



- Vannak-e köztetek olyanok, akik maguk is szívesen elbeszélgetnének egy-egy ilyen jó szavú emberrel, esetleg szívesen rögzítenék is a beszélgetést - ha a technikai feltételek biztosítva volnának (pl. egy ingyenesen kölcsönözhető, könnyen kezelhető digitális diktafon).

lásd fent...s látom a technikai feltételt is, bár én Pesten, a rokon bácsi Szilasligeten él...

- Vannak-e köztetek olyanok, akik szívesen részt vennétek egy "vanyológiai hangarchívum" megalapításában? Természetesen mind az adatközlők, mind a felvételt készítők jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva.


Nekem egyik böngészőben sem nyit meg egy képet sem...nálam van gond, vagy időközben törölve lettek?

Dia



Cím: Re: Vanyológia
Írta: MrsGuriga - 2012-03-03, 14:35:01
Keresek egy kiadványt...

Tudom meglehetősen kevés adatom van róla, de akinek megvan vagy olvasta már biztos felismeri...

Valamilyen Ildikó írta, s azt hiszem Békés megyébe kitelepített családokról szól, mindenesetre konkrétan Ványáról szó van benne, s a dédpapám is említve van vagy nyilatkozik, ( Takács János ) ők kuláknak voltak nyilvánítva, s betelepítettek hozzájuk egy pesti családot.
Állítólag a címéről rá lehet jönni a témára...

Hát ennyi...hátha valaki tud segíteni!

Dia


Cím: Re: Vanyológia
Írta: sapolo - 2012-03-05, 21:03:31
Sziasztok. Lehet nem ide tartozik,de ide is beírom. Március 24.-én vagy április 1.-én szervezek egy túrát Ványa határában. Nevezési díj leszmde ennek fejében díjjazás is. A táv kb 20 km lenne,körbe a város körül,föld és aszfalt úton. Nagyban megkönnyítené a dolgomat,ha azok az emberek akik esetleg jelentkeznének rá,azok előre jeleznék a szándékukat a tsapolo@gmail.com-ra írt üzenettel. Részleteket írok a válasz levélben.
Köszönettel:Takács Ferenc


Cím: Re: Vanyológia
Írta: hajó - 2012-03-15, 00:04:31
Kedves bodorik és MrsGuriga!

Ez a fórum nem csak meghalt, de a bejegyzések nagy részét érthetetlen okokból törölték is. Így került az "utolsó" bejegyzések közé az a régi hozzászólásom illetve felhívásom, amire reagáltatok.

De ha már így alakult, örülök neki és köszönöm a bejegyzéseiteket. bodorik-nak a buzdítást és a tippeket. MrsGuriga, téged pedig kérlek, hogy küldj egy e-mailt a digisarret@gmail.com címre, hogy megbeszélhessük a felvetéseidet.

Üdvözlettel:

- hajó -


Cím: Re: Vanyológia
Írta: sapolo - 2012-03-27, 20:53:04
Sziasztok.
Rövid beszámoló a Ványai Körről. Sikerült megszervezni.
Az idő kedvező volt. Kellemes napsütés kísért bennünket végig az úton. Összesen 20 fő vett rajta részt. Akikkel beszélégettem a túra közben azok jól érezték magukat. Többen reményüket fejezték ki,hogy jövőre ismét meg lesz rendezve a túra... Én nem vagyok ez ellen.
Egy szomorú tény. Útközben felkerestük a Vágási temetőt is. Szomorú dolog,hogy Szügyi Dániel sírja milyen állapotban van. Reméljük ezen is lehet változtatni.


Cím: Re: Vanyológia
Írta: bodorik - 2012-03-28, 06:24:46
Remélem nem kerülte el a figyelmemet, és nem ismétlek mást, amikor hírt adok arról, hogy a Honismeret c. folyóirat 2012/1-es számában egy kiváló, fényképes méltatás van a száz éve született Bereczki Imréről "A múzeumalapító öröksége" címmel. Sajnos a múzeumban még nem volt szerencsém járni, pedig bicajozásaim során eljutottam néhányszor oda is, de ezek mivel hétvégéken voltak, zárva volt a múzeum. A cikk írója Murányíi Magdolna. sajnos ez időtől kezdve nemigen tudok átrándulni Ványára, lévén egy infarktusom január elején, s egy ilyen távot (55 km oda-vissza, földúton) kockázatos lenne egyedül megtenni. Mindenesetre a cikket ajánlom mindenki figyelmébe, kicsit irigykedve is, hiszen Mezőtúron nincs ehhez hasonló helytörténeti múzeum, és meg vagyok róla győződve, hogy emiatt pótolhatatlan értékek mentek tönkre az elmúlt néhány évtizedben. Nagyon meg kell becsülni egy ilyen intézményt.


Cím: Re: Vanyológia
Írta: MóciLaci - 2012-04-16, 00:21:20
Kedves Dévaványaiak.                                                                                                                                       

Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra. Remélem valaki tud nekem segíteni. A szüleimről, pontosabban édesanyámról, és az ő szüleiről lenne szó. Jómagam intézetben nevelkedtem, ezért a nevükön kívül nem tudok semmit róluk. Èn már régen feladtam a kutatást utánnuk, de gyermekeim unszolására újra kezdtem. Tehát a lényeg; ismer, vagy ismert-e valaki Strober Anna nevű hölgyet, ő lenne a nagymamám, valamint Kobolák Annát, ö az anyám, lánykori nevén. És ebböl adódik, hogy van egy Kobolák nevü nagyapám, akinek nem tudom a keresztnevét. Amit még tudok, hogy az édesanyám születési helye Dévaványa városa. Ezért remènykedem abban, hogy esetleg valaki ismerte őket, vagy tud róluk valamit.


Cím: Re: Vanyológia
Írta: mapettshow - 2012-05-29, 08:19:38
Ezt a cikket olvasva a múlt évben egy nyugdíjas vadász B.G.szájából hallottam hogy biz ő lelőtt és le is lövi a ragadozó madarat mert,a kis nyulakat elviszi....Kérdem én minek van nagyobb értéke egy sz@ros nyúlnak vagy egy íly gyönyörű madárnak >:(A szaporodási ráta szerint nemhilyába mondják,szaporodik mint a nyúl.a madár azértegy kicsit hasznosabb szerintem mivel a sok rágcsálót szépszám pusztítja a vetésekben.


Cím: Re: Vanyológia
Írta: bodorik - 2012-09-24, 09:04:40
A Magyar Turista c. folyóirat 2012. szeptemberi számában Takács Sándor, "Túzokvadászat..." c. érdekes, fotoillusztrációs cikkét olvashatjuk a dévaványai túzokrezervátumról.


Cím: Re: Vanyológia
Írta: doriszka21 - 2016-02-16, 22:50:15
Kedves Mindenki! Érdekesmód én sem vagyok Dévaványai. Nagymamám, Kónya Sándorné Papp Erzsébet viszont még ott született. Családfa-kutatás miatt keveredtem az oldalra. Siófokon él a Nagyim a mai napig, illetve mi is a környéken, így nincs módunkban  villámlátogatást tenni. Ecsegfalván voltunk ugyan tavaly, de oly kevés ideig, hogy nem volt időm felkeresni a "régi öregeket", akik tudnának segíteni. Így tehát, ha nem baj és olvassa valaki, feltennék néhány kérdést. Mama édesapját Papp Gerzsonnak, édesanyját J. Erdős Máriának hívták. Arra rájöttem, hogy a J. betű mögött Jámbor név állt és ükapám még Jámbor-Erdős Albertként élt, dédimnek csak egy J.betűt biggyesztettek oda, de a sírján már csak Erdős Máriaként szerepel. Miért kaphatták ezt a nevet? Miért kopott el később?
További névrokonaim a környéken a következő vezetéknevűek: Papp, Kónya, Osváth, Szitás, Nyíri, Fűzi, Borsi, Boda.
Nagyon hálás volnék, hogy ha valaki tud bármit, felvenné velem a kapcsolatot a doriszka21@hotmail.com e-mail címemen, vagy akár itt, a fórumon.
Előre is köszönöm a válaszokat
Borsosné Dóra
Siófok


Cím: Re: Vanyológia
Írta: kissbaloghjulianna - 2016-09-11, 14:15:23
Kedves Mindenki!
Most olvastam itt a fórumban a "MóciLaci" nevű felhasználó írását, amit ugyan már nagyon régen írt, de én most találtam rá erre az oldalra. 2012. áprilisában írt ide egy kérdést, miszerint keresi az édesanyját, akit Kobolák Annának hívnak és Dévaványán született. Bár nem tudok semmit arról, hogy a kérdező hány éves és ugye semmi mást sem, de anyósomat pontosan így hívják és Dévaványán született. Igazából azon apropóból találtam rá erre a lapra, mert szinte semmit sem tudok anyósom származásáról. Sosem szeretett engem és mindig olyan sejtésem volt, hogy titkol valamit. Kíváncsi voltam rá, hogy a google mit ad ki, ha beírom a nevét és a születési helyét. Nos ezt adta. Szóval, lehet, hogy semmi köze a keresőhöz, de felettébb érdekes az egybeesés. Lehet-e kapcsolatot felvenni a kérdezővel valahogyan?